Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon fényt deríthet-e egy apró genetikai eltérés a beszéd eredetére. Egereket vontak be egy érdekes kísérletbe, amelyben az állatok cincogását változtatták meg.
Ki- és bekapcsolhatják a géneket, megváltoztathatják a sejtek viselkedését az egyszerű hanghullámok – állítják japán kutatók. A kísérlettel alátámasztott eredményeik ígéretes lehetőségeket nyithatnak meg.
Egy új kutatás azonosított egy génvariánst, amely hajlamosít az elhízásra mind az emberek, mind a Nagy-Britanniában kitenyésztett labradorok esetében.
Ha hatékonynak bizonyul, a jövőben akár azoknál is áttörést hozhat az a fognövesztő gyógyszer, akik születésük óta fogsor nélkül élnek.
Amerikai és japán kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amely megmutatja az immunrendszernek, hol vannak a felszámolandó daganatos sejtek. Az eljárás az első kísérletek alapján működőképesnek tűnik.
Egy magyar tudósokból is áll nemzetközi kutatócsoport arra jutott, hogy az egyik cukorbetegség elleni szer a depresszió tüneteit is enyhítheti. A tanulmányra építve új terápiák születhetnek a betegség kezelésére.
Fellélegezhet a tudomány, a jövőben már nem alakítja okvetlenül dátummá az emberi gének neveit az Excel: kikapcsolhatóvá válik az egyébként kényelmi funkció.
Közel lehet az áttörés, hogy a fogvesztés ne legyen egy végleges állapot, és a fogakat érintő veleszületett betegségekben szenvedők is képesek legyenek fogakat növeszteni.
Fatalistán azt gondolhatjuk, hogy vagy a genetika vagy a környezet formál minket erősebben, vagy pedig megvannak a pontos arányok. Ám az újabb kutatások azt mutatják, hogy életünk során az arány változhat is. Mi lehet a rejtélyes jelenség oka?
Az első állatkísérletek eredményesen zárultak, így a tervek szerint hamarosan embereken is kipróbálják azt az új gyógyszert, amit japán kutatók fejlesztettek ki, kimondotta a fogak növesztésére.
Nehéz volna elképzelni a kígyókat lábakkal, holott körülbelül 70 millió évvel ezelőtt a mai kígyók őseinek voltak végtagjaik. Kínai kutatók a gének szintjén keresték a magyarázatot erre a fontos változásra.
Tizennégy űrhajós közreműködésével végzett vizsgálattal derítették ki tudósok, hogy miért gyengül mikrogravitációs környezetben az asztronauták immunrendszere.
Kutatók a bütykös és a fekete hattyúk génjeit hasonlították össze számítógép segítségével, és kiderült, hogy utóbbi sokkal védtelenebb a különféle betegségekkel szemben.
Szerhasználatra és addiktív viselkedésre is hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetésével. A felfedezés nemcsak a korábbi eredményeket erősíti, miszerint a függőség genetikai meghatározottságú lehet, hanem azt is, hogy egyes gének egyszerre többfajta szenvedélybetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak.
A tüdőrák sok országban vezető halálok a rákos megbetegedések között. Ráadásul olyan is akad, amely kifejezetten agresszív fajta. Ezek kezelésében is segíthet az úgynevezett CRISPR szerkesztési eljárással megtalált új gén.
Ha az LZTFL1 nevű gén jelen van, a tüdő érzékenyebben reagálhat a fertőzésre. A legnagyobb arányban a dél-ázsiaiak hordozhatják magukban.
A szakemberek olyan genetikai ollót alkottak, amely képes felismerni a SARS-CoV-2 vírust. Jól működött.
A tudósok régóta sejtik, hogy a magány, a pénzügyi gondok, traumák és környezeti hatásokon kívül a genetika is szerepet játszhat az öngyilkosságokban. Egy nagyszabású kutatás ezt most megerősítette.
A tudósvilágban is használják a Microsoft táblázatkezelőjét, az Excelt, hiszen igen sokoldalú programról van szó. A gének esetében viszont kimondottan hátrányos a szoftver.
Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.
