szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Eltörlik az óraátállítást – ígérték meg az EU döntéshozói 2018-ban. Aztán 2019-ben újra. Azután azt, hogy akkor ugyan nem, de legkésőbb 2021-ben mindenképp. Most pedig 2022 van, és már dátum sincs arra, mikor lehet az utolsó óraátállítás, ha eltörlik egyáltalán. Az ügy akadozása mögött ott van az EU döntéshozatalának csigalassúsága, 27 tagállam érdekeinek egyeztetése, az igazán erős politikai akarat hiánya, és persze az is, hogy korántsem biztos, hogy tényleg mindenki szeretné az óraátállítás eltörlését.

Vasárnap hajnalban újra átállítjuk az órákat - már persze azt a keveset, ami nem állítja át magát automatikusan -, éjjel 1:59 után 3 óra jön. Ahhoz képest, hogy évek óta ígérgetik, hogy eltörlik az óraátállítást Európában, ennek egyelőre nincs sok nyoma, és az sem látszik, hogy mikor búcsúzhatunk az óraátállítástól, ha elbúcsúzhatunk tőle egyáltalán.

De egyszer már meg is szavazták az eltörlést, nem?

Ha elkezdünk kommenteket olvasni bármelyik, óraátállítással foglalkozó cikk alatt, szinte biztosra vehetjük, hogy ez a kérdés nagyon hamar előkerül. És igen, valóban úgy döntött az Európai Parlament még 2019-ben, hogy nem kell többé oda-vissza állítgatni az órákat. Csak épp túl egyszerű volna az uniós döntéshozatal, ha ennyitől már kész is volna egy jogszabály.

Érdemes megnézni időrendbe rakva, mi történt az elmúlt pár évben, amióta húzzák-halasztják az ügyet, szépen illusztrálja, hogy mi mindenre van szükség egy közös EU-s döntéshez, és hol állhat le teljesen egy ilyen folyamat. Előzményként azt jó tudni, hogy az óraátállításról csak uniós szinten lehet dönteni, az egyes tagállamoknak nincs erre jogköre, azt viszont, hogy melyik időzónában vannak, minden állam maga döntheti el – innen indult a történet.

2017-ben kezdődött minden, állampolgári nyomásra: több tízezer finn kérte a saját kormányát, hogy kezdeményezze az EU döntéshozóinál az óraátállítás eltörlését.

Az óraátállítás melletti és elleni érvekkel ebben a korábbi cikkünkben foglalkoztunk bővebben:

Viccnek indulhatott az óraátállítás, óriási üzlet lett, hogy komolyan vették

Lehet, hogy csak egy viccet vettek túl komolyan, amikor először felvetették az óraátállítás ötletét; volt, hogy másfél évig tartott a nyári időszámítás; megesett az is, hogy az óra állítgatása helyett a munkaidőt hozták korábbra. Összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert tényt az óraátállításról.

2018-ban a finn kormány eleget tett a kérésnek, bevitte az ügyet az Európai Bizottság jelé. A Bizottság szakértők véleményét kérte ki az óraátállításról, főleg a közlekedésre, az energiamegtakarításra és az egészségre fókuszálva. Majd egy online konzultációt indított el, az Európai Parlament pedig szavazott arról, hogy megkérjék az Európai Bizottságot, végezzen alapos értékelést az óraátállítást szabályozó irányelvről és „szükség esetén tegyen javaslatot annak felülvizsgálatára” – mindezt akkor, amikor a Bizottság már lépett is.

Fél évvel később lezárták a konzultációt, 4,6 millióan töltötték ki a kérdőívet, 84 százalék azt kérte, hogy töröljék el az óraátállítást, az akkori 28 tagállam közül 25-ben az eltörlés hívei voltak többségben - a 3 nemet mondó ország Görögország, Ciprus és Málta volt. Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke gyorsan be is jelentette, hogy alávetik magukat a többség akaratának, Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős biztos pedig egy olyan javaslatot adott be, hogy 2019 tavaszán legyen az utolsó óraátállítás. Ekkor jártunk 2018 augusztusában.

Violeta Bulc
AFP / DURSUN AYDEMIR

Ahogy közeledett a határidő, kiderült, hogy ennyire könnyen azért nem megy ez. Az Európai Bizottságtól az Európai Parlament közlekedési és turisztikai bizottságához került a téma, akik 2019 januárjára összeraktak egy jogszabálytervezetet, de csak március végére lett egyáltalán szavazás róla, négy nappal az eredetileg tervezett utolsó óraátállítás előtt, vagyis azt már lehetett látni, hogy az első határidőből kicsúsznak. De legalább nagy többséggel elfogadta az EP ezt a javaslatot: 2021 tavaszától csak nyári időszámítás marad, illetve ha egy-egy tagállam a téliben akar maradni, akkor ők 2021 őszén állítják át utoljára az órát. Innen már csak a 28 – időközben már csak 27 – tagállam közlekedésért felelős miniszterének kell rábólintania – ők pedig azóta is ülnek az ügyön. 2019 decemberében a miniszterek egy tanácsülésén még előkerült a téma, és azóta sem történt semmi.

2020-ban volt fontosabb probléma is a világon, mint hogy az óraátállítással foglalkozzanak, de még 2021-ben sem lett semmi az egészből. Amikor az EUrologus tavaly tavasszal arról érdeklődött, mikor történik bármi, az a válasz érkezett: a labda a tagállamok térfelén pattog, a Tanács soros elnökségét betöltő portugáloknál nem szerepelt a prioritások között, remélik, hogy majd 2021 második felében a szlovén elnökség fontosnak gondolja. Az év végén már azt mondták, remélik, hogy 2022 első felében a francia elnökség foglalkozik majd az üggyel. Egyelőre nem úgy tűnik.

AFP / KARL-JOSEF HILDENBRAND

Ha úgy érzi bárki ezt elolvasva, hogy nem túl egyszerű a döntéshozatal rendje, akkor nem kell, hogy egyedül érezze magát:

Magyarországon parlamenti képviselők is belebonyolódtak ebbe.

2016-ban a jobbikos Kepli Lajos bevitte a parlament Gazdasági Bizottsága elé a javaslatot, hogy csak nyári időszámítás legyen nálunk. Ahelyett, hogy bárki szólt volna, hogy ebben az ügyben nem dönthetnek külön-külön az egyes országok, csak közösen léphet az EU, a bizottság egyhangúan elfogadta az indítványát. Ott azonban véget is ért a történet, úgy elsüllyesztették az ötletet, hogy a plenáris ülésen napirendre sem vették. Amikor pedig Kepli fél évvel később megkérdezte, miért nem támogatja a kormány az ötletét, Fónagy János államtitkár sem az evidens választ adta arról, hogy nem az ő hatáskörükbe tartozik ez, hanem elkezdte magyarázni, hogy a közlekedésnek milyen károkat okozna az átállítás megszüntetése.

Kepli Lajos
MTI / Kovács Attila

Túl sok bonyolult kérdést kell megválaszolni

Persze az igazság úgy teljes, ha hozzátesszük: egyáltalán nem olyan egyszerű a kérdés, mint amilyennek elsőre tűnik. Könnyű rávágni, hogy az évente kétszeri óraátállítás bonyolult, de ha megnézzük, milyen részletkérdéseket kell figyelembe venni, máris látszik, hogy miért nehéz jó válaszokat találni.

  • Ha a nyári időszámítás volna az egyetlen, az azt jelentené, hogy télen néha reggel nyolc után is sötét lesz, ha viszont a téli maradna, akkor júliusban is lemegy a Nap este nyolcra
  • Az időzónák nyugati szélein (mint Spanyol- vagy Franciaországban) már így is nagyon későn van napkelte telente, a keleti végeken, például nálunk a nyári napnyugta van korán, mindkettő problémáit felnagyítaná, ha nem volna óraátállítás
  • Egészen mások a prioritások Észak-Európában, mint délen, nem véletlen, hogy Finnországból indult a kezdeményezés, és az online konzultáción a két ország, ahol többségben voltak az óraátállítás megtartásának hívei, Görögország és Ciprus volt, Máltán pedig döntetlen közeli eredmény lett.
  • Még ha egyértelmű vélemény alakul is ki egy országban arról, hogy téli vagy nyári időszámítás legyen és arról, hogy közép-, nyugat- vagy kelet-európai időzónába kerüljenek, akkor is bonyolítaná a határon át ingázók életét, ha a szomszéd országok máshogy döntenének.

De ha átnézünk az óceán túloldalára, azt látjuk, hogy ott is küzdenek egy jó megoldásért. Az Egyesült Államokban épp néhány nappal ezelőtt ment át a Szenátuson egy törvényjavaslat, hogy ne legyen óraátállítás – ott sem jelent ez még kész törvényt, a Kongresszus alsóházának is el kell még fogadnia –, de ott is tiltakozni kezdtek többen az időzónák nyugati szélein lévő államokból, főleg az északiak közül. Nem csoda, Michiganben vagy épp egy időzónával arrébb Észak-Dakotában, még nyugatabbra pedig Washington államban ez januárban délelőtt 9 óra utáni napkeltét jelentene.

AFP / SEBASTIAN GOLLNOW

Jó ötletnek tűnt az óraátállítás eltörlése, amíg tényleg meg nem lépték

Európa jelentős részén az 1970-es és az 1980-as évek fordulója környékén vezették be újra az óraátállításokat – nálunk például 1980-ban, korábban már 1916 és 1920 között, majd 1941-tól 1949-ig, és 1954-től 1957-ig volt ilyen –, ekkoriban jó közvélemény-kutatások nem készültek még a támogatottságáról. Az Egyesült Államokban viszont igen, és innen tudjuk, hogy

soha nem szerzett még több lelkes támogatót az óraátállítás, mint amikor 1973-ban eltörölték.

1973 végén, amikor úgy döntöttek, nyári időszámítás lesz a télen is, a többség örült ennek, majd amikor jöttek a délelőtti napkelték, 1974 február-márciusára 19 százalékra esett az ötlet támogatottsága, úgyhogy gyorsan vissza is hozták az óraátállításokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!