Míg az áramkörök tucatjaival megtámogatott drónoknak gyakran nehézséget okoz a navigáció, addig a parányi kis méhek, még parányibb aggyal, magabiztosan tájékozódnak óriási távolságokat megtéve. Holland kutatók e jelenség nyomába eredve készítettek egy olyan modellt, amely a méhek különleges képességén alapszik.
Rejtélyes mintázatra bukkant a GPS-megfigyelőállomások adatainak elemzése során egy kutatócsoport. A szálak egy orosz műholdkonstellációhoz vezetnek, amelyek látszólag szánt szándékkal zavarják a GPS-jelet.
A természet csodái közé tartozik a méhek navigációs rendszere: a kis rovarok idegrendszere mini GPS-ként szolgál. Megbízható a navigációban és szinte nem is igényel energiát. Érthető, ha a kutatók is felfigyeltek rá, és egy európai projekt keretében apró, kisfogyasztású chipeket terveznének a méhek agya alapján.
Korábban felmerült a gyanú, hogy orosz beavatkozás történhetett.
Teherán június közepe óta zavarja a GPS-t az országban. Míg ennek kezdetben katonai oka volt, az Izraellel folytatott konfliktus lezárása óta sem működik az országban az amerikai helymeghatározó technológia.
A Google Térkép, a Waze és más alkalmazások arra hivatottak, hogy megkönnyítsék a közlekedést, néha azonban maguk okozzák a káoszt az utakon. Egy szakértő elmagyarázza, mely helyzetekben érdemes a sofőröknek inkább a megérzéseikre hallgatniuk.
Sikeresen tesztelték az európai mérnökök azt a navigációs rendszert, amely a jövőben segítheti az emberes küldetéseket a Holdon.
Bár az ember nem érzékeli, jó pár állat viszont igen: bolygónk mágneses mezője számos állat vándorlását segíti. Közéjük tartoznak a tengeri teknősök is, azzal a különlegességgel, hogy ezek az állatok nemcsak navigációra képesek, hanem felismerik azon helyek mágneses mezőit, ahol korábban táplálékhoz jutottak.
Oroszország felé halad a mágneses északi pólus, így a navigációs rendszerek pontossága érdekében frissítést kellett kiadni valamennyi GPS-alapú rendszerhez.
Varsóban tudott végül leszállni az utasszállító gép.
A TIME magazin szokásos éves találmány-toplistáján külön kategóriát szentelt azoknak a kísérleti fejlesztéseknek, melyeknek jelenleg inkább csak az eleje, vagyis a közepe látszik, de hamarosan nagyot durranhatnak.
Svéd kutatók olyan mesterséges intelligenciát (MI) építettek, ami baktériumok segítségével válaszolja meg, merre járhatott egy adott ember.
Finnország és Észtország is Oroszországot vádolja a műholdas navigáció ellehetetlenítésével.
Hamarosan akkor is lehet majd navigálni, ha valamilyen okból kifolyólag a GPS-jelek nem elérhetők – ráadásul pontosabban, mint az ismert technológiával. Sikerült ugyanis egy új rendszert fejleszteni, mely eddig egy egész kamiont megtöltött, de most már egy apró chipbe is bele lehet zsúfolni.
Hasonlít a földrengésre: tragikus következményei lehetnek, de nem tudni, hogy mikor. Addig pedig nem mindenki gondol a megelőzésre, védekezésre. A geomágneses viharokra a napfolttevékenység mostani újabb maximuma közben megint érdemes figyelni, bár eddig csak annyi történt, hogy amerikai gazdálkodóknak le kellett állniuk a vetéssel.
Sok tekintetben a legek rendezvénye a balatoni Kékszalag vitorlásverseny: az idén július 18-án kezdődő tókerülő viadal Európa legrégebbi, leghosszabb távú és legtöbb résztvevőt vonzó vitorlásversenye, s a hajók útját vagy néha állását ezrek követik a partól is. Eddig az okozott gondot, hogy a távolból nehezen lehetett megállapítani, ki hol tart – ezen segít a Magyar Telekom 5G-s, drónos, streamingelős megoldása.
Az Egyesült Királyságban sikerrel végezték el az első olyan tesztrepülést, ahol a navigációt a GPS helyett egy kvantumalapú rendszer segítette.
Átmenetileg le kellett állítani a vetést a GPS-re támaszkodó traktorokkal, mert a geomágneses vihar összezavarta őket.
A szóvivő szerint az anomália forrását a Kalinyingrádi területen belül kell keresni.
Amerikai kutatók egyszerű, de nagyszerű módszert találtak ki arra, hogy megnézzék, miként hatnak az áramlatok az olvadó sarki jégre.
