Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Más problémákkal néznek szembe a külhoni magyar fiatalok, mint az itthoniak, vonható le az Új Nemzedék Központ ifjúságkutatásának határon túli eredményeiből. A határon túliak alapvetően elégedettek anyagi helyzetükkel. A külföldön lehetőséget keresők pedig már egyre kevésbé akarnak Magyarországra jönni.

Gyorsan elevenítsük fel az anyaországi helyzetet. Fiataljainkat már nem a munkanélküliség, hanem a létfenntartás nyomasztja – 2016-ban nagyot szólt a Magyar Ifjúságkutatás magyarországi eredménye, megállapításai. 15-29 év közötti fiataljaink harmada akar külföldre menni, és egyre többen szülnek külföldön. Kiderült, a magyar fiatalok csökkenő hányada tanul (jelenleg 37 százalékuk), és egyre több dolgozik (50 százalék). Elkeserítő volt látni, hogy hányan félnek az elszegényedéstől, ami szorongásuk első számú oka. Szerintük a szaktudás és a kapcsolati tőke közel azonosan fontos az elhelyezkedésben.

A fiatalok legnagyobb csoportja, 22 százalékuk elégedett lenne havi nettó 150 ezer forintos fizetéssel, a legnagyobb ismert csoport, a fiatalok 9 százaléka havi 90-120 ezer forintot kap kézhez – mindeközben az albérletárak az égbe mentek. A fiatalok fele nem is álmodik havi 200 ezer forintnál nagyobb fizetésről. Irány a külföld, vállalkozni egyre kevésbé akarnak.

Szabadidejükben a fiatalok tévéznek, neteznek, csetelnek, zenét hallgatnak, beszélgetnek, barátaikkal vannak – ebben a sorrendben. Könyvük egyre kevesebb, a fiatalok 43 százaléka sosem jár kávéházba, 54 százalékuk koncertre, 67 százalékuk színházba. Ami nőtt: kávé- és energiaital-fogyasztás. 25 százalékuk jut el zenei fesztiválra, felük a négy nagy (VOLT, Sziget, Balaton Sound) egyikére. A fiatalok 55 százaléka a demokráciára szavaz, de elégedetlen a működésével – ez út a radikalizálódás felé.

©

Most kijöttek az Új Nemzedék Központ kutatásának határon túli eredményei is, ezeket a Transindex szemlézte. Úgy tűnik, a kormány állampolgársági erőfeszítései azt a célt elérték, hogy a külhoni magyarok egyre erősebben érzik magukat a magyar nemzet tagjának, és egyre kevésbé a saját országuk állampolgárának. Nőtt 2010 óta a saját identitásukat szimplán magyarnak megjelölők aránya, és csökkent az olyan indentitás, mint például az "erdélyi magyar".

A felvidékiek használják a legkevésbé a családban a magyar nyelvet, 65 százalékban, és ők 24 százalékban vegyesen használják a szlovákot-magyart. Erdélyben, Vajdaságban, Kárpátalján még 90 százalékos átlagban magyarul folyik a szó a famíliában. Az eredmények egybecsengenek azzal is, hogy az iskolában milyen nyelven tanulnak – Felvidéken a magyarok 55 százaléka tanul anyanyelvi általános iskolában, a többi részen 90 százalék az átlag. Ahogy megyünk felfelé az iskolarendszerben, úgy csökken a magyar nyelvű oktatás aránya.

A határon túliak (a felvidékiek kivételével) sokkal vallásosabbak, mint az anyaországiak: a Felvidéken Magyarországhoz hasonlóan a fiatalok 41 százaléka vallástalan, a többi határon túli területen mindössze 11-12 százalékot tesznek ki a felekezet nélküliek (Kárpátalján pedig csak 4 százalékot). A többség mindenhol a maga módján vallásos választ adta. A felekezetek közül Erdélyben a református van erősebb helyzetben (44 százalék), katolikusnak 36 százalék nevezi magát.

©

A határon túli fiatalok hétvégén inkább találkoznak a barátaikkal, mint neteznek, csetelnek, számítógépeznek, ebben tehát fordított a helyzet, mint itthon. Hétköznap viszont már a számítógépezés-netezés vezet. Az erdélyiek kávéházba járnak: 86 százalékuk évente többször is betér oda. Az erdélyiek fele jár évente kiállításra, múzeumba, könyvtárba legalább néhányszor, 37 százalékuk jár kondizni.

A gyerekvállalási kedv a Felvidéken 1,9, Kárpátalján 2,4, itthon 2,1, az összevont átlag nagyjából megegyezik a hazaival. De míg a magyarországi fiatalok inkább dolgoznak, a külhoniak tanulnak (48 százalék) és 49 százalékuk még tovább tervez tanulni – nálunk a fiataloknál egyre kevesebben tervezik ezt.

A külhoni magyar fiatalok elégedettek az életszínvonalukkal, de nem optimisták a kilátásaikat illetően. Érdekes a külföldi munka kérdése is: a felvidékiek a legkisebb arányban dolgoznának Magyarországon vagy máshol külföldön – 50 százalék inkább maradna Szlovákiában. Ott tehát jónak látják a lehetőségeket. A kárpátaljaiak 72 százaléka dolgozna nálunk vagy külföldön, ott tehát a felmérés is azt mutatja, amit a hírek alapján tudunk: Ukrajnában most nagyon rossz a helyzet.

Az erdélyiek inkább kacsintgatnak máshova (57%), mint Magyarországra (47%), a vajdaságiak viszont inkább hozzánk jönnének (60%), mint máshova külföldre (53%). Az elvándorlás okai között a jobb megélhetés és a tapasztalatszerzés áll az első helyeken, de az erdélyiek nylevtanulási célból is mennek külföldre.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!