Donald Trump floridai luxus magánüdülőhelye, a Palm Beach megyei Mar-a-Lago is beleesik abba a zónába, amelynél elrendelték a hatóságok a kitelepítést a Dorian hurrikán érkezése előtt. A vihar a hétvégén ötös kategóriájúvá erősödött, nem kis meglepetést okozva az amerikai elnöknek is, aki a hétvégén a szövetségi vészhelyzeti hatóság (FEMA) ülésén azzal sokkolta a szakértőket: nem is emlékszik arra, hogy valaha hallott volna ilyen erősségű viharról.

Trump feledékenysége azért is furcsa, mert Dorian érkezésével négy egymást követő évben is ötös erősségű hurrikánt regisztráltak – ebből háromban Trump az USA elnöke volt -, ez a vihar az ötödik ebben a sorban. Bár ötös vihar előfordult a harmincas és a nyolcvanas években is, ám ilyen hosszú idejű ismétlődés még soha, az ezredforduló előtt jellemzően néhány évente erősödött hurrikán ennyire fel.

Four straight years.

Five category five hurricanes.

Five incredible eyes. pic.twitter.com/LeD1nnbRZb

— Dakota Smith (@weatherdak) September 1, 2019

Nem ez azonban az egyetlen rekord, amelyet már úgy is megdöntött ez a hurrikán, hogy még el sem érte az amerikai kontinenst. 160 csomós, vagyis csaknem 298 kilométer/órás szelekkel érte el a szárazföldet a Bahamáknál, ami épp megegyezik a valaha mért legnagyobb lökésekkel a térségben. Ennél durvább is csak egyszer volt az Atlanti-óceán nyugati partjainál: 1980-ban az Allen névre keresztelt vihar csapott le 305 km/órás sebességgel. A meterológusok azonban nem zárják ki, hogy Dorian bőven lehagyja ezt a rekordot is, a prognózisok akár 220 mérföldes, vagyis 354 km/órás széllökéseket sem tartottak kizártnak.

Munkások bedeszkázzák a Santa Maria del Mar katolikus templom ablakait a floridai Flagler Beach településen 2019. augusztus 30-án

MTI / AP / John Raoux

Dorian ezzel együtt egy másik rekordot is megdöntött, méghozzá a legalacsonyabb nyomásét. Itt van egy egyszerű összefüggés: minél alacsonyabb a légnyomás a hurrikánnál, annál erősebbé válik a vihar. A Washington Post összeállítása szerint a hurrikán gyorsulása is kivételes: szombatról vasárnapra, mindössze kilenc óra alatt több mint 30 csomóval (35 mérfölddel) nőtt a sebessége.

Az ötös mindent visz

De miért kell tartani az ötös erősségtől? A Saffir-Simpson skálán, amely a nyugati félteke trópusi viharjainak (vagyis a hurrikánoknak) az intenzitását méri, ez a 251 km/h feletti szeleket jelöli. Könnyű elképzelni, hogy egy ilyen széllökésnek milyen hatása van, ám a helyzet annál is rosszabb, mint ahogy elsőre képzelnénk: ezen a skálán ugyanis a mért sebesség egy percre vonatkozó átlagos szélerősségre vonatkozik.

Homokzsákokat töltő önkéntesek a floridai Flagler Beach településen 2019. augusztus 30-án

MTI / AP / John Raoux

Egy ilyen szél akár teljes tetőszerkezetet képes lebontani, kisebb vagy mobilépületeket pedig felrepíthet vagy összeroppanthat, acélszerkezettel nem megerősített téglafalakat dönthet el. És az építmények minél közelebb találhatóak a tengerparthoz, annál nagyobb veszélyben vannak. Az ablakok esetében biztonsági üveg vagy még inkább védőborítás javallott a pusztítás elkerülésére. A házak között fákat csavarhat ki, vezetékeket pusztíthat el a vihar, így hosszú, akár több hónapig tartó áramkimaradással is számolni kell az érintett területeken.

Üresek a palackozott vizek polcai egy bevásárlóközpontban a floridai Doralban 2019. augusztus 29-én

MTI / AP / Marcus Lim

Az sem feltétlenül jelent bármit, ha egy ötös hurrikán visszagyengül - ahogy ez magyar idő szerint hétfő este meg is történt  a Doriannal -, olyan is előfordult már – legutóbb 2017-ben az Irma és a Maria viharok esetében is –, hogy újra felerősödtek a széllökések.

További gondot jelent, hogy Dorian lassan, óránként alig két km/órás sebességgel halad előre, vagyis egy-egy helyen sokáig időzik. Előrejelzések szerint kedden, helyi idő szerint reggel, közép-európai időszámítás szerint kora délután közelítheti meg Florida keleti partját, majd a partot követve haladhat Georgia és a két Karolina felé. Jó hír, hogy a prognózis alapján addigra hármas erősségűre gyengülhet. (És az is, hogy – bár Trump ezt állította a Twitteren -, Alabama nincs veszélyben.)

Jelenleg nem lehet biztosan tudni, hogy Dorian eléri-e a floridai szárazföldet – a jelenlegi helyzet alapján készített modellek szerint nagy esély van arra, hogy nem. Ám – mint azt egy helyi lakos a Washington Post riportjában megjegyezte:

ha ez nem ér ide, majd jön egy másik.

A New Scientist ugyanakkor arra mutat rá: 2016-ban a Matthew hurrikán hasonló utat járt be, vagyis a hurrikán szeme elkerülte a szárazföldet, és így is 11 milliárd dolláros volt az okozott kár.

Az, hogy a nagy számú halálesetet eddig sikerül elkerülni, leginkább a kiterjedt evakuálásnak köszönhető, ám legalább egy áldozata így is van lehet a Bahamákon a viharnak: meg nem erősített hírek szerint egy hét vagy nyolc éves fiú fulladhatott meg. Az anyagi károk azonban a Bahamákon is jelentősek: a Vöröskereszt becslései szerint 13 ezer ház sérült meg vagy pusztult el teljesen a szigetcsoporton. Abaco szigetén a vihar borzalmas pusztítást végzett, a CNN tudósítása szerint Darren Henfield külügyminiszter áldozatokról beszélt, bár többet ő sem erősített meg, „amíg nem látjuk a saját szemünkkel”.

Megőrzi Dorian a rekordjait?

A FEMA szakértői ügyesen megkerülik a választ arra a kérdésre, vajon az emberi tevékenységnek köze lehet-e ahhoz, hogy láthatóan megnőtt a hurrikánok ereje a térségben. Az azonban tény, hogy a tengerek hőmérsékletének elmúlt időszakban tapasztalt emelkedése a fokozódó párolgást idéz elő, a most tapasztalható, a korábbi átlaghoz képest 1 Celsius-fokos különbség pedig ugyan nem tűnhet soknak, ám ekkora víztömegnél felerősítheti a hurrikánokat is. És az sem mellékes, hogy a tengerszint is emelkedik – a húsz centi különbség miatt a hullámok ereje is nő, így a vihardagály - vagyis a viharok idején tapasztalható szintemelkedés - is egyre nagyobb gondot okoz. És mindez természetesen azt is jelenti, hogy a viharral érkező eső is intenzívebbé válik: akár 10-15 százalékkal nőhet a leesett csapadék mennyisége.

Az Amerikai Meteorológiai Társaság elemzéséből tehát az tűnik ki, hogy Dorian sokáig nem fogja megőrizni a rekordjait: a 21. században akár a korábbi háromszorosára nőhet a hurrikánok száma, ezeknek az intenzitása pedig átlagosan 5 százalékkal emelkedhet.

Azt azonban a kutatók is kiemelik: nem tudjuk pontosan, hogy az Atlanti-óceán térségében kialakult hőmérsékletemelkedéshez mennyire járult vagy járul hozzá a környezetszennyezés, vagy más emberi tevékenység. A jelen idő nem véletlen, hiszen azt is hozzáteszik: egyelőre azt sem tudjuk, pontosan milyen emberi tevékenységek játszhatnak szerepet a hurrikánok kialakulásában.