Bár még nincs vége a nyárnak, az bizonyosnak tűnik, hogy sokáig emlékezni fogunk 2026 júniusára. Sorra dőltek meg a melegrekordok, és sajnos halálos áldozatokat is követelt az extrém forróság. Ugyan július legelején egy markáns hidegfront szelesebb, hűvösebb időt hozott, és véget vetett az elviselhetetlen forróságnak, azonban úgy tűnik, hogy ez a felfrissülés csak átmeneti. Az előrejelzések újabb hőhullámmal riogatnak.
Sokan ugyan csak legyintenek rá, mondván, hogy „nyár van, mit akarunk”, azonban tény, hogy az extrém meleg komoly egészségügyi kockázatokat is hordoz, ezért is érdemes megfogadni egy neves amerikai szakember tanácsait, amelyeket a The Conversation hasábjain osztott meg.
Brian Bossak egy patinás, állami fenntartású bölcsészettudományi és egyetemi szintű felsőoktatási intézmény, a College of Charleston kutatója, aki kiemelten foglalkozik a klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek emberi egészségre gyakorolt hatásaival. Összefoglalt néhány fontos jelet, amire figyelni kell a hőmérséklet emelkedésekor, és tanácsokat is ad azzal kapcsolatban, hogyan tartsuk megfelelő hőmérsékleten a szervezetünket, amikor a hőség és a páratartalom túl magas lesz.
A hőséggel összefüggő betegségek enyhébb formái közé tartozik a hőgörcs és a hőkiütés – mindkettőt okozhatja a meleg körülmények közötti túlzott izzadás. Ilyenkor a test hűtése és a hűvös folyadékok fogyasztása segíthet. Amikor a hőséggel összefüggő betegségek hőkimerültséghez vezetnek, a helyzet komolyabbá válik. A hőkimerültség tünetei közé tartozik a szédülés, hányinger, túlzott izzadás, gyengeségérzet, szomjúság és fejfájás. Ilyenkor a szervezet elveszíti a stabil maghőmérséklet fenntartásának képességét. Azonnali intézkedésekre van szükség, ideális esetben például légkondicionált helyszínen tartózkodásra, folyadékfogyasztásra, ruhák lazítására és nedves ruhák felhelyezésére. Ezek a lépések segíthetnek megakadályozni, hogy a hőkimerülés a hővel összefüggő betegség legveszélyesebb formájává, hőgutává alakuljon.
A hőguta már orvosi vészhelyzet. Ezen a ponton a test már nem képes fenntartani a stabil maghőmérsékletet. A hőguta által érintett test hőmérséklete gyorsan elérheti a 38 Celsius-fokot vagy akár magasabb is lehet, és ez a hő gyorsan károsíthatja az agyat, a szívet és a veséket. Akit elér a hőguta, az jellemzően kimeríti az izzadság- és sókészleteit, hogy a szervezete hűvösen maradjon, így az izzadás végül leáll. A kognitív képességek csökkennek, és így már képtelen érdemben cselekedni. A hőguta rohamokat okozhat, vagy kómába sodorhat valakit, mivel a maghőmérséklete emelkedik. Ha az állapotot nem kezelik azonnal, és a maghőmérséklet tovább nő, a hőguta akár halálos kimenetelűvé válhat.
https://hvg.hu/gazdasag/20260702_meghalt-ket-postas-hoseg-munka
A professzor arra is felhívja a figyelmet, hogy a hőség nem csak a magas hőmérséklet miatt problémás: a páratartalom is növeli a hőséggel összefüggő betegségek kockázatát, mivel befolyásolja, hogy az izzadás mennyire tudja hűteni az emberi testet, amikor az felmelegszik. A szabadtéri tevékenységek tervezésekor a hőmérséklet mellett érdemes ellenőrizni a hőindexet is, amelyik figyelembe veszi a hőmérséklettel és a relatív páratartalommal összefüggő hőbetegség-kockázatot.
Nem mindenki tudja, de nem kell nagyon magas hőmérséklet vagy nagyon magas páratartalom ahhoz, hogy a hőindex veszélyes tartományba kerüljön. Nézzünk egy példát erre: ha a hőmérő 32 Celsius-fokot mutat, és a relatív páratartalom alacsony (40 százalék), a hőindex is 32 fok körül alakul. Viszont ha a hőmérő ugyanúgy 32 Celsius-fokot mutat, azonban a páratartalom rendkívül magas (pl. 75 százalék), akkor a hőindex máris 41 fok lesz, vagyis a szervezetünket akkora terhelés éri, mintha száraz sivatagban lennénk, 41 Celsius-fokban.
HVG / Veres Viktor
Míg a hőindex egy szubjektívebb, emberi hőérzetet leíró mutató, létezik egy jóval egzaktabb mérőszám, a nedves gömbhőmérséklet. (Manapság a klímakutatók ezt tartják a legfontosabb mutatónak az emberi túlélés szempontjából az extrém hőhullámok idején.) Ezt a mutatót úgy mérik, hogy vesznek egy normál hőmérőt (ez mutatja a száraz gömbhőmérsékletet, vagyis az aktuális levegőhőmérsékletet), de a higanyos/digitális fejrészét körbe tekerik egy vízzel átitatott, nedves pamutszövettel (gézlapocskával), és levegőt áramoltatnak el mellette. Ahogy a víz párolog a szövetből, hőt von el a hőmérőtől, így az elkezd hűlni. Addig hűl, amíg a párolgás sebessége és a környezeti levegő nedvességtartalma egyensúlyba nem kerül. Ez a pont a nedves gömbhőmérséklet.
Tulajdonképpen az emberi test is úgy működik, mint a nedves gömbhőmérő: izzadunk (nedves szövet), a szél/légmozgás szárítja a bőrünket, ezáltal hűtjük magunkat. A fizika törvényei miatt azonban van egy abszolút határ: a 35 °C-os nedves gömbhőmérséklet. Ha a nedves gömbhőmérséklet eléri vagy meghaladja ezt, a levegő annyira forró és ezzel egy időben annyira párássá (közel 100%-os a relatív páratartalom) válik, hogy az emberi izzadság már nem tud elpárologni. Mivel a testünk nem tud hőt leadni, a belső hőmérsékletünk folyamatosan emelkedni kezd. Ebben az állapotban még egy egészséges, fiatal ember is körülbelül 6 órán belül életveszélyes hőgutát kap. A test hűtőrendszere fizikai gátba ütközik. Szerencsére ilyen gömbhőmérséklet (egyelőre) rendkívül ritka a Földön, de azért nem árt tisztában lenni a veszélyével.
HVG / Veres Viktor
A professzor tippeket is ad azzal kapcsolatban, hogyan maradjunk biztonságban a hőhullám idején. Ilyen esetben, amennyiben lehetséges, kerüljük a megerőltető szabadtéri tevékenységeket. Ha hőséggel összefüggő betegségek tüneteit észleljük magunkon, igyunk hidratáló folyadékokat, keressünk árnyékot, pihenjünk, és használjunk hűvös, nedves ruhákat a testhőmérsékletünk csökkentése érdekében.
Legyünk óvatosak a ventilátorokkal. Bár ezek hasznosak lehetnek, ha a hőmérséklet nem túl magas, mert elvezetik az izzadságot a testről, és párolgásos hűtést idéznek elő, azonban nagyon magas hőmérsékleten felgyorsíthatják a hőképződést a testben. Ha a beltéri hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 34 Celsius-fokot, a ventilátorok használata akár veszélyes is lehet, és növelheti a hőséggel összefüggő betegségek kockázatát .
Ha szabad téren vagyunk, akkor a legforróbb órákban keressünk olyan légkondicionált közösségi helyeket (pl. bevásárlóközpontokat), ahol pihenhetünk. Ez különösen fontos a sok járdával és épülettel rendelkező városi területeken – amelyeket hőszigeteknek is neveznek –, hiszen itt a hőmérséklet jóval meghaladhatja a városi átlagot.
És még egy fontos tanács: hidratáljon! Fogyasszon sok folyadékot, és ne feledkezzen meg az elektrolitok fontosságáról. A hőség okozta kiszáradás akkor fordulhat elő, amikor az emberek túlzottan izzadnak, ilyenkor ugyanis nemcsak vizet veszítenek, hanem fontos sók is kioldódnak a szervezetükből. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy az idősebb felnőttek és a fogyatékkal élők gyakran nagyobb kockázatnak vannak kitéve a hőhullámok miatt. Éppen ezért különösen kell figyelni rájuk a nagy hőségben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
