Afrika szereti a kínai ételt, de még jobban a svédasztalt, ha befektetésről van szó

„Kína és Afrika nagy családjának hatalmas összejövetele” – így jellemezte a kínai külügyminisztérium azt a csúcstalálkozót, amin Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő a múlt héten vendégül látta az afrikai kontinens 53 államának képviselőit (Eswatini, a korábbi Szváziföld hiányzott, mert egyedüliként még Tajvannal tart fenn diplomáciai kapcsolatot). A pekingi Tienanmen téren a részt vevő országok zászlói lobogtak, az Országos Népi Gyűlés épületében pedig – ami a parlament üléseinek és a Kínai Kommunista Párt kongresszusainak is otthont ad – Hszi a tízperces beszédében tíz területet jelölt meg, amelyekben Kína együtt tud és kíván működni az afrikai országokkal.

A Kínai–afrikai Együttműködés Fórumának (FOCAC) tanácskozására az ezredforduló óta háromévente kerül sor, és ilyenkor Peking meghirdeti, mit vállal hitelben, befektetésben és pénzügyi támogatásban, a partnerei pedig megfogalmazzák, mit szeretnének ők. A mostani konferencián

Kína a 2021-esnél több, mintegy 50 milliárd dollárt ígért a következő három évre,

s ennek elköltése megfontoltabb lesz, mint korábban. Több afrikai ország határozottan kifejezte: nem elég, ha Kína felvásárolja a nyersanyagukat – ahogyan a korábbi gyarmatosítók is tették –, hanem segítsen annak feldolgozásában és a kitermelő országok fejlődésében.