Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Mint arról korábban beszámoltunk, egy év alatt több mint négyezer emberrel lettek többen a szociális várólistán, azaz ennyivel nőtt azoknak a száma, akik valamilyen állami szociális intézménybe szeretnének bekerülni. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) tavaly decemberi adatai szerint ugyanis összesen 34 288-an várakoznak a szociális ellátás valamilyen formájára.
Mivel az adatokat torzítja az egyházi kezelésbe adott szociális intézmények egyre nagyobb száma, ezért az MSZP-s Korózs Lajos arra kérdezett rá az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy pontosan hány férőhelyet adtak át egyházi fenntartásba, ezeket (és ezek várólistáit) hogyan tartják számon, illetve hány új férőhely jött létre akár az állami akár az egyházi fenntartású szociális intézményekben.
Az Emmi részéről Rétvári Bence államtitkár válaszolt Korózs kérdéseire, ebben egyrészt szokás szerint nekiment a képviselőnek a korábbi MSZP-kormányzást felemlegetve, mondván "az idősekért való aggódás ugyanúgy csak egy szerep Önöknek, mint a köztévés beköltöző show", majd arról értekezett, hogy a kormány célja, hogy a rászorulók "minél tovább élhessenek saját otthonukban", hozzátéve, hogy
az idős és rászoruló családtagjainkról való gondoskodás az Alaptörvényben rögzített alapelv. A szülőkről való gondoskodás a törvényi szabályozáson túlmenően ugyanakkor erkölcsi elvárás is.
A válasz lényegi részét tekintve az derül ki, hogy állami kezelésből "az elmúlt években" összesen 3087 férőhelyet adtak egyházi kezelésbe, állami fenntartásban viszont
az elmúlt nyolc évben 54 új férőhely jött létre.
A válaszból az is kiderül, hogy egyébként ezek egyike sem idősotthonbeli férőhely, bár a legtöbben arra várnak. A létrehozott 54 férőhelyből 47 fogyatékos személyek, 7 pedig szenvedélybetegek részére jött létre.
