EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Azt követően, hogy a hét elején két kedvező inflációs adat érkezett az eurózónából (a végleges januári számok alacsonyabbak lettek az előzetesnél, a februári első becslés pedig elmaradt a várakozásoktól), a szerdai mutató már csalódást keltett. Az Eurostat jelentése szerint ugyanis a decemberi 5,3 százalék után januárban éves összevetésben 6,1 százalékkal emelkedtek a termelői árak az eurózónában, miközben a konszenzus csak 5,6 százalékos drágulást valószínűsített.
Ismét nyomás az EKB-n
Az adat megjelenése után a szakértők többsége ismét arról beszélt, hogy az egyre gyorsuló áremelkedés komoly nyomás alá helyezheti az Európai Központi Bankot. Az EKB immár közel két éve nem nyúlt az euró kamatához, legutóbb 2009 májusában alakítottak az irányadó rátán, akkor csökkentették a jelenlegi 1 százalékos szintre.
A 2009-es esztendő végéig a többség úgy gondolta, hogy akár már 2010-ben is megindulhat Európában a szigorítás, amikor azonban fény derült a Görögországot, illetve a PIGS államokat érintő problémákra, teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy igencsak elhúzódhat a kamatemelés megindítása. Az elmúlt egy évben az általános vélemény az volt, hogy 2012-ig biztosan marad a kamat, s ezt támasztották alá az EKB kommentjei is.
Az inflációs tendenciákat látva azonban egyre több szakértő véli úgy, hogy az árak "elszabadulása" a tervezettnél korábban is lépésre kényszerítheti a jegybankárokat Frankfurtban. Már a fogyasztói árakról szóló első januári becslések (ekkor lépte át az infláció az EKB által kívánatosnak tartott 2 százalékot) után többen pedzegették, hogy lassan „elkezdhetik próbálgatni szárnyaikat az EKB héjái”, az elmúlt hetekben pedig ezt a véleményt tovább erősítette az észak-afrikai és közel-keleti megmozdulások miatti olajár-emelkedés, valamint a szerdai, csalódást keltő inflációs adat.
