A német lap Orbán Viktor világ körüli diplomáciai turnéját veszi szemügyre. A külpolitika az – főleg Orbánnál – belpolitika, írja a FAZ szerzője.
Megbolygatta a kelet-ázsiai régiót észak-koreai és vietnámi látogatásával Vlagyimir Putyin, aki más-más dolgot kapott a két országtól, s a kavarásával Kínát is bosszanthatja.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
A világ öt nagyhatalmú vezetője közül pedig Putyinban bíznak a legkevésbé.
A minisztérium szerint nem.
Hszi Csin-ping kínai elnök tanaiból lett betanítva, és már próbálgatják a legújabb kínai mesterséges intelligenciát.
Látványos és szívélyes protokoll mellett zajlott Hszi Csin-ping európai látogatása, de jól látszik, a vendéglátók egészen másképp viszonyulnak hozzá – állítja Agnes Gaudu újságíró, a Courrier International munkatársa.
Egy sor európai ország igyekszik rávenni a kínai elnököt, hogy legyen keményebb a Kremllel szemben az ukrajnai agresszió ügyében. Ám Washingtonban általános az a nézet, hogy hosszabb távon Kína a veszedelmesebb ellenfél, írja a Financial Times fő külpolitikai elemzője.
Orbán Viktor mély tisztelettel köszönte meg, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök díszvendégként hívta meg Magyarországot a hsziameni kereskedelmi vásárra. Megnéztük, mi is ez.
A kínai kormány szép lassan, szelíden, állhatatosan átírná nemzeti jelképeinket, hogy felejtsük el azt a piros-fehér-zöld zászlót, meg az EU-s kéket, írja szerzőnk, aki felidézi egy évekkel ezelőtti kínai látogatását, és megidézi a Budapestre látogató Hszi Csin-pinget. Vélemény.
Lantos Csaba energiaminiszter egy friss interjúban arról beszélt, hogy az új kínai–magyar megállapodások között volt, amit ő maga írt alá. Megosztott néhány részletet a Kádár-kockák hamarosan induló felújítási programjáról is.
Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza, miközben azzal vádolták meg az Egyesült Államokat, hogy atomtöltetek hordozására is képes közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.
Egy-két éven belül ezermilliárdos árbevételt hozhatnak az Orbán-kormányhoz közel álló cégeknek azok a megállapodások, amelyeket Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatásán írtak alá. Peking propagandagépezete jogsértő módszerekkel is segít Brüsszel közös elfoglalásában. Martini Noémi és Szabó Yvette cikke.
Az orosz elnök mostani pekingi látogatása a negyedik alkalom, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozik.
