A szolgáltatások ára jóval kisebb mértékben emelkedett 2022-ben, mint mondjuk az élelmiszereké – legalábbis átlagban, egyes szolgáltatások drasztikusan drágultak. Mint például a belföldi üdülés, az uszodák, a mozizás. Nemcsak a kikapcsolódás drágult jelentősen, hanem egyebek mellett a háztartási gépek javíttatása. A magas hazai infláció egyik oka a kormány, amely többek közt a kata kinyírásával fűtötte azt.
A 2023-as inflációcsökkentést globálisan és Magyarországon is még megoldja a bázishatás és a jegybanki szigor, az igazán nehéz kérdés az, hogy utána mi lesz – hangzott el a Concorde sajtóreggelijén. Annak, hogy 2-3 százalék környékére lemenjen az infláció, jókora gazdasági visszaesés lehet az ára.
A kormány elirigyelte a boltláncoktól az akciókat, és most úgy tesz, mintha feltalálta volna.
A gabonások egyik szakmai szövetsége tiltakozik a gabonaimport leállítása ellen, de úgy tűnik, hogy nem csak ennek a terméknek a kitiltása lesz kellemetlen a fogyasztóknak.
A rendszer még kidolgozás alatt van, de a jelek szerint az érintetteket nem vonja be a kormányzat.
A kormány épp úgy profitál az áremelkedésből, mint a kiskereskedők, magát mégsem tartja spekulánsnak. Most kötelező akciózást is előír a boltok számára, megnéztük, hogyan hathat ez az inflációra.
Kiemelkedően a magyarországi a legnagyobb infláció az egész Európai Unióban.
A banknál pozitív folyamatokat látnak a gazdaságban, de felhívják a figyelmet arra is, hogy a magas kamatok visszafoghatják a teljesítményt.
Azonban az év első felére még Jelasity Radován sem várja az infláció jelentős csökkenését. Szerinte azonban később felgyorsulhat a csökkenés, év végére pedig akár meglehet a kormány által hangoztatott egy számjegyű infláció is.
Eredetileg a megélhetési költségek miatt vonultak utcára a cseh fővárosban, de most már a NATO-ból is kiléptetnék az országot.
Az amerikaiak szankciókat jelentettek be a Nemzetközi Beruházási Bankkal és vezetőivel szemben, mire a magyar kormány sietve kihátrált a bankból; alig csökkent az infláció; átírják a paksi bővítés szerződését. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hiába húzzák a bútorok vagy a kulturális kiadások lefelé az inflációt, ha több millió család havi pénzének jókora részét épp a két legjobban dráguló tétel, az ételek és a lakhatás viszi el. Átsúlyoztuk az inflációt a szegények vásárlási szokásai szerint, és nem lettünk boldogok attól, amit láttunk.
Az inflációt is jóval magasabbnak érezzük azoknál a számoknál, mint amiket a KSH kommunikál.
Túlélőtervet készít a főváros, most nyárra vizionálnak lehetséges csődöt. Állításuk szerint a kormány meghallgatja őket – kapnak kávét és vizet is – viszont ezen túl nem csinál semmit, csupán tartja a markát a szolidaritási- és iparűzési adókért, így egyedül készülnek a túlélésre.
Márciusban héthavi mélyponton volt az infláció Németországban.
Ha valaki szeretne egy kis optimizmust, forduljon nyugodtan a gazdaságfejlesztési miniszterhez, szerinte már most látszik, hogy „eredményes a szankciós infláció elleni vakcina”.
A csalódást keltő friss inflációs adat után már azt is pedzegetik, lehet, hogy még nem is jutottunk túl a drágulás csúcsán.
A 140 termékcsoport közül, amelynek az árváltozásából a KSH kiszámolja az inflációt, 110-nél volt két vagy három számjegyű a drágulás, 16-nak az ára több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt.
Hiába csökkentek februárról márciusra az energiaárak, a harmadik egymást követő hónapban is 25 százalék fölött maradt az EU-rekorder magyar infláció. A boltok akciói pedig csak lassítják az áremelkedést: a KSH adatai szerint az élelmiszerek drágulása is alig lassul.
Ezer forintnál is többe kerülő étolaj, 300 forintos liszt és 600 forintos cukor – utánaszámoltunk, mi történne, ha piaci alapon kalkulálnák az élelmiszer-ársapka hatálya alá eső termékeket. A kormány hamarosan dönt arról, mit kezdjen a 2022 februárja óta működő hatósági áras rendszerről, ám egyelőre úgy tűnik, a gazdasági helyett szociális eszköz kivezetése is inkább politikai és kommunikációs kérdés a számára.
