Az oktatás, a lakhatás, a munka, a család; minden egyre jobb, a kormánynak köszönhetően nagyon jó fiatalnak lenni Magyarországon – röviden így foglalható össze Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter önfényező beszéde, amit elvileg kutatási adatokkal is altámasztott. Hogy milyenekkel, na, azt nem tudjuk.
A magyar fiatalok egyharmada jellemzően sötéten látja a jövőt úgy általában, és ezen belül a saját jövőjét is – derül ki egy friss MTA-kutatásból. Hiába elégedetlenek azonban a demokráciával, sokan nem találják a számukra elfogadható pártot a jelenlegi kínálatban.
Az eddigi ifjúságkutatásokban ez még soha nem merült fel, de a legfrissebb kutatásban már az egyik legfontosabb problémaként említik a 16-29 éves fiatalok.
A külföldi letelepedést legkevésbé a Fidesz-szimpatizáns fiatalok fontolgatják, akik mennének, azok a magyarországi politikai helyzettel nem elégedettek.
Másfél évig titkolták a 2020-as magyar ifjúságkutatás adatait, így csak most derült ki, hogy a kormányközeli Nézőpont Intézethez köthető Társadalomkutató nevű műhely gyorselemzésében jócskán torzított, így végül a kormányra nézve kedvezőbb képet mutatott be. Ezt rajzolta át húsz társadalomtudós, aki átbogarászta a végül mégiscsak nyilvánossá tett adatokat.
Akkor beszélünk generációról, ha az adott korosztályt összekovácsolja egy meghatározó, mindenki által azonosan értelmezett élmény – mondja Szabó Andrea szociológus-politológus és Nagy Ádám kutatóprofesszor, akik szerint olyan, hogy alfa generáció még nincs, és az egész betűgenerációs narratíva egy félreértésen alapul. A társadalomtudósok úgy vélik, ma számos generációs szakértő pontatlanul, túl sarkosan fogalmazva nyilvánul meg.
Más problémákkal néznek szembe a külhoni magyar fiatalok, mint az itthoniak, vonható le az Új Nemzedék Központ ifjúságkutatásának határon túli eredményeiből. A határon túliak alapvetően elégedettek anyagi helyzetükkel. A külföldön lehetőséget keresők pedig már egyre kevésbé akarnak Magyarországra jönni.
Az M1 maroknyi nézője megtudhatta, hogy a magyar fiatalok optimisták, nem is mennek külföldre, sokat vannak online, továbbá nincs Magyarországon gleccser, és legközelebb is csak Izlandon van.
A fiatalok számára az okostelefon, az internet-hozzáférés és a közösségi oldalak kiemelt fontossággal bírnak. A Magyar Ifjúság 2016 kutatás készítői kiderítették, hogy saját bevallásuk szerint menyi ideig bírnák ki ezek nélkül a fiatalok.
A magukat gazdagnak mondó családok gyerekei közül minden harmadik aggódik „csak” a jövőjéért, míg a szegények között ez az arány 81 százalék. Minden tízedik középiskolás más országban képzeli el az életét – derül ki egy friss kutatásból. Balog Zoltán egy másik tanulmányra hivatkozva derűlátó, igaz, a kutatásvezető állításai ezt ott sem támasztják alá.
Magyarországon nem túl fényesek a kilátások: Kelet-Közép-Európát tekintve itt érzik magukat a legkevésbé boldognak a fiatalok – derült ki egy friss nemzetközi ifjúságkutatás eredményeiből.
Az egész oktatási rendszerben új alapokra kell helyezni a konfliktuskezelést, az individualista versengést fel kell váltania a kooperatív versenynek – mondta Jancsák Csaba ifjúságkutató a november 26-ai pécsi lövöldözésre reagálva az Edupressnek.
