Az árdrágulás hatásait minden nap érezhetjük a bőrünkön, ami a megtakarításainkat is felemészti, ha nem teszünk semmit. A hvg.hu és a Bankmonitor közös podcastja arról, hogy mire számíthatunk és arról is, hogyan befolyásolja az infláció a banki hiteleket, pénzügyi lehetőségeinket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elment a GVH-hoz, és megállapította, hogy nem ők a hibásak.
Az okot jó messze kell keresni.
A választások előtti szavazatszerző osztogatás, illetve az év második felében a vállalkozások számára kínált támogatott állami hitelprogramok nagyban hozzájárulhattak, hogy az egész évet tekintve a gazdaság egész szép növekedést tudott felmutatni. Ezek azonban az inflációt fűtik, a kormány láthatóan beáldozta az infláció elleni küzdelmet a gazdasági növekedésért cserébe – 2023-ra ugyanez várható.
De a drága gáz miatt a gáztűzhelyekből is kevesebb fogy.
Az Európai Bizottság közzétette téli gazdasági előrejelzését. A legutóbbi, őszi prognózishoz képest kedvezőbbek az európai adatok.
Ahogy múlt héten korrupcióban, most inflációban verte meg Magyarország az egész Európai Uniót. Pedig itt a legnagyobb az ársapka, még ha az több kárral is jár, mint amennyi haszonnal, még szerencse, hogy a pizza árát nem korlátozták, mert még drágább lenne az is. Jártunk a héten a Velencei-tónál, és megnéztük, milyen sikerrel jár a vízpótlás, megnéztük, hogyan lenne leküzdhető a gyógyszerhiány, és hüledeztünk Mészáros Lőrincné ruháján. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A KSH minden év elején változtat egy kicsit az infláció kiszámításának részletein, hogy alkalmazkodjanak a vásárlási szokások változásához. Mostantól például nem számít a hifitorony, a női kosztüm vagy épp a Budapest–Róma repülőút, bekerült viszont az infláció összetevői közé a joghurtital, az orchidea és az e-roller is.
A pandémia legsúlyosabb hónapjaiban, előtte pedig a 2008-as válság után járt olyan mélységekben a magyar lakáspiac, mint most. A megmaradt vevők erős alkupozícióban vannak.
1996 februárja óta nem látott szintre, 25,7 százalékosra nőtt az infláció idén januárra. A Központi Statisztikai Hivatal 140 különböző termékcsoport árai alapján számolja ki az inflációt – ezek alapján mutatjuk most be részletesen, hogyan nőttek az árak.
A háztartási energia 52,4, az élelmiszerek átlagosan 44 százalékkal kerültek többe az év első hónapjában, mint 2022 elején. Változatlanul a magyar infláció a legnagyobb az EU-ban, ráadásul amíg majdnem minden más országban már túl vannak a csúcson, nálunk még gyorsult a drágulás, pedig az enyhe január még abban is segített, hogy decemberhez képest kevesebbet kelljen fizetni a gázért.
Elsősorban a tejtermékek között vizsgálódnak.
Háromszor annyi aranyba fektették be pénzüket a magyarok tavaly, mint 2021-ben, az ékszerforgalom is másfélszeresére nőtt. Az inflációhoz lehet köze.
A legkisebb áremelkedést Luxemburgban mérték.
Az európai jegybank immáron ötödjére emel kamatot egymásutánban, sőt már azt is jelezte, hogy márciusban sem tesz majd másként.
Tovább tart az árak erőteljes emelkedése a gyerekek által használt mindennapos termékek esetében is: ugyanannyi zsebpénzből jóval kevesebb kakaós csigára vagy jégkrémre futja.
A Fitch még csak kilátásba helyezte, az S&P leminősítette a magyar állampapírokat – épp amikor a forint árfolyama erősödni tudott.
