Egy magyar tagokat is számláló nemzetközi konzorcium olyan robotokat fejleszt, melyek az idősgondozásban segíthetik a dolgozók munkáját – szem előtt tartva, hogy az idősek számára se legyen zavaró a robotok jelenléte.
A cél, hogy a találkozások meghosszabbítsák azt az időt, amíg az időseknek van erejük és kedvük önállóan élni. Az "üzletbe" nem szállhat be akárki.
Közben Sopronban már thai vendégmunkásokat alkalmaznak az idősotthonban.
Mi lesz idős szüleinkkel, ha egy jobb élet reményében külföldre költözünk? Ki viseli gondjukat, ha segítségre van szükségük? Hogy termünk itthon többezer kilométerről, ha baj van? Fontos kérdések, melyeket sok kivándorolt magyar feltesz magának. A Deutsche Welle riportja.
A meglévő rendszer fejlesztése helyett széles lefedettségű, de személyes jelenlétet nem igénylő okosmegoldásra költ százmilliárdot a kormány.
Hatodik adásához érkezett az MI 2041, A jövőben történt podcast, amiben ezúttal a technológia okozta problémákat (is) vizsgálják a beszélgetők. Az elhangzottak alapján Kína lassan olyanná válik, mint egy disztópia.
Háromévesnél kisebb gyerekek látogatják egy japán idősotthon lakóit, hogy felvillanyozzák őket.
Adott egy gombóccá formázott tészta; alá kell nyúlni egy spatulával, majd a nyújtódeszkára helyezni, ahol egy sodrófával kerek pizzaalappá lapítható. Aki nem csinálta még, alapszinten az is boldogulna vele. Legalábbis ha ember, mert egy robot számára jelenleg igen nehezen megoldható a feladat.
A román társadalomban még mindig megbélyegzik azt, aki beadja a szüleit egy idősotthonba, és maga a szülő is azt gondolja, hogy a gyermeke(i) feladata, kötelessége, hogy az ő gondját viselje, amikor ő maga már nem képes erre. Ausztriában ez egészen máshogy van. A két rendszer közti különbségről ír szerzőnk, Demény Péter.
Egy lengyel kutatás azt találta, hogy a gondozók 83 százaléka sehonnan nem kapott tanácsot, mit kellene tennie a járvány alatt.
Közel 15 ezerrel nőtt tavaly a szociális étkezést igénylők száma, de azok is többen lettek, akik otthonukban igényelnének segítséget.
Miközben az egészségügyben dolgozókra kiemelt figyelem hárul, a legveszélyeztetettebb korosztály, az idősek gondozásával foglalkozókról mintha elfeledkeztek volna a döntéshozók.
Ráadásul a polgármesterek attól félnek, hogy csökkenni fognak a bevételeik. Állami segítségre és önkéntesekre lenne szükség helyben is, utóbbiban nincs hiány.
Az Emmi szerint egyébként is az Alaptörvényben rögzített elv, hogy a rászoruló családtagokról gondoskodni kell.
A mobil- és szenzortechnológiával kapcsolatos innovációk, így a viselhető eszközök mára az idősgondozás területét is forradalmasították. A SMART 2018 konferencián elhangzott: épp ezért vág bele a szegedi egyetem több kutatásba is, amelyek végső soron nem csupán egy eddig ismeretlen területet nyithatnak meg a társadalomtudósok előtt, de arra is fény derülhet, milyen új technológiák jelentik a jövőt.
Büszkébbek lennének, ha a magyar egészségügyet szolgálnák, de az itthoni fizetésekből nem tudnak megélni, így Ausztriába, Németországba ingáznak idős embereket gondozni. Nagyjából annyian választják ezt az utat, ahány ápoló a magyar egészségügyi és szociális rendszerből hiányzik. A migráns házi gondozók toborzására külön iparág épült, a közvetítőkkel azonban nem árt vigyázni.
A társadalom elöregedése nem újkeletű jelenség, és nem is csak Magyarországra jellemző. Így is sokkolóak a demográfiai előrejelzések. Tudták, hogy 2060-re majdnem minden harmadik magyar 65 éven felüli lesz? Szülősors című sorozatunk 2. része.
