A tudósok régóta sejtik, hogy a magány, a pénzügyi gondok, traumák és környezeti hatásokon kívül a genetika is szerepet játszhat az öngyilkosságokban. Egy nagyszabású kutatás ezt most megerősítette.
Minden 11. percben megöli magát egy amerikai, ez naponta 132, évente több mint 48 ezer élet. Az egyik tényező a családi előtörténet, talán a leghíresebb példa Ernest Hemingway és rokonai. Az író 1961-ben lett öngyilkos, de ugyanígy ért véget az élete apjának, nővérének, fivérének és egy unokahúgának, három nemzedék alatt öten lettek öngyilkosok.
Rajtuk kívül világszerte családok ezreiben ismétlődik a tragédia, ezért a tudósok fontosnak érezték a háttérben lévő genetikai okok felderítését.
Az American Journal of Psychiatry című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányt a Utah-i Egyetem mentális egészség kutatóintézetének munkatársai készítették. Több mint 20 olyan gént azonosítottak, amely szerepet játszhat az öngyilkosságban. A kutatás – mely az egyik első átfogó genomelemzés volt a témában – genetikai kapcsolatot talált az öngyilkossággal kapcsolatba hozott betegségekkel és viselkedésekkel, többek között a bipoláris zavarral, a skizofréniával és az autizmussal.
Megállapították, hogy az öngyilkossági hajlam részben örökölhető és a környezeti hatásoktól függetlenül jelentkezik egy-egy család generációiban.
Noha a stressz, a magány, a pénzügyi gondok, a gyerekkori traumák és más környezeti hatások szerepet játszhatnak az öngyilkosságban, a tudósok régóta sejtik, hogy más tényezők is fontosak lehetnek.
"Amikor elmondom az embereknek, hogy az öngyilkosság kockázatának 45-55 százalékban genetikai oka van, nagyon meglepődnek. Azt mondják, dehogy, mert az állásuk elvesztése, a reménytelenség vagy a szakítás miatt végeznek magukkal az emberek. Nos, ha a szakítás lenne az öngyilkosság oka, már nem élnénk" – magyarázta Douglas Gray, a tanulmány társszerzője, gyermekpszichiáter, az öngyilkosságmegelőzés szakértője.
Korábban a kutatócsoport 43 magas kockázatú család vizsgálatával négy génvariánst azonosított, amely növelheti az öngyilkosság esélyét. A kutatás az emberi genom egyes specifikus szakaszaira összpontosított. Anna R. Docherty pszichiáter, genetikus és kollégái 3413 öngyilkosság miatt elhunyt mintái alapján DNS-változatok millióit elemezték az új kutatásban. Az elhunytak egy részének voltak a családjában öngyilkosok, másoknak nem. Ez volt az eddigi legnagyobb genetikai minta, amelyet a témában elemeztek. A mintákat összevetették több mint 14 ezer Utah államon kívüli ember DNS-ével, akik nem öngyilkosság miatt haltak meg. Megvizsgálták az elhunytak hajdani mentális betegségeit is.
A több millió genetikai változat tanulmányozásával (genome-wide association study, GWAS) 22 gént találtak, amely szerepet játszhat az öngyilkosság fokozott kockázatában. Megállapították azt is, hogy az öngyilkosok esetében jelentősen fokozottabb volt az impulzivitás, a skizofrénia és a súlyos depresszió kockázata. Hozzátették, hogy az öngyilkosság hátterében általában események láncolata áll.
"Kezeletlen mentális betegség, szerhasználat, a mindennapok stressze, elérhető lőfegyver, valamint egy végső szikra, például egy szakítás együtt vezethetnek a tragédiához" – mutatott rá Grey.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
