Szegeden is tüntettek a felsőoktatás tönkretétele ellen
Nagyjából 100-120 oktató és hallgató tiltakozott a felsőoktatásban folyó átalakítások ellen.
#hallgatók
A BGE szerint nem igaz, hogy kétszer akkora tandíjat fizettetnek a diákokkal, mint amiben megállapodtak
Utolsó, gyakorlati félévében 115 ezer helyett 230 ezer forint tandíjat kell fizetnie a Budapesti Gazdasági Egyetem legalább 200 hallgatójának, pedig beiratkozásukkor kötött szerződésük szerint erre az időszakra csak az önköltségi ár felét kellene befizetniük. Az intézmény közleményben reagált.
Kijöttek a pótfelvételi ponthatárai
Egyes alapszakokra közepes érettségivel is be lehetett jutni, a népszerű szakokhoz azonban 300-400 pontot kellett összeszedni.
Megvannak a ponthatárok: "Nem jelentkeztem külföldre, mert akkor kinn is maradok"
Sorsok dőltek el, meghúzták a felvételi ponthatárokat. Elmentünk a Pont Ott Partyra, hogy megtudjuk, hogy a zuhanó hallgatói létszám ellenére miért vonzó még mindig egyetemistának lenni, és hogy itthon vagy külföldön tervezik-e a jövőjüket a fiatalok. Volt aki azt mondta, azért nem jelentkezett külföldi egyetemre, mert tartott attól, hogy akkor végleg kint maradna. Videó.
Pénzt gyűjtöttek az egyetemisták kedvenc takarítójuknak, hogy el tudjon menni nyaralni
Mivel a nyári szünet neki is jár, az elkövetkező hónapokat pihenéssel fogja tölteni, csakhogy pénz hiányában nemigen gondolkodhatott bármiféle nyaralásban. Az egyetem hallgatói összefogtak.
Ezren tüntettek a GTK kirúgott dékánjáért
A tüntetésen többek között az is elhangzott, hogy a GTK vezetése sosem akart kiválni a BME-ből. A beszédek után a Sóhajok hídjánál mécseseket helyeztek el a hallgatók.
Még Litvániából is biztatják a népszabisokat – fotó
A Vilniusi Egyetem újságírás-hallgatói is megüzenték a Népszabadság dolgozóinak, hogy mellettük állnak.
Évtizedek óta nem volt ilyen kevés felsőoktatási hallgató
Mélypontra zuhant a magyarországi egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma, utoljára az 1998/99-es tanévben tanultak háromszázezernél kevesebben. Az állam nagyot spórol a kevesebb hallgatóval, viszont kevesebb lesz a diplomás emberek száma, de a középfokú képzés is gondban van.
Minden harmadik hallgató kibukik az egyetemről
Elszomorító mértékű a hallgatók lemorzsolódása a magyar felsőoktatásban. A nyelvvizsgák hiánya csak a jéghegy csúcsa, alapképzésben a hallgatók 36, míg osztatlan képzésben 39 százalékos a képzést be nem fejezők aránya. A hallgatók kevesebb mint fele jutott el sikerrel az abszolutóriumig.
MN: Kevés a külföldi hallgató az egyetemeken
Alig nőtt a magyarországi egyetemen tanuló külföldi hallgatók száma, közel 17 ezer hallgatóval vagyunk elmaradva a kormány által kitűzött 2020-as tervektől. A legtöbben orvosi képzésre érkeznek, főleg Németországból és a környező országokból.
Újabb hallgatói tiltakozáshullám indulhat
Hétfő estére hallgatói fórumot szerveztek az ELTE Társadalomtudományi Karának diákjai, akik attól tartanak, hogy a szakmegszüntetések az egész kar létét fenyegetik. Állítólag az oktatók is támogatják kezdeményezésüket. Ötből két szakot bezárna a kormány a karon, ha elfogadják a pénteken nyilvánosságra hozott koncepciót.
“Basszus, tényleg ilyen” – Hallgatók értékelik a tanáraikat
Létezik egy magyar oldal, melyen az egyetemi, főiskolai hallgatók szabadon mondhatják el véleményüket tanáraikról. A MarkMyProfessoron fordul a kocka, a diákok osztályoznak az oktatók meg tűrnek: vannak, akiket inspirálnak az őszinte visszajelzések, de az is előfordul, hogy kiborulnak az igazságtalannak vélt kritikától. Mivel módszertanilag az oldal értékelhetetlen, az iskolák nem figyelnek oda rá, az általuk alkalmazott oktatói véleményezői rendszer viszont nem igazán működik.
A multiknak képez olcsó munkaerőt a kormány csodaszere
Bedurrantották a felsőoktatásban is a duális képzést, idén szeptembertől már 20-nál is több intézményben a cégekkel karöltve vehetnek majd részt a hallgatók gyakorlati képzésben. A rendszerből a kis- és középvállalkozások is részesednének, csakhogy az alkalmazott módszerek a kis cégek szerint leginkább a multik számára képezhetnek olcsó, könnyen alkalmazható munkaerőt, akik korlátozott tudással rendelkeznek.
Melyik országból érkezik a legtöbb egyetemista Magyarországra?
Az Oktatási Hivatal adatai szerint Németországból jött Magyarországra tanulni a legtöbb, 1426 diák. Utána Szlovákia, Románia, Törökország, majd meglepő módon Brazília a legnagyobb küldő ország.
Elmúlt nyolc év: durván lecsökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma
A hallgatók számának általános visszaesése gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozza az intézményeket, van olyan egyetem, ahol emiatt már válságprogram készül.
Polónyi István: "Hamis tényekre épül az oktatáspolitika"
A korábban radikálisan tandíjellenes Orbán által bejelentett durván magas képzési díjak után hangos hallgatói demonstrációsorozat rázta meg a fővárost és a vidéki egyetemi városokat, de mára mintha csend lenne az egyetemek körül. Ez azonban csak látszatnyugalom, a miniszterelnök által kirendelt kancellárok által irányított intézményekben ma senki nem mer ugrálni. A felsőoktatás és a szakképzés átszabása tévút, az csak a vállalatok, vállalkozások rövid távú érdekeit szolgálja. Interjú Polónyi István oktatáskutatóval.
A hallgatók 41 százaléka fizet, hogy a felsőoktatásban tanulhasson
Csaknem 492 ezren tanultak állami ösztöndíjas formában az elmúlt három évben a magyar felsőoktatásban.
Emmi: Pártpolitikusok gerjesztik a diáktüntetéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint elszomorító, hogy a felsőoktatási képzésekről folyó szakmai tárgyalásokba ismét beavatkozik a pártpolitika, és a hallgatók teljes félrevezetésével olyan demonstrációk szervezését gerjeszti, melyek ellehetetleníthetik a higgadt párbeszédet – ez olvasható a felsőoktatási államtitkárság hétfői közleményében. Azt is írták: „egyetlen szak megszüntetése sem eldöntött kérdés”.
Nyílt levelet írtak a Felsőoktatási Kerekasztalnak a miskolci tüntetők
Nyílt levélben fordultak a Felsőoktatási Kerekasztalhoz a Miskolci Egyetem (ME) azon oktatói, hallgatói és dolgozói, akik az intézmény sokszínűségének megtartásáért demonstrációt tartottak keddre virradóra.
Nem szerződést, nyilatkozatot írnak majd alá a hallgatók
Szerződés helyett nyilatkozatot írnak majd alá a hallgatók a következő tanévtől – közölte Klinghammer István. A felsőoktatási államtitkár szerint a részletekről jövő szerdán dönt a kormány. A jelenlegi koncepció szerint a végzés után 10-12 év alatt kell ledolgozni magyar vállalatoknál a tanulmányokra fordított időt. Klinghammer azt is elmondta: a nyilatkozat nem röghöz kötést jelent, inkább az "agylopás" ellen kívánnak védekezni.