Még a szankciókkal büntetett Oroszországban is csak 6 százalékos inflációt várnak
A jegybank által megkérdezett elemzők 1,1 százalékos GDP-csökkenésre számítanak.
#infláció
Amikor kanyarban előzve nyomják a féket: Matolcsy vagy a kormány felel az inflációért?
Megújult hévvel zajlik a vita az infláció kezeléséről a jegybank elnöke és a kormány tagjai között, a gazdasági évnyitó pedig még az MKIK elnökének is alkalmat adott arra, hogy beleszálljon Matolcsy Györgybe. De ki fogja végül letörni az inflációt?
Matolcsy vagy Nagy? Orbánnak a politikailag legjobban eladható világmagyarázat kell
Ha Matolcsy György volt Orbán Viktor jobb keze, most Nagy Márton legalábbis a bal. Kérdés, tudja-e a jobb kéz, mit csinál a bal, bár azt észre kellett vennie, ahogy odacsap. Békülékeny kézfogásra momentán nincs remény.
Fülke: Gázerőmű az infláció-fennsíkon
Miért építünk gázerőművet orosz gázhoz? Örülhetünk-e annak, hogy csökkent az infláció? Meg lehet-e enni a GDP-t? És vannak-e egyáltalán gazdasági céljaink? Podcastban válaszoltunk az elmúlt napok gazdasági kérdéseire.
A brikett 86, a tojás 79, a vaj 75 százalékot drágult, 140 termék közül egy lett olcsóbb – részletesen mutatjuk, hogyan jött ki a 25,4 százalékos infláció
25,4 százalékos volt az infláció idén februárban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH 140 termékcsoport árának változása alapján kalkulálja ki az inflációt, ebből a 140-ből 139-nek az ára nőtt vagy stagnált az elmúlt egy évben.
Csökkenni kezdett az infláció, de még így is 25 százalék felett maradt
Túljutottunk az inflációs csúcson, de túl sok köszönet így sincs a most közzétett februári adatokban: 25,7-ről csak 25,4 százalékosra lassult a drágulás. A szokásosnál enyhébb tél miatt energiára egy kicsit kevesebbet kellett költeni, mint egy hónapja, az élelmiszerek ára viszont a januárihoz képest is nőtt.
Nagyon megugrott a sörök ára, ebben is Európa-rekorder Magyarország
A magyar drágulás mértéke majdnem kétszerese az ezüstérmes litván áremelkedésnek.
Nálunk ársapkával, máshol inkább szociális intézkedésekkel léptek fel a kormányok az infláció ellen
Az infláció Európa minden kormányának komoly fejfájást okoz. Megvizsgáltuk, hogyan próbálták kezelni az eurózónán kívüli országok az inflációt, milyen döntéseket hoztak a lakosság védelmében.
Antiinflációs élelmiszerkosarat szeretne a kormány Franciaországban
Meg akarja fogni az élelmiszerek áremelkedését Franciaországban Bruno LeMaire pénzügyminiszter, aki elnök szeretne lenni Macron után.
Mennyi most a „kamaszinfláció"? Mennyivel emeljük a gyerek zsebpénzét?
Mit tegyenek a szülők, ha a gyerekük azzal áll eléjük, hogy emeljék meg a zsebpénzét? Kétségtelen, a tavalyi éves infláció 14,5 százalékos volt, de ha igazán szemfüles a gyerek, akkor a 2023. januári, 25,7 százalékos értékre hivatkozik. Ez alapján – persze csak akkor, ha a lehetőség engedi – mindenképpen indokolt a plusz pénz. De vajon mennyi legyen az emelés?
A vaj után a trappista sajt árát is tartósan csökkenti az Aldi
A most olcsóbbá váló termékek adják az áruházlánc trappistasajt-forgalmának háromnegyedét.
Január vége óta is akkorát drágultak az élelmiszerek, mint máskor két év alatt – ez a hvg.hu februári bevásárlókosara
Vajárcsökkenés után hagymaárrobbanás előtt jártuk be a hazai élelmiszerüzleteket, ahol úgy tapasztaltuk: ha az infláció letörésére várunk, érdemesebb a piaci folyamatokat figyelni, mint a kormány intézkedéseit.
Tovább szigorít a jegybank, már 12 ezer milliárd forint likviditást kell kezelni
Az inflációs csúcson vagyunk, ami valójában plató, a következő hónapokban marad a januári 25,2 százalék környékén az áremelkedési ütem. Az infláció érdemi javulása csak a második félévben várható. A jegybank egyelőre nem csökkent kamatot, marad a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos irányadó kamat. A bankok által a jegybankban tartandó kötelező tartalék mértéke és kamatozása nő, erre azért van szükség, mert a pénzügyi rendszer likviditása túl magas, és egyre magasabb.
Az MNB tartja a magas alapkamatot, az IMF szerint a kormány is tehet a brutális inflációról
A kormányzati és jegybanki gazdaságpolitika az elmúlt két évtizedben soha nem volt olyan laza, mint 2020–2022 között. Még akkor is taposták a gázt, amikor ezt már semmi nem indokolta, legfeljebb az országgyűlési választások. A kormányzati ár- és kamatstopok az inflációt nem mérséklik, sőt emelik az inflációs várakozásokat, és még nagyobb szigorúságba kényszerítik a jegybankot. Az infláció letöréséhez tartós és konzisztens szigor kell mind a kormány, mind a jegybank részéről.
Veszteségbe fordította a Richter utolsó negyedévre várt nyereségét az extraprofitadó és az infláció
Az elmúlt 20 év legrosszabb negyedévét zárta 2022 végén a Richter.
Románia ársapka nélkül is jobban kezeli az inflációt
Romániában hagyományosan azzal biztatják magukat válság idején, hogy „csak rosszabb ne legyen”, most is ez történik az élelmiszer és az energia árának elszabadulása láttán.
Egy hónap alatt lenullázódott a kormány 700 milliárd forintos hitelprogramja
1100 milliárd forintnyi hitelkérelem futott be az Eximbankhoz, vasárnap felfüggesztették a kérelmek fogadását.
A nagy akkupuccs: az EU-s ingyenpénz helyett a drága ázsiai tőke kell a kormánynak
Teljes fordulat rajzolódik ki az iparpolitikában és a pénzügyekben is. Felsorolni is nehéz annak kockázatait, hogy az országot akkumulátorgyártó nagyhatalommá akarják tenni.