Bill Nelson, a NASA igazgatója egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy ha Kína küld hamarabb embert a Holdra, akkor azt is megakadályozhatja, hogy más országok űrhajósai is leszálljanak az égitesten.
Szimbolikus gesztus a német főváros részéről, hogy a namíbiai és kameruni nagykövet jelenlétében a német gyarmatosítókra emlékező utcanévtáblákat távolítottak el Berlinben. Az utcákat most a gyarmatosítás ellen küzdő ellenállókról nevezték el. A Deutsche Welle riportja.
A díjnyertes regényben a gyarmati érdekek keverednek a főszereplők megélt történelmével.
Az ausztrál őslakos szenátor, Lidia Thorpe esküt tett le, ennek szövegébe szőtte bele azt, ami nem volt benne.
A történelmet sajátosan értelmező új tankönyveket vezetnek be Hongkongban.
Még 1897-ben hurcolták el a gyarmatosítók a hajdani Benini Királyságból azt a két bronzszobrot, amit most kapott vissza Nigéria.
Több évtizedes csend után elmozdult a holtpontról a gyarmati időkben a Benini Királyságból, a mai Nigéria területéről elrabolt műtárgyak visszaszolgáltatásának ügye.
A francia nyelvi közösség építgetése elemzők szerint nem más, mint korszerű csomagolásba bújtatott klasszikus kolonializmus.
A fejeket eddig a berlini Etnológiai Múzeumban őrizték.
Régi sebeket szakított fel Belgiumban az Amerikából indult szobordöntési hullám és a Kongói Demokratikus Köztársaság függetlenségének hatvanadik évfordulója. A gyarmati múlttal való szembenézéshez fontos lépés, hogy első belga uralkodóként Fülöp király hivatalosan is sajnálatát fejezte ki a gyarmattartó időszak „fájdalmas epizódjai" miatt.
Milliókat öltek és csonkítottak meg Kongóban II. Lipót belga uralkodó idején, azonban a király büszke volt a hódítására, és Afrika-múzeumot alapított Brüsszelben. A kiállítás mostani átdolgozása lökést adott annak, hogy az ország feldolgozza szégyenletes múltját, ennek első lépéseként Fülöp király bocsánatot kért.
Hogyan keletkeztek az adóparadicsomok? Mi is az offshore? Sokan nem ismerik a kialakulásuk történetét és gyakran keverik az idetartozó fogalmakat. Kétrészes cikkünkben ezeket tesszük most helyre. Elsőként lássuk, meddig kell visszamennünk az időben, és hogyan alakult az offshore cégek történetének első két százada!
Az ötszáz évvel ezelőtti cselekedeteket nem lehet a mostani feltételek szerint megítélni – válaszolták a spanyolok.
Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények.
Szerinte a francia kormány hozzájárul a menekültek útnak indulásához azzal, hogy 14 afrikai országban nyomtat pénzt, és megakadályozza ezeknek az országoknak a fejlődését.
A 20. század elején két afrikai törzset semmisített meg a Német Császárszág, miután földjeiket, munkaerejüket maximálisan kihasználták. A túlélőket koncentrációs táborokban sanyargatták. Németország most készen áll a bocsánatkérésre.
Heves vitát robbantott ki új-zélandi és ausztrál kutatók között egy új-zélandi lelet, amely újraírhatja a Csendes-óceán déli részének európaiak általi korai feltérképezésének történetét.
A kérdés most már csak az, hogy ki akar-e lépni Orbán az EU-ból? Szerintem igen, de ez rossz üzlet lenne, úgyhogy a környezete biztos nem szeretné.
Miközben a kormányhű civilek és lojális lapjaik folyamatosan azt harsogják, hogy "nem leszünk gyarmat", Orbán éppen egy hosszú távú kolonizációs szerződés nyélbe ütését tervezi - Moszkvával.
