A maginfláció húsz éve nem volt akkora, mint most – emelte ki Virovácz Péter, az ING elemzője, aki szerint van esély arra, hogy januárban még a 7,4 százalékosnál is nagyobb lesz az infláció.
A 140 termékcsoport közül, amelyek árváltozása alapján összerakja a KSH az inflációs számot, 121-nek nőtt az ára az elmúlt egy évben. A rekordernél 40 százalékosnál is nagyobb áremelkedést mértek, a lista eleje pedig tele van élelmiszerekkel. De akadt egyetlen olyan termék is, ahol majdnem 28 százalékkal estek vissza az árak.
Tévedés volt azt hinni, hogy a novemberi csúcsról már decemberre lassulni kezd az infláció, az év végén maradt 7,4 százalékos, aminél magasabb utoljára 2007 legvégén volt. 2021 egészére 5,1 százalékos drágulást mért a KSH.
Továbbra is rengeteg dolog befolyásolja a forint árfolyamát, de egyelőre jól alakulnak a dolgok a magyar fizetőeszköz szempontjából. Az infláció viszont némileg nőhet az év elején, így az is elképzelhető, hogy idén magasabb értéken zárunk, mint 2021-ben.
Kiszámoltuk, mennyit lehet azzal spórolni, hogy a kormány hét élelmiszertermék árát maximálja. Arra is kerestük a választ, mekkora politikai kockázatot jelent a kormánynak a választás előtti hónapokban elszálló infláció, mi a kormány felelőssége az eddigi drágulásban és mi a világpiaci folyamatoké, illetve mennyi a racionalitás az ellenzék áfacsökkentési kérésében.
Jövőre a JP Morgan még 150 dolláros rekordárat sem tart elképzelhetetlennek, mert a termelők csak lassan növelik kapacitásaikat, miközben a kereslet egyre nagyobb – írja a Reuters.
Piacgazdaságban szokatlan lépést jelentett be Orbán Viktor, pár alapvető élelmiszer árának októberi szinten való rögzítése ráadásul úgy történik, hogy azon mindenki veszít, csak az állam nem. A fogyasztók pedig nagyot nem nyernek vele.
Erre figyelmeztet az IMF, amely rámutat arra: eddig a befektetők hajlamosak voltak arra, hogy átmenetinek tekintsék az inflációt, de ennek vége. A várható amerikai reakció többszörös kamatemelés lehet, emiatt pedig a korábbi hitelek visszafizetése egyre problematikusabb lehet.
Kanada a világ egyetlen fejlett állama, ahol nem gyorsult az infláció, csak stagnált. A magyar helyzet rosszabb az OECD és az EU átlagánál is.
Két félidős mérkőzést játszanak az idén a gazdaság irányítói, akár lesz év közben térfélcsere a kormány és az ellenzék között, akár nem. Az első hónapokra jellemző osztogatásnak meglesz a böjtje.
A G7 szerint az élelmiszerinfláció jelensége már régóta nem számít meglepetésnek.
Törökország összeomló gazdasága temetheti maga alá a közel két évtizede hatalmon lévő Tayyip Erdogan elnököt. Holott hasonló válsághelyzetből éppen ő teremtett csodát.
Novemberben éves alapon 21 százalék fölé gyorsult a drágulás az iparban, de októberhez képest is 2,7 százalékkal nőttek az árak. A belföldre termelő feldolgozóiparban éves alapon 22 százalék volt az áremelkedés, az energiaiparban 53 százalékos. Biztosra vehető, hogy ekkora áremelkedések meg fognak jelenni a fogyasztói árakban, az inflációban.
A bérfeszültség elkerülése miatt ott is emelniük kell, ahol a munkavállalók a két minimálbér között vagy az átlagbér körül keresnek.
Megvalósulóban a török elnök, Recep Tayyip Erdogan rémálma: decemberben 19 éves rekord dőlt meg, mert az áremelkedés túllépte a 36 százalékot. A török líra mélyrepülésben.
2021 legfontosabb gazdasági jelensége az volt, hogy elszállt az infláció. Szinte senki nem úszta ezt meg, Magyarország, az USA, az eurózóna egyaránt rég nem látott inflációs mutatót ért el. Hogy számolják ezt ki, miként mérik meg, és mit lehet tenni ellene? Tényleg beleszámít a kvarcóra ára az inflációba, a lakásoké viszont nem? És egyáltalán, hogy jön az ki, hogy épp 3 százalék környéki inflációt tartanának ideálisnak Magyarországon? Ezekre, és más hasonló, a pénzromláshoz kapcsolódó kérdésekre kerestük a választ.
Ezen a területen is sok szempontból ellentmondásos évet zárt az ország, ráadásul aggasztó tendenciák is erősödtek.
Budapesten decemberre 984 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár.
Folytatja a kamatemelést a jegybank – erősítette meg a Magyar Nemzetnek Matolcsy György, aki arról is beszélt, mi várhat a forintra a következő időszakban.
Lakossági kamatstopot hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután a jelzáloghitelekre. A korábban felvett kölcsönök kamatát az október végi szinten betonoznák be januártól június végéig. Az intézkedés a változó kamatozású jelzáloghiteleket törlesztő adósok terheit akár havi több tízezer forinttal is csökkentheti.
