Négy évtized alatt sem találtak megoldást a tervgazdaság irányítói, hogyan célszerű az árakat szabályozni, hogy ne legyen drágaság, de hiány sem. Az Orbán-kormány most mégis a régi receptre emlékeztető árstoppal él.
Vészjelzést adott a gazdaságot eluraló inflációról a magyar kormány, hiszen a fogyasztói árak átmeneti befagyasztása a gyengeség jele. Az az üzenete, hogy nincs más eszköz a drágulás megfékezésére. Pedig volna, de nem ez a cél, hanem a látszatkeltés.
A választások előtti pénzosztásnál a változó kamatozású ingatlanhiteleket felvevőkre is gondolt a kormány. A döntés árát most a bankok fizetik meg, de hosszú távú következményei jóvátehetetlen károkat okozhatnak.
Az Európai Unió minden országában aggódnak emiatt a döntéshozók, mert a dühös választópolgárok küszködnek a magas rezsivel, az élelmiszerárak megugrásával és pénzügyi tartalékaik értékvesztésével - írja összeállításában a brüsszeli Politico.
Akadoznak az ellátási láncok, és ott az infláció is.
Az OTP elemzői szerint az év eleji hétszázalékos árindex decemberre négy százalék alá is csökkenhet.
Nem nézi ölbe tett kézzel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy a Telenor Magyarország február közepétől úgy módosítsa általános szerződési feltételeit, hogy azokkal akár kellemetlen helyzetbe is sodorhatja saját ügyfeleit.
A Telenor a „szolgáltatási díjak értékarányos megőrzése érdekében” február második felétől fenntartja magának a jogot, hogy lényegében bármely ügyfelének díjait inflációarányosan „korrigálja” – írta meg a HWSW. A szolgáltató szerint az ügyfelek nem élhetnek majd jogkövetkezmény nélküli felmondással.
Néhány élelmiszer árának maximálását jelentette be a kormány; 14 éves rekordszinten maradt az infláció; tovább terjeszkedik a Mol. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A szárnyaló infláció és hektikusan változó forintárfolyam alaposan átrendezte az erősorrendet az állampapírok között. A korábbi sztár helyére újak léptek, amelyek ilyen helyzetben is reálhozammal kecsegtetnek. Ráadásul most az egyiküknek még emeltek is a kamatprémiumán.
Decemberben 7,4 százalékos volt az éves infláció itthon, az erős árnyomás azonban többé-kevésbé az egész világot jellemzi. A magas infláció bár általánosságban kedvező az adósoknak, de egyértelműen nem a hitelfelvétel idején. Az egyre növekvő jegybanki alapkamatok ugyanis minden piaci hitelt megdrágítanak, legyen az lakáshitel, személyi kölcsön vagy akár hitelkártya adósság.
A maginfláció húsz éve nem volt akkora, mint most – emelte ki Virovácz Péter, az ING elemzője, aki szerint van esély arra, hogy januárban még a 7,4 százalékosnál is nagyobb lesz az infláció.
A 140 termékcsoport közül, amelyek árváltozása alapján összerakja a KSH az inflációs számot, 121-nek nőtt az ára az elmúlt egy évben. A rekordernél 40 százalékosnál is nagyobb áremelkedést mértek, a lista eleje pedig tele van élelmiszerekkel. De akadt egyetlen olyan termék is, ahol majdnem 28 százalékkal estek vissza az árak.
Tévedés volt azt hinni, hogy a novemberi csúcsról már decemberre lassulni kezd az infláció, az év végén maradt 7,4 százalékos, aminél magasabb utoljára 2007 legvégén volt. 2021 egészére 5,1 százalékos drágulást mért a KSH.
Továbbra is rengeteg dolog befolyásolja a forint árfolyamát, de egyelőre jól alakulnak a dolgok a magyar fizetőeszköz szempontjából. Az infláció viszont némileg nőhet az év elején, így az is elképzelhető, hogy idén magasabb értéken zárunk, mint 2021-ben.
Kiszámoltuk, mennyit lehet azzal spórolni, hogy a kormány hét élelmiszertermék árát maximálja. Arra is kerestük a választ, mekkora politikai kockázatot jelent a kormánynak a választás előtti hónapokban elszálló infláció, mi a kormány felelőssége az eddigi drágulásban és mi a világpiaci folyamatoké, illetve mennyi a racionalitás az ellenzék áfacsökkentési kérésében.
Jövőre a JP Morgan még 150 dolláros rekordárat sem tart elképzelhetetlennek, mert a termelők csak lassan növelik kapacitásaikat, miközben a kereslet egyre nagyobb – írja a Reuters.
Piacgazdaságban szokatlan lépést jelentett be Orbán Viktor, pár alapvető élelmiszer árának októberi szinten való rögzítése ráadásul úgy történik, hogy azon mindenki veszít, csak az állam nem. A fogyasztók pedig nagyot nem nyernek vele.
Erre figyelmeztet az IMF, amely rámutat arra: eddig a befektetők hajlamosak voltak arra, hogy átmenetinek tekintsék az inflációt, de ennek vége. A várható amerikai reakció többszörös kamatemelés lehet, emiatt pedig a korábbi hitelek visszafizetése egyre problematikusabb lehet.
Kanada a világ egyetlen fejlett állama, ahol nem gyorsult az infláció, csak stagnált. A magyar helyzet rosszabb az OECD és az EU átlagánál is.
