Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A szociális étkezést igénylők száma csak tavaly 14,5 ezerrel nőtt, átlépte a 200 ezres határt, a házi segítségnyújtást igénybe vevők is többen lettek, miközben a pandémia miatt intézményzár és létszámstop volt – írta a Népszava.
A szociális szakemberek szerint az idősgondozás minden területén drámai változásokat hozott a pandémia, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái azonban azt jelzik, több ellátási formában mégsem bővült, hanem éppen csökkent a létszám.
Mint írták, 2020-ban az előző évhez viszonyítva hatezer fővel csökkent a bentlakásos idősotthonokban gondozottak létszáma is, a 2019-es 53 ezer helyett a tartós elhelyezést nyújtó intézmények tavaly már csak 47 ezer embert tudtak fogadni, ami 12 százalékos visszaesést jelent.
A lap azt feltételezi, hogy
az elhunytak helyére a felvételi tilalom miatt nem tudtak új igénylőket beengedni az intézményekbe, bár a kormány korábban is egyértelművé tette, hogy nem akarja növelni a bentlakásos intézmények létszámát.
A házi segítségnyújtást igénybe vevők is többen lettek egy év alatt kétezer fővel, de a 2020-ban rögzített 92 582 ember messze elmarad a 2014-es 133 ezer ellátottól. A Népszava szerint ugyan nincs olyan adat, ami megmutatná a valós igényt, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) másfél éve nem hozza nyilvánosságra a várólistákat, de önkormányzati és szociális szakemberek is folyamatosan növekvő ellátási szükségletről számolnak be.
A lap hozzáteszi, hogy az 1,9 millió 65 év feletti magyar kétharmada valamiben korlátozott, a demencia negyedmillió embert érint valamilyen szinten, nekik mind szükséges lenne valamilyen ellátás. Közben a szociális terület dolgozóinak átlagos életkora már 50 év feletti, nincs utánpótlás. Ebben a helyzetben érte a hazai szociális ellátórendszert a világjárvány – írták.
A lap idézi Szabó Lajost, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszékének korábbi oktatóját, aki szerint Magyarországon a szociális alapellátást évtizedek óta nem veszi komolyan az állam, ez a terület erodálódik, roskadozik, méltatlan helyzetben van, lassan kivérzik. „Ahogy nem lehet szétválasztani a kormány, az önkormányzatok és egyházi szervezetek ezen a téren végzett tevékenységét, úgy nem lehet szétszedni a krónikus betegek és az idősek ellátását sem” – mondta Szabó Lajos.
