Amikor a berlini Néprajzi Múzeum megnyitja kapuit új helyén, a Humboldt Forumban, több vitrin nem azért marad üresen vagy ad helyet másolatoknak, mintha a félmilliós gyűjteményből nem lehetne bemutatásra méltó darabokat kiválasztani. A szokatlan megoldás oka, hogy az oda szánt műtárgyak egy része belátható időn belül visszatérhet a mai Nigériához tartozó egykori Benini Királyságba – oda, ahonnan az angol csapatok 1897-ben egy brit felfedező, James Phillips meggyilkolása miatt indított bosszúhadjárat során elhurcolták azokat.
Világszerte mintegy ötezer műkincsről lehet szó – ezeket tartják ma számon benini bronzokként, bár egy részük más anyagokból, főként rézből és elefántcsontból készült.
A tárgyak a XIII. és a XIX. század között születtek; a legértékesebbek a XVI. és a XVIII. század közepén, a benini bronzművesség fénykorában. A művek között dísz- és használati tárgyak, reliefek, vallási rituálék kellékei egyaránt találhatók; a fejlett technikának és a helyi mesterek művészi érzékének köszönhető kiváló, az akkori európai iparművészet legjobb alkotásaival vetekedő minőség köti össze őket.