Ígéretesek lehetnek az ehető gombák az anyagcsere és a vércukorszint szabályozásában – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából, mely szerint a gyógyhatású gombák bioaktív vegyületei megelőzhetik vagy mérsékelhetik az inzulinrezisztenciát.
Ahogy beütött a hideg, a gombaszezon is nagyjából véget ért. A keresgélés helyett egy társasjátékot próbáltunk ki, amelyik nem csak fajokat mutat be, de segít megérteni egy teljesen ismeretlen világ működését – itt a Földön.
Ugyan nincsen fülük, sem idegrendszerük, mégis „hallják” a zenét, pontosabban érzik a hangok által keltett mechanikai rezgéseket a növények, sőt az egysejtű szervezetek is. Amerikai kutatók ezúttal egy gombás talajmikroba esetén vizsgálták a hangok hatását.
Újfajta veszély leselkedik az emberekre, ha gyanútlanul vesznek szakkönyveket az interneten. Ez pláne akkor aggasztó, ha arról ad leírást a kötet, hogy mi fogyasztható, és mi mérgező.
A gyógyszereknek ellenálló baktériumok mellett egyre nagyobb veszélyt jelentenek a rezisztens gombák is – közölte több mikrobiológiai tanulmány.
A macskák, a kutyák, a lovak jeleinek és testbeszédének egy részét tudjuk értelmezni. Meg tudjuk különböztetni a madarak figyelmeztető jeleit is a kacér trilláiktól. Még a rovarok „nyelvére” is van némi rálátásunk. De mi a helyzet a gombákkal? Tudnak-e vajon a gombák kommunikálni? Részlet az Erdők című könyvből.
Simán képes összekeverni a mérgező és az ehető gombákat a mesterséges intelligencia. Egyre többen keresnek rá az ilyen alkalmazásokra a Google-ben.
Világszerte évi 3,8 millió ember halhat meg gombás fertőzések miatt, és ebből nagyon sok halálesetet okozhat kizárólag a gomba. Ez jelentős emelkedés a 10 évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Azt hitte, már mindent ismerünk? Nagyot téved: egy friss jelentés szerint még körülbelül 2,5 millió gombafaj várhat azonosításra, szerte a világban. Az új fajok zöme azonban veszélyeztetett, így már a felfedezés pillanatában a kihalástól fenyegetett kategóriákba kell sorolni őket.
A Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartozó, növényeket megbetegítő tuskógombafajok (Armillaria) fertőzőképességének genetikai hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
Több szempontból is különleges anyagot alkottak meg ausztrál kutatók: nem csak környezetbarát, de még tűzálló is.
A műanyagszennyezés harmadát adó polipropilént – ami alapesetben több száz év alatt bomlik le – mindössze 140 nap alatt bontja le két gomba, az Aspergillus terreus és az Engyodontium album, állapították meg ausztrál tudósok.
Lilás réteggomba fertőzött meg egy 61 éves indiai férfit, pedig eddig csak növényekre volt veszélyes. Bár csak néhány száz gombafaj jelent potenciális veszélyt az emberre, most úgy tűnik, egy újabb kerülhet fel a listára.
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
Egy holland feltaláló készítette el az újfajta koporsót, melynek fő alkotóeleme a gombászok által jól ismert micélium. A találmány előnye, hogy a hagyományos koporsónál sokkal rövidebb idő alatt válik eggyé a természettel.
Baktériumok, vírusok, gombák és egyéb élősködők – ezek okozhatnak bajt a strandon, az uszodában és a termálfürdőben. Ha viszont néhány alapszabályt betartunk, akkor minimálisra csökkenthető a fertőzés veszélye - közölte a Semmelweis Egyetem.
Hatalmas mennyiségben képesek tárolni a szén-dioxidot és a nitrogént az algák, moszatok, páfrányok és gombák.
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) kísérleteznek a csernobili sugárzást túlélt penészgombákkal. A munka nemrég beszédes eredménnyel zárult.
A jura korszakban komoly fejlődésen mentek át a gombák, a dinók kihalását okozó események viszont hidegen hagyták őket.
Föld alatti gombahálózaton kommunikálnak egymással a növények, ezzel a módszerrel képesek figyelmeztető jeleket küldeni a többieknek a rájuk telepedő levéltetvekről – fedezték fel brit kutatók.
