Megvan a klímaváltozás elleni orvosság, és ha jól csináljuk, győzhetünk

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a húsz legmelegebb év közül 18 az utóbbi két évtizedben fordult elő, így a 21. század eleje a legmelegebb időszak a tudományosan rendszeres meteorológiai adatgyűjtés kezdete, az 1850-es évek óta. Erre az adatra hivatkozott 2018 szeptemberében António Guterres, az ENSZ főtitkára a szervezet közgyűlése előtt mondott beszédében, hozzátéve, hogy „a klímaváltozás gyorsabb, mint mi vagyunk” – idézte fel az MTA oldala.

Az ENSZ tagállamai 2015 decemberében, a párizsi klímacsúcson kötöttek megállapodást arról, hogy 2100-ig a globális átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest legfeljebb 2 Celsius-fokban, lehetőség szerint 1,5 fokban korlátozzák. A legfrissebb adatok szerint mindössze két nyugat-afrikai ország, Gambia és Marokkó tartja magát a maximum 1,5 Celsius-fokos felmelegedést célzó párizsi megállapodáshoz. Egyetlen olyan ország sincs, amely modellértékű intézkedéssorozatot valósítana meg, vagyis többet vállalna. Néhány ország - Bhután, Costa Rica, Etiópia, India és a Fülöp-szigetek - tervei, intézkedései a Koppenhágában 2009-ben vállalt maximum 2 fokos felmelegedéssel vannak összhangban.

Van egy kis gond: gyorsabban melegszik a Föld, mint eddig gondoltuk

Az iparosodás előtti korszakhoz képest 6,5-7 Celsius-fokkal is emelkedhet a Föld felszíni átlaghőmérséklete 2100-ig, amennyiben a globális szén-dioxid-kibocsátás üteme nem változik - derült ki két neves franciaországi kutatóközpont egymástól független klímamodelljeiből.

 A legtöbb ország az elégtelen kategóriában szerepel, köztük Magyarország is az Európai Unió többi tagországával, továbbá Ausztráliával, Brazíliával, Kanadával, Mexikóval együtt.

Ez azt jelenti, hogy a vállalások nincsenek összhangban a felmelegedés 2 fok alatt tartásával.

Kritikusan elégtelen minősítést kaptak az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és Ukrajna klímapolitikai intézkedései. Ez azt jelenti, hogy ha minden ország csak ennyit tenne, akkor a 21. század végére a globális átlaghőmérséklet több mint 4 fokkal lenne magasabb az ipari forradalom előtti szinthez képest. A szakértők szerint 1750 és 2011 között legkevesebb 1725, maximum 2345 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházgáz került a légkörbe.

Az eddig a légkörbe került üvegházhatású gázok 25 százalékát az Egyesült Államokban, 22 százalékát az Európai Unió 28 tagállamában termelték. Kínából származik az összkibocsátás 13, Oroszországból 7, Japánból 4, míg Indiából 3 százaléka. A világ összes többi országa a kibocsátás 26 százalékáért felelős. Ha pedig az egy főre eső jelenlegi kibocsátást nézzük, Szaúd-Arábia az első 18,1 tonna, őt követi az Egyesült Államok 16,6 tonna, Kanada 15,3, Dél-Korea 12,4, Oroszország 11,6 tonna üvegházgáz-kibocsátással; ezzel szemben az Európai Unióban 6,7 tonna az egy főre eső kibocsátás, Magyarországon 5,2 tonna, míg a világátlag 4,8 tonna – olvasható az MTA cikkében.

Eszement ötlettel álltak elő tudósok arra, hogyan hűthetnénk vissza a Föld klímáját

Gigantikus porfelhővel lehetne a napsugarak útjába állni, hogy a Föld klímája lehűljön - véli egy nemzetközi kutatócsoport.

"Az eddigi, közel 1 fokot elérő felmelegedés következményeit már tapasztaljuk, többek között a szélsőségesebbé váló időjárással és az emelkedő tengerszintekkel. Ha a felmelegedés üteme a jelenlegi marad, a globális átlaghőmérséklet-emelkedés valamikor 2030 és 2052 között eléri az 1,5 fokot" – magyarázza Panmao Csaj, az IPCC I., a klímaváltozás fizikájával foglalkozó munkacsoportjának társelnöke.

Magyarországon az országos átlaghőmérséklet 1,15 Celsius-fokot emelkedett 1901 óta, tehát az országot az átlagosnál jobban érinti a felmelegedés

– ez utóbbit az Országos Meteorológiai Szolgálat, az OMSZ az IPCC-jelentéshez fűzött tanulmányából lehet kiolvasni.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellezése szerint a jövőben minden évszakban folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése, amely a 21. század végére elérheti a 3-4 Celsius-fokot az 1971-2000-es átlaghoz képest. Nyaranta 1,3-2,2 fokkal nagyobb átlaghőmérsékletre számíthatunk már a 2021-2050-es időszakban, míg a 21. század utolsó évtizedeire több mint 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jeleznek a modellek.

[Áder: Magyarországnak nincs akkora felelőssége a bolygóért]

Az IPCC második különjelentése szerint a jégmentes szárazföldek 69-76 százalékára közvetlenül hatást gyakorol az emberiség. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és egyéb talajhasználati módok felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 13, a metánkibocsátás 44 és a dinitrogén-oxid kibocsátásának 82 százalékáért, ami a nettó emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás 23 százalékának felel meg.

Az MTA cikk szerint a képlet egyszerű:

ha sikerül elérni és betartani a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátást, akkor az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható.

A „nettó nulla” azt jelenti, hogy minden tonna üvegházgáz (leginkább a szén-dioxid, de korántsem csak az) kibocsátását ugyanannyi tonna üvegházgáz légkörből való kivonásával kell ellensúlyozni.

Biztató viszont, hogy a felmelegedés 1,5 fokban való korlátozása is megvalósítható, kémiai vagy fizikai törvények, szabályszerűségek nem állnak a klímavédelmi folyamat útjában, azonban korábban nem tapasztalt és az egész társadalomra kiható változásokra van szükség hozzá. Sőt, az egyes országok, régiók igényeihez igazított, jól megtervezett klímavédelmi és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő intézkedések hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és a szegénység visszaszorításához – írták.

A téma idén mindennél fontosabb, az ENSZ hétfőn kezdődött New York-i klímacsúcsán is foglalkoznak vele.

Ha tudni szeretne a fejleményekről, lájkolja és figyelje a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.