Ha gyorsabban megeszem az adventi naptárból a csokit, hamarabb lesz karácsony? – kérdezi az ötéves, és ez teljesen rendben van. Ő már lát összefüggéseket, de az időfogalma még nem tökéletes. Hogy jutott idáig, és hová fejlődik?
Bár az énidő vagy a mindfulness kifejezések kétpercenként jönnek szembe, és minden bokorban slow mozgalom nő, mintha mégsem követné a hétköznapi tapasztalás ezeket a trendeket. Fogyni is, izmot építeni is azonnal kell, gyászolni elég lesz két hét – jó, akkor négy –, a szülés utáni csúcsformára pedig legfeljebb néhány hónap jut, aztán irány a munka.
Az idő a legértékesebb tulajdonunk, amely, szemben más javainkkal, nem pótolható. Pszichológiai értelemben relatív: érzelmi állapotunk, személyes perspektívánk, közösségünk élettempója befolyásolja, hogyan tapasztaljuk meg. Valamennyien képesek vagyunk rá, hogy kiigazítsuk az időről alkotott előítéleteinket - állítja Philip Zimbardo amerikai pszichológus, a világhírű stanfordi börtönkísérlet atyja.
A világhírű stanfordi börtönkísérlet atyja nemsokára Budapestre látogat, és elemezni fogja a magyar eredményeket.
Miért szeretnénk jobban beosztani a napunkat? Azért, hogy valamit ne tegyünk, vagy azért, hogy több időnk jusson új dolgokra? Esetleg mindkettő? Talán nem érezzük elég hatékonynak magunkat? Hetek telnek úgy el, hogy arra sem emlékszünk, mi történt velünk? Egy kis odafigyeléssel ráncba szedhetjük magunkat – már ami az idővel való kapcsolatunkat illeti.
Meghökkentő felfedezést tettek a moszkvai állami egyetem tudósai és a kísérletben részt vevő szakemberek: azt állítják, mesterséges körülmények között sikerült "visszatekerniük" az időt. Áttörésük elsősorban a kvantumszámítógépek fejlesztésénél jöhet jól.
A hvg.hu gasztroújságírója, Gyimesi Zsuzsa elmeséli, hol ette élete legfinomabb halát és osztrigáját, itta az ígéretes hazai pezsgőket és borokat, és hol esik legjobban az Aperol Spritz. Íme a 2018-as gasztróbeszámoló.
Aki azt állítja, hogy a gyermeke(i) érkezése nem változtatta meg gyökerestül az életét, az nem mond igazat, vagy nagyon hazudik. A kényszerű lemondásokat strigulázó lista égig ér. Ám a frusztrációt a gyerkőcök okozta örömök kompenzálják, ráadásul a munkavégzésben is hasznunkra lehet a tapasztalás.
Hogy kerül egy roma származású kisgyerekes anya Észak-Nigériában egy többezres muzulmán felvonulásra? Mi a teendő Srí Lankán, amikor a tárgyalópartnerünk fejszével és félmeztelenül érkezik? Dr. Izsák-Ndiaye Rita inspiráló útja a szekszárdi általános iskolából világ körüli kitérőkkel az ENSZ-palotába.
Hogyan pihen az, aki évek óta nem pihen? Mit jelent a szabadidő, ha jövő ilyenkorig tele a naptár? És hogyan alszik az ember, amikor másfél napig csak fut? Olyanokat próbáltunk megállítani egy szóra, akik folyton rohannak, és akiket a semmittevés kimerít, az aktivitás viszont feltölt.
Ha gyorsabban megeszem az adventi naptárból a csokit, hamarabb lesz karácsony? – kérdezi az ötéves, és ez teljesen rendben van. Ő már lát összefüggéseket, de az időfogalma még nem tökéletes. Hogy jutott idáig, és hová fejlődik?
Elszigetelt és ritka esetektől eltekintve egy gyerek nem csak úgy, random kerül egy családba. Az érkezését megelőzi egy terhesség vagy örökbefogadási procedúra. Ez óriási helyzeti előny, mondjuk egy lottófőnyereményhez vagy egy autóbalesethez képest, amelyekre például egyáltalán nem lehet felkészülni.
Nagyon feszes a menetrendje, mondhatni katonás: a beszélgetésünkre két ülés között kerül sor, és az utolsó előtti válasz közben már meg is szólal a kaputelefon. A rendelkezésre álló egy órában viszont a pszichológus minden figyelme a miénk – még a gyors tízórai java is a tányéron marad, amit válaszadás közben akart elfogyasztani. Ha egy interjút ilyen komolyan vesz, aligha túloz, amikor a sikere titkát az érdeklődő természetében keresi.
Új időegységgel oldaná meg az audiovizuális tartalomgyártás terén tapasztalt nehézségeket a Facebook fejlesztői csapata. Bár az átlag felhasználók előtt közvetlenül érzékelhetetlen újításról van szó, az ötlet kétségtelenül hasznos, sokak munkáját könnyítheti meg.
Évi négymilliárd forint hasznot hoz az országnak az óraátállítás, de nem csak ezért valószínűtlen, hogy eltörlik. Az időzónaváltás indokoltabb lehetne, de sokkal jobb üzlet Berlinnel és Béccsel egy időzónában lenni, mint Bukaresttel és Kijevvel.
Főleg munkaidőben hasznos, ha pontosan tudjuk, hogy egyes tevékenységekre mikor és mennyi időt szoktunk áldozni, hiszen az adatok fényében hatékonyabban tervezhetjük meg a napjainkat. Íme a legpraktikusabb segítség ehhez.
A tér egyik szimbóluma úgy megújult, hogy csaknem elvesztette a funkcióját.
Az egységesen alkalmazott nyári időszámítás lényege, hogy a szokásos ébrenléti idő minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével. De mióta állítjuk át az órákat tavasszal és ősszel? Mindez kinek jutott először eszébe? Mi értelme az órák előre- és visszatekergetésének? – Itt a teszt, amiből most kiderítheti, hogy mennyit tud az óraátállításról.
