10 év után távozott Kuroda Haruhiko, aki óriási fordulatot ígért a japán betegségtől, a deflációtól szenvedő japán gazdaságnak, de nem ért el átütő sikert, ezért most utódjára , a 71 éves Ueda Kazuóra vár a feladat, hogy megoldja a világ harmadik legnagyobb gazdaságának pénzügyi gondjait.
A vicc mellett egy komolya(bba)n vehető javaslat is elfért.
Egy kicsit nőni fog a magyar gazdaság idén, bár nem annyira, mint az EU legtöbb országában. Az inflációnk bezzeg éllovas lesz az unióban, és globálisan is épp csak kicsúszik a top 10-ből – áll a Nemzetközi Valutaalap friss előrejelzésében.
Tényleg bravúr volna-e, ha sikerülne az év végére egyszámjegyűre levinni az inflációt, ahogy Orbán Viktor ígérte, vagy csak a bázishatás dolgozik? Mit sikerült a magyar gazdaságtörténetben jól csinálni akkor, amikor a mostanihoz hasonló nagy inflációt közepes szintre lenyomtak, és hol rontották el, amikor hiperinflációt csináltak belőle? Erről is beszéltünk Danyi Pállal, a BME docensével.
Az átlagosan 10 százalék körüli, valójában összetetten sávos béremelés kevés, a fiókbezárások és leépítések pedig elbizonytalanítják a dolgozókat, akik tömegével mondanak fel a Postánál.
A fedél nélkülieknek az élelmiszerinfláció, a segítőszervezeteknek pedig a rezsiárak emelkedése jelentette a legnagyobb problémát az elmúlt egy évben – derül ki a Menhely Alapítvány felméréséből. Miközben a legnehezebb élethelyzetben lévők számára gyakorlatilag semmilyen állami segítség nem jut, a hajléktalanellátó szervezeteket a bezárás szélére taszította a rezsicsökkentés eltörlése.
A nyugdíjak nemcsak reálértékükből vesztenek, hanem a keresetektől is leszakadnak. Ha ez nem történt volna meg, 208 ezer helyett 262 ezer forint lenne ma az átlagnyugdíj. Közben a nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot.
Hiába hangoztatja a kormány azt, hogy a nyugdíjak megőrzik a vásárlóértéküket, valójában a nyugdíjasok hitelezik a költségvetést – az e heti HVG részletesen levezeti, miként.
A Fitch szakértői szerint a kereslet emelkedését csak részben fedezi majd a magasabb észak- és dél-amerikai kitermelés, amely napi 1,7 millió hordó pluszmennyiséget adhat hozzá a globális kínálathoz.
A drága üzemanyag és a kiélezett munkaerőpiaci helyzet miatt a cégek számára egyre fontosabb ösztönzési és megtartási eszköz a vállalati kocsi, korlátlan használattal.
Azzal, hogy az OPEC+ a hétvégén meglepetésszerűen bejelentette: csökkenti a kitermelést, az olajárak megugrásához vezet, és így a jegybankok inflációellenes politikája is súlyos csapást szenved el. Különösen problémás a helyzet Európában, mert a kontinens nettó olajimportőr.
Putyin Shakespeare tollára való démonokkal küszködik. Kijevben járt a Financial Times vezető külpolitikai elemzője. A Le Monde tudósítója megnézte, hogy élnek az emberek Abaújkéren. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Már most milliókat bukhattak az ügyleten a vevők és még a legjobb esetben is évekbe telhet, mire felépülnek a lakásaik, már ha felépünek egyáltalán.
Kemény landolást, vagyis globális recessziót prognosztizál a közgazdász, aki a Project Syndicate portálon fejtette ki nézeteit.
Akciókkal is próbálják növelni a forgalmat az áruházláncok.
Sok a panasz a tavaly, fix áron megkötött energiaszerződésekre: a cégek most eszmélnek, milyen rosszul jártak, amikor túl korán elfogadták a kereskedők ajánlatát, vagy mert nem hagytak más választást számukra a közvetítő cégek. Most rohannak a pénzük után, de rendre lepattannak a kereskedőkről. Ezt már a vállalkozói szövetség, a VOSZ sem nézi tétlenül, ahol bíznak az egyeztetésekben, de ha ezek nem hoznak eredményt, akkor akár a peres utat sem zárják ki a kirívó aránytalanságok megszüntetése érdekében.
Viszont 0,9 százalékkal még így is nőttek a fogyasztói árak februárhoz képest.
A bundás kenyér után a hagymaleves az új luxusétel Magyarországon, és messze még a drágulás vége. De vajon véget ér jövő hónapban az árstop? És indokolt Orbán Viktor optimizmusa? Március végén újból bevásároltunk a vasárnapi ebédre, és mi jóval borúlátóbbak vagyunk, mint a miniszterelnök.
Csak januárban 20 százalékkal drágult a hazai paradicsom. A termesztők költségei is jócskán megugrottak: az energiáért, a műtrágyáért, és a munkaerőért is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Péter Mihály üllési gazdaságában folyamatos fejlesztésekkel védekeznek az emelkedő költségek ellen: napelemek fedezik a gazdaság áramigényének felét, megújuló termálvízzel biztosítják a fűtést, klímakompjúter ellenőrzi a hőmérsékletet és a páratartalmat. Üllés környéken is valaha virágzott a háztáji fóliázás, az uniós belépés után a legtöbb kistermelő azonban ezeket a fejlesztéseket nem tudta meglépni. A Deutsche Welle riportja.
