A DNS-vizsgálat megjelenésével sokkal könnyebb lett a bűnüldöző szervek dolga, a gyanúsítottaktól vett minta, valamint a helyszínen begyűjtött mint alapján ugyanis kiderülhet, hogy az adott személy járt-e a tett helyszínén. Ebben a dologban hozhat most egy újdonságot a mesterséges intelligencia, amellyel egyfajta „inverz DNS-vizsgálat” végezhető el.

A svédországi Lund Egyetem kutatói egy olyan MI-t hoztak létre, ami képes a mikroorganizmusokat egyfajta bakteriális GPS-szé alakítani. Bárhol is járjon az ember, különböző mikrobiális közösségekkel lehet találkozni. Ezek összetétele egyedi, ezért tökéletesen alkalmas arra, hogy az adott hely ujjlenyomataként szolgáljon.

A Genome Biology and Evolution című tudományos lapban megjelent publikáció szerint ennek köszönhetően arra is használhatók a helyszínen vett minták, hogy meghatározzák, egy adott ember járt-e ott. A baktériumok ugyanis átkerülhetnek az ember bőrére, így ha az illetőtől, valamint a helyszínről vett minta egyezik, a válasz egyértelmű.

A minták elemzéséhez a szakemberek egy olyan algoritmust fejlesztettek ki, ami képes felismerni a baktériumok jelentette mintázatot. A Microbiome Geographic Population Structure (mGPS) nevű eszközt úgy hozták létre, hogy az MI-nek betanították a különféle környezetekből származó hatalmas mikrobióm-adatkészleteket. Ezek az adatkészletek a városi környezetből, a talajból és a tengeri ökoszisztémából származnak. A több ezer mintát a MetaSUB nevű adatbázisból nyerték ki, amely a világ különböző pontjairól származó mikrobiális genomokat tartalmazza.

Miután megtanították az adatokat a mesterséges intelligenciának, le is tesztelték azt, a rendszer pedig 92 százalékos pontossággal mondta meg, hogy egy minta honnan származik. Annyira jól dolgozik a rendszer, hogy még az egy városon belüli különböző helyszíneket is meg tudja különböztetni. Az egyik esetben például képes volt különbséget tenni két metróállomás között, amelyek 172 méterre találhatók egymástól.

A szakemberek szerint az eszköz nemcsak a bűnüldözésben használható, hanem az egészségügyben is: felderíthető a fertőzések vagy az antibiotikum-rezisztens baktériumok gócpontjai, így a járványok elleni küzdelem vagy a várostervezés is egyszerűbbé válhat – összegez a BGR.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.