Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A labrador retrieverek (röviden csak labradorok) vízi vadászatra tenyésztett kutyák, amelyek intelligenciájukról, odaadásukról és kiegyensúlyozottságukról ismertek. Ha sokat nassolnak, viszonylag könnyen elhíznak, hasonlóan az emberekhez, vagy legalábbis az emberek nagy csoportjához. A Cambridge-i Egyetem kutatói nemrégiben azonosítottak egy génváltozatot, amelyik a labradorok elhízásáért felel, és kiderült, ez a génvariáns sok emberben is megtalálható.
A kutatók 241 labradorral kísérleteztek. Megmérték a kutyák testzsírját, gazdáik beszámolója alapján meghatározták a „mohóság” szintjüket, és nyálmintákat gyűjtöttek tőlük. Ezután összehasonlították az egyes kutyák testzsírját a nyálminták által feltárt genetikai információkkal, hogy meghatározzák, mely genetikai összetevők állnak a legvalószínűbb kapcsolatban a kutyák elhízásával.
Bár minden kutyában megtalálható a DENND1B nevű gén, a kutatók felfedezték, hogy azon kutyáknak, amelyekben megtalálható e gén egyik variánsa, nyolc százalékkal több a testzsírjuk, mint a társaiknak. Bár más géneket is találtak, amelyek kapcsolódtak az elhízáshoz, az említett variánsnak volt a legegyértelműbb kapcsolata a plusz kilókkal. Arra is rájöttek, hogy a DENND1B-változat közvetlen hatással van a szervezet energiaegyensúlyának szabályozásáért felelős agypályára, amelyet leptin melanocortin útvonalnak neveznek.
A kutatók szerint a szóban forgó gén (amelyet négy másikkal együtt a kutyák elhízásához kapcsoltak), az emberi elhízásban is fontos szerepet játszik. Viszont ezek a gének nem lehetnek a testsúlycsökkentő gyógyszerek célpontjai, mivel a szervezetben olyan kulcsfontosságú biológiai folyamatokat irányítanak, amelyekbe nem szabad beleavatkozni. A szakemberek azt is megjegyezték, hogy azok a kutyatulajdonosok, akik szigorú étkezési és testmozgási rendet írtak elő a DENND1B változatot hordozó kutyáknál, meg tudták előzni kedvenceik elhízását. Az embereknél egyébként ugyanez a helyzet.
A kutatók külön is kiemelik, hogy a kutyák tanulmányozása megmutatott számukra valami fontosat: a vékony kutyák tulajdonosai szerencsések, de semmiképp sem szabad azt gondolni, hogy megfelelőbben bánnak kedvencükkel. Ugyanez igaz a vékony emberekre is. Akinél egy adott gén jelenléte miatt nagyobb az elhízás kockázata, az hajlamosabb a túlevésre és a pluszkilók felszedésére. Más szóval, az elhízáshoz köthető DENND1B variánssal rendelkező emberek ugyan nem predesztináltak hízásra, de feltételezett genetikai hajlamuk miatt sokkal nehezebb kordában tartani a súlyukat, mint másoknak. Viszont elkerülhetik az elhízást, ha szigorúan szabályozzák kalóriabevitelüket és aktívak maradnak.
„Kutatásunk rávilágít, hogy a kutyák mennyire hasonlítanak genetikailag az emberre. A DENND1B gén tanulmányozása pedig nagy előrelépést jelentett annak megértésében, hogyan szabályozza az agyunk az étkezési viselkedésünket és az energiafelhasználásunkat” – mondta Eleanor Raffan, a Cambridge-i Egyetem állatorvosa és kutatója. Azt is reméli, hogy a kutyákkal való munka során szerzett meglátások segítenek majd tisztázni, hogy bizonyos idegpályák hogyan befolyásolják az emberi táplálkozási viselkedést és az anyagcsere-folyamatokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
