Orbán Viktor: „Nem erőltetek olyasmit rá a gazdaságra, amit ők egyébként nem tudnak kitermelni”

A hétvégén bejelentett új, az Otthon Start programhoz hasonlóan fixen 3 százalékos kamatozású vállalkozói hitelről és a minimálbér-emelésről is beszélt Orbán Viktor és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az Economx Money Talks című podcastjában.

A hétfő reggel közzétett interjúban Nagy kezdte a válaszadást, az új vállalkozói hitelről azt mondta, amikor nehéz idők vannak, gyors segítség a vállalkozásoknak, és most kell adni, mert ost nehéz időszak van. Nagy szerint a hitelek kamatának általános 3 százalékra csökkentése az évek során 50-60 milliárd forinttal megterheli a költségvetést – nem az ideit, azt csak minimálisan -, de a vállalkozások közben termelnek, GDP-növekedést okoznak, szóval megéri.

Most a folyószámla hitelek és a beruházási hitelek általános, 3 százalékos kamattal fognak működni, a jelenlegi Széchenyi kártya program kamata csökken le. A hitelfelvételi folyamaton is egyszerűsítenek egy kicsit, de erről részleteket még nem árult el. Az egyetlen korlát a 150 millió forintos plafon lesz, monda.

Aztán Orbán Viktor vette át a szót. Hogy honnan lesz pénz ennek és a többi kedvezményes hitelnek, adókedvezményének a fedezetére a következő években, arra a miniszterelnök azt mondta, az ellenkező híresztelésekkel szemben a kormány egy komoly hely, azt, hogy hogyan gazdálkodjon, előírja a költségvetési törvény, amelyet a nyilvánosság előtt meg kell vitatni, ráadásul a Költségvetési Tanács is megvizsgálja, hogy a valósággal egyező-e, ésszerű-e, racionális-e, annak a kerete között lehet gazdálkodni. A mostani és a már ismert 2026-os költségvetés megteremti erre a lehetőséget, és 2027-ben is ugyanígy lesz, ha még ők lesznek kormányon, amiben nagyon bízik, mondta.

Amikor jóléti vagy szociális kiadásra megy el a pénz, akkor kell nagyon észnél lenni, amikor a gazdaságnak adod a pénzt, akkor is észnél kell lenni, de ott kisebb a kockázat, mert az a gazdaság teljesítőképességet növeli – ha jól adod. Ha jól adjuk, az gazdasági extra teljesítményt hoz, abból meg többletbevétel lesz, mondta.

Folynak egyeztetések bizonyos adócsökkentésekről is, arról tárgyalunk igazából, hogy hogy legyenek a fizetések a következő évben, folytatta Orbán. Azokat fő szabály szerint a piac határozza meg, a bonyolult eset, hogy mennyi lesz a minimálbér. Mert az egy piaci bér, de ott a kormány beavatkozik. Ahhoz, hogy ezt megállapíthassák, három szereplő kell: Nagy Elek úrék a munkaadók oldalán, a munkavállalók, és van a kormány.

„A mi filozófiánk, és az én személyes filozófiám is az, hogy engedjük a piaci szereplőket megállapodni. Ha ők meg tudnak állapodni, azt a gazdaság valószínűleg képes lesz teljesíteni. Nem erőltetek olyasmit rá a gazdaságra, amit ők egyébként nem tudnak kitermelni.”

De miután a szaksziknak is megvan a magukhoz való eszük, meg a tőketulajdonosoknak is, ő meg tudnak egymással állapodni, de azt mondják, hogy hogyha a kormány egyébként adót tudna csökkenteni, akkor még magasabb minimálbérben is meg tudnánk állapodni. És most épp ott tartunk, hogy egy kétszámjegyű megállapodáshoz ők azt mondják, hogy az kellene, hogy a kormány a magánvállalkozásokat terhelő adókból lépjen vissza, és akkor ők tudnak magasabb béreket fizetni.

Korábban is tudták már azt az adót csökkenteni, amit a munkaadók fizetnek a munkavállalók után, és most is vannak az asztalon ilyen javaslatok, folytatta Orbán. Afelé mennek az események, hogy a magasabb minimálbérhez a kormánynak is kell valamiféle adócsökkentést vállalni. Részleteket nem mondott, mert még mennek a tárgyalások, de kihangsúlyozta, hogy a kormánynak most nem a vállalkozások terhének csökkentéséért kell adót csökkentenie, hanem azért, hogy magasabb lehessen a minimálbér.

Csak akkor jöhet magasabb minimálbér, ha csökken a szochó? Orbán szerint durván hangzik, de ez a helyzet. Jogilag nem, mert a végén a kormány mondja meg, hogy mennyi a minimálbér.

„Hasamra üthetnék, és mondhatnék egy számot, de az tönkretenné a gazdaságot. Ha erős vagy, akkor tudnod kell használni az erődet. És az erő használatának a tudománya, hogy mikor nem használod. És ez pont az az eset, amikor nem szabad használni.”

Nagy hozzátette, hogy a kamara szerepe más, mint a nagy érdekképviseleteké, köztestületként a gazdaság általános védelméért dolgoznak, nem egy-egy csoportéért. Elmondta, hogy amikor Nagy Mártonnal egyeztettek a kormánnyal kötött májusi megállapodásról, pont a stabilitás érdekében azt javasolták, hogy az egyéni vállalkozók adója – félmilliós nagyságrendű vállalkozói létszámról van szó – a következő 3 évben emeljük a mostani 18-ról, 20, 22, 24-re. Ez biztonságot jelent, pontosan tudják, hogy emelni fogják. A költségvetésben pár tízmilliárdot jelent. Most 18 a határ, valamilyen oknál fogva afölé senki nem megy. Nyilván dolgoznak tovább is, csak megy át a fekete gazdaságba. Nem ez az érdek, ezért emelnek lépcsőzetesen.

Még valami, amire nyitottnak tűnik a kormányzat – bejelentették, de még nem „ütötték le” -, hogy a költséghányadát a vállalkozóknak, amit elszámolhatnak, 40-ről 50 százalékra emelik. Ma egy egyéni válalkozó kb. 27 százalék adót fizet. Ezekkel a tehercsökkentésekkel olyan 22-22,5. Majdnem 20 százalékkal kevesebb adót fognak fizetni az egyéni vállalkozók, amennyiben ezt a kormány támogatja. Nagy úgy látja, erre nyitottság van, de még nem állapodtak meg róla.

Orbán hozzáfűzte, hogy félreértés ne essen, az a 18, 20, 22 százalék, amit Nagy említett, azt a hányadot jelenti, ami után a vállalkozók egyszerű, alacsonyabb adót tudnak fizetni, tehát nem adóemelésről beszélünk, pontosított a miniszterelnök. Az alanyi áfamentes határ 18-ról 20-ra, majd tovább nő, de addig alanyi áfamentesen tudnak számlázni a vállalkozók.

Talán társadalomépítési szempontból Orbán azt tudja hozzátenni, hogy nekik az önalkalmazó életforma mint karakter is értékes. A társadalom különböző karakterekből áll össze, és az a karakter, ami a saját lábán álló egyéni vállalkozó, az jó karakter, értékes, erős karakter, minél többen vannak, annál jobb az országnak.

A KATA-adózás visszavezetése nem jött szóba, akár módosítva? Nagy sokkal inkább politikai kérdésnek látja a vállalkozók oldaláról. Szerinte az nem versenyképes. Orbán szerint a KATA bevezetésével a vállalkozókat, a már említett önálló karaktereket akarták támogatni, csakhogy a magyar agyas is, kitaláltak egy csomó technikát, hogy hogyan lehet a KATÁT még más célokra is kiterjeszteni, sok visszaélés történt. A magyar agyas: amikor alkot, az jó dolog, amikor adót csal, az nem.

„Aki megégette a száját forró tejjel, az a hideget is fújva issza. Én a KATÁT fújva iszom”

– mondta Orbán, ezzel indokolva, hogy óvatosan tárgyal a vállalkozók adózásáról, nehogy megint visszaélés legyen a vége.

Ez az év a repülőrajt, majd az áttörés éve lesz, de az átütő siker nem érkezett meg. Megrekedt a magyar gazdaság az elmúlt években? Orbán szerint megtörtént a repülőrajt, csak nem január elsején, hanem július elsején, a családi adókedvezmény megemelésével és az új hitelekkel. Nem az évszámot nézte be, hanem a hónapot. Ezek a programok igenis áttörést jelentenek. Mindez úgy történik, hogy ráadásul egy korszakhatáron van a világgazdaság. Robotizáció, MI, digitalizáció – ha megnézi az elmúlt 100-150 év gazdaságát, Magyarország mindig ütemet tévesztett, nem volt készen a változásokra. Most azon dolgoznak, hogy ezt a technológiai váltást a magyar gazdaság felkészülten várja, és a nyertesek között tudja meglépni. Nagy szerint eddig inkább végrehajtási termelési modellünk volt, most tudásalapú lesz a gazdaság, kizárólag ez a jövő.

Mikor lesz látható a makrószámokban a nekilendülés? Orbán óvatosságot javasol, tőle a gazdaság kapcsán elvárják azt is, hogy mindenkinek legyen saját otthona, emelkedő bére, biztonságos nyugdíja. Neki úgy kell igazgatnia a gazdasági váltást, hogy ezek is meglegyenek, mert ha az emberek bizonytalanságban élnek, politikai instabilitást hoz, abból meg gazdasági felfordulás lesz.

Ami a teljesítményt, a makrószámokat illeti, Orbán szerint vannak területek, ahol már látható az áttörés, más területeken a gyerek már bent van a szülőcsatornában, és van, ahol még várni kell.

Az autóiparban, elektromobilitásban gyerek már előjött, Magyarország a világ élvonalában van. Akkuiparban pedig Magyarország Kína és az USA mögött a harmadik legnagyobb lesz a világon, nem per kapita, hanem volumenben. Szijjártó Péter, aki ezt végigverte, jackpot, bingó vagy megütötte a főnyereményt, mert a következő 5-10 évben ki fog derülni, Magyarország ebben a világ élvonalában lesz.

A másik technológiai váltás, ahol jók az esélyeink, az az egészségipar, gyógyszergyártás, de ide még sok kell. A gazdaságok komplexitásában pedig Magyarország a legjobb 10 környékén van. Nem monokulturális a gazdaságunk, jók vagyunk a mezőgazdaságban, IT-ben is, ki kell választani 2-3 ilyen ágazatot, pl. elektromobilitást, gyógyszeripart, és szerinte a mezőgazdaságot, élelmiszeripart is, amit nagyon kell nyomni, és hagyni érvényesülni a kisebb volumenű ágazatokat is. Néha egy ágazatnak jobban megy, a másiknak kevésbé, a cél, hogy együtt egy jó átlagot hozzanak.

Az energiatárolásról Orbán azt mondta, hogy két nagy program fut, egyeztetnek külföldi és magyar csoportokkal is, hogy hogyan lehetne hatalmas, fix, tehát nem autókba való ipari akkumulátorokat építeni a gyárak mellé, ahol kis naperőművek is működnek. Orbán azt mondta, ebben vezetnek az arabok és a britek, és arról egyeztet, hogyan lehetne Magyarországot erre a térképre is feltenni. A másik, hogy azt számolják, hogyan lehetne támogatást adni ahhoz, hogy a családi házak mellé is épülhessen fix akkumulátor. Szerinte egy ilyen támogatást ki tudnak magukból izzadni, de nincs még meg teljesen az üzleti modell.

Szóba kerültek az adóprogramok: bejelentésekben egymással versenyez adócsökkentésben a Fidesz és a Tisza. Orbán erre azt mondta, számára nincs olyan ellenzéki párt, ami nem Brüsszel programját vinné. Szerinte úgy jött létre a Tisza párt, hogy a migráció kérdésében összerúgta a patkót Angela Merkellel, utána az Európai Néppárttal, ahonnan aztán ki is tolták a Fideszt. Orbán szerint Weber neki pacekba megmondta, hogy ők meg fogják találni a módját annak, hogy legyen Magyarországnak az Európai Néppártban képviselete, aki Brüsszel, illetve az európai föderalista elgondolásokat fogja képviselni. Először a bennmaradó KDNP-t akarták brüsszeli párttá építeni, ez nem sikerült. De megmondták, hogy fel fognak építeni egy európai pártot, és a Tisza egy brüsszeli kreálmány, adta elő ismét a miniszerelnök a kormányzati propagandaszólamot. Szóval mindegy, mit mond a Tisza, a Tisza Brüsszel programját fogja végrehajtani, ami az adóemelés, fejtette meg a helyzetet Orbán.

A klasszikus egykulcsos adóról, ahol minden adónak ugyanakkora a mértéke, Orbán azt mondta, annak idején tanulmányozták Matolcsy Györggyel, de nem jött ki a matek, hiába nagyon egyszerű és transzparens a flat tax. Szerinte, ha az államadósságunk nem 70 százalék fölött lenne, hanem 20 százalékon, talán még ezt is megpróbálhatnák, de addig ez nem fog menni. Így csak a jövedelemadóból csináltak egykulcsosat, és azt is elengedik annak, akinek csak tudják, például a sokgyerekes anyáknak.

Terveznek hozzányúlni az áfakulcshoz? Orbán szerint a leghúsbavágóbb termékeknél levitték 0 vagy 5 százalékra, és egyelőre nem látja, mit lehetne még. Ha lenne tér adócsökkentésre, akkor ő továbbra is a családokat támogató jövedelemadó-csökkentés mellett lenne. Vagyis nem nyúlnak az áfához.

Szerinte túlzó, hogy a magyar növekedés a fogyasztásra épül, arra azt nem lehet építeni, beruházásra lehet, csak azok most a magas energiaárak miatt is döcögnek, ezért csúszott át a súlypont a fogyasztásra. Ezután azt fejtegetik Naggyal, hogy Magyarország exportorientált ország, Orbán szerint pl. a mezőgazdaságunk 20 millió embernek elég élelmet tud megtermelni, de mi csak 10 millióan vagyunk (annyian se – a szerk.), a többit ki kell vinni, így nekünk igazából a másik országok fogyasztása a fontos. Csak onnan meg az eladott nyersanyagok sokkal drágább feldolgozott termékekként jönnek vissza. Ezért Nagy szorgalmazza, hogy legyen támogatási program a magyar feldolgozóiparnak, gyógyszeriparnak is, a sikeres turizmusfejlesztés mintájára.

Jegybankelnöknek nevezték ki Varga Mihályt, erősödik a forint. Orbán szerint nincs árfolyamcélja a kormánynak, de a jegybankelnök karaktere sok mindent meghatároz, Varga egy óvatos kun ember, és még református is, bökte közbe Nagy, tehát nem rángatja a kormányt, folytatta Orbán, alapkamatot is csak sokkal óvatosabban fog csökkenteni, mint azt ő szeretné. Azért, mert Varga fejében az van, hogy a forint stabilitását meg kell őrizni.

Orbán szerint nemcsak ő, de mindenki alacsonyabb kamatokat szeretne, csak itt is számít, ki honnan jön. Ha bankárcsaládból jössz, akkor pénzből csinálsz pénzt, én nem bankárcsaládból jöttem, Felcsúton elég kevés az egy négyzetméterre eső bankárok száma, mondta a miniszterelnök. Szerinte az a jó, ha a pénzt beteszik a gazdaságba, ott értéket teremt, és akkor még több pénze lesz annak, aki a hitelt nyújtotta, de az, hogy a pénz nem megy be a gazdaságba, csak őrizgetik, és kamatokat számolnak, meg hiteleznek valakit, de Magyarországon kívül, az szerinte nem jó nekünk. És ahhoz, hogy a pénz bemenjen a gazdaságba, az kell, hogy a vállalkozó fölvegye a hitelt, de ha magas a kamat, akkor a vállalkozó nem veszi fel a hitelt.

Van vágyott euró-forint árfolyam? Nincs: legyen olyan forintunk, ami jó a gazdaságnak. Az ő terítékén biztos nem lesz az euró bevezetése, mert szerinte az EU épp a dezintegráció szakaszában van, hullik szét. Ha nem lesz 1-2 éven belül egy radikális átalakítás az EU-ban, akkor egy múló fejezet lesz Magyarország történetében, és az euró bevezetése a legszorosabban hozzákötné az EU-hoz az országot.

Az USA ki akarja szorítani Európát a világpiacról, viszont azt is akarja, hogy Európa (is) befektessen az USA-ba – mit tehet Magyarország? Orbán szerint Magyarország is fog befektetni az USA-ban, de ő azon ügyeskedik, hogy az USA annak többszörösét fektesse be Magyarországon. Szerinte jól állunk, mert Trump beiktatása óta már 150 milliárd forintnyi befektetést elhoztunk Amerikából. Hét befektetésről van szó, és a miniszterelnök szerint mindegyik „high tech” és tartós befektetés.

Utolsó témaként feltették a kérdést, hogy lesz-e változtatás a nyugdíjrendszerben? Nincs ilyen terv, ő nagyon óvatos. Óriási számot takar a nyugdíjkassza, és a politikai kalandorok, hegyi rablók logikája az, hogy onnan kell elvenni pénzt, ahol sok van, ő nem így gondolkodik, ellenzi. Szerinte a magyar nyugdíjrendszernek vannak gyengeségei, de olyan nagy gyengesége nincs, ami miatt most jelentősen be kéne avatkozni. Itt tízszeres óvatosság kell. Szerinte egy szabályt kell szem előtt tartani: van egy megállapodásuk a nyugdíjasokkal, hogy a nyugdíjak értéke nem csökkenhet.

Az interjút itt lehet megnézni: