Az amerikai Kentucky állambeli Louisville-ben indult el 1957-ben egy később kulcsfontosságúnak bizonyult kutatási program, amelynek megálmodója és első vezetője Frank Falkner volt. A gyermekorvos ikreket toborzott, és arról álmodozott, hogy az ikerpároktól és nem iker testvéreiktől nyert adatok segítségével a kollégáival hatékonyan tanulmányozhatják majd a csecsemők és kisgyermekek testi-szellemi fejlődését.

Az ikerkutatás akkoriban még extravagánsnak (illetve Josef Mengelének az auschwitzi haláltáborban végzett borzalmas kísérletezései miatt rossz emlékűnek) számított, és a kivitelezése is jóval körülményesebb volt, mint manapság. Falkner doktort és munkatársait nem olyan fából faragták azonban, hogy ez eltántorítsa őket, állhatatos munkájuknak köszönhetően létrejött a Lousville Longitudinal Twin Study (a Louisville-i Hosszú Távú Ikerkutatás). Az azóta is folyamatosan bővülő adatbázis pedig a mai napig tartogat potenciálisan szemléletformáló eredményeket.

Intelligens kérdések

Rendelje meg online!

Az egyik első a fordulatos cikkek sorában 1983-ban látott napvilágot Ronald Wilson tollából, aki 1968 óta vezette a louisville-programot. A pszichológus 25 év munkájának eredményeit egyetlen grafikonban foglalta össze. Jól látszik rajta, hogy az egypetéjű ikrek IQ-ja egyre erősebben korrelál az idő előrehaladtával, szemben a kétpetéjű ikrekével, valamint az ikrek további testvéreivel, akik esetében az együttjárás stabilan csökkent.

Ez az eleinte számos vitára okot adó, ám mára széles körben elfogadott úgynevezett Wilson-hatás, miszerint az intelligencia genetikai meghatározottsága, örökletessége növekszik az életkorral. Ezt az eredményt azóta számos kutató megerősítette, mai tudásunk szerint az IQ kisgyermekkorban 20 százalékban, míg felnőttkorban körülbelül 80 százalékban vezethető vissza az egyén génjeire.

Az intelligencia örökletességének kidomborodása a felnőttkorhoz közeledve talán nem is igazán meglepő, hiszen viszonylag régóta tudott, hogy ez az adottság elsősorban genetikailag meghatározott, és az életkörülmények, tapasztalatok kevésbé hatnak rá, mint más pszichológiai-kognitív jellemzőkre. Ugyanakkor bőven akadnak az emberi viselkedésnek és pszichének e szempontból még keveset vizsgált aspektusai. Szerencsére a viselkedésgenetikával foglalkozó szakemberek nagy erőkkel keresik a kirakós hiányzó darabjait.

Örökségünk ereje

Jó példa erre egy 2007-es, számos személyiségbeli és viselkedéses jellemzőt felvonultató metaanalízis. Ezek esetén kérdéses volt, mutatnak-e növekedést a genetikai előrehuzalozottságban az életkor előrehaladtával.

A Sarah Bergen, Charles Gardner és Kenneth Kendler amerikai szerzőhármas különböző európai országokból és az Egyesült Államokból származó adatok alapján készült cikkeket emelt be kiterjesztett analízisébe, amelyben a testi-lelki egészséget és jóllétet jelentősen befolyásoló mutatókat vizsgáltak: szorongást, depressziót, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) tüneteit, agresszív és ellenséges magatartást, alkoholfogyasztást és dohányzást, illetve természetesen az IQ sem maradhatott ki. A cikkek 13 és 25 év közötti életkorban vizsgálták az említett jellemzők örökletességének alakulását.

Olvassa tovább Szakács Hanna pszichológus cikkét a a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelynek témája: szabadulás a múlt fogságából.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.