Nem nézi ölbe tett kézzel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy a Telenor Magyarország február közepétől úgy módosítsa általános szerződési feltételeit, hogy azokkal akár kellemetlen helyzetbe is sodorhatja saját ügyfeleit.
A Telenor a „szolgáltatási díjak értékarányos megőrzése érdekében” február második felétől fenntartja magának a jogot, hogy lényegében bármely ügyfelének díjait inflációarányosan „korrigálja” – írta meg a HWSW. A szolgáltató szerint az ügyfelek nem élhetnek majd jogkövetkezmény nélküli felmondással.
Néhány élelmiszer árának maximálását jelentette be a kormány; 14 éves rekordszinten maradt az infláció; tovább terjeszkedik a Mol. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A szárnyaló infláció és hektikusan változó forintárfolyam alaposan átrendezte az erősorrendet az állampapírok között. A korábbi sztár helyére újak léptek, amelyek ilyen helyzetben is reálhozammal kecsegtetnek. Ráadásul most az egyiküknek még emeltek is a kamatprémiumán.
Decemberben 7,4 százalékos volt az éves infláció itthon, az erős árnyomás azonban többé-kevésbé az egész világot jellemzi. A magas infláció bár általánosságban kedvező az adósoknak, de egyértelműen nem a hitelfelvétel idején. Az egyre növekvő jegybanki alapkamatok ugyanis minden piaci hitelt megdrágítanak, legyen az lakáshitel, személyi kölcsön vagy akár hitelkártya adósság.
A maginfláció húsz éve nem volt akkora, mint most – emelte ki Virovácz Péter, az ING elemzője, aki szerint van esély arra, hogy januárban még a 7,4 százalékosnál is nagyobb lesz az infláció.
A 140 termékcsoport közül, amelyek árváltozása alapján összerakja a KSH az inflációs számot, 121-nek nőtt az ára az elmúlt egy évben. A rekordernél 40 százalékosnál is nagyobb áremelkedést mértek, a lista eleje pedig tele van élelmiszerekkel. De akadt egyetlen olyan termék is, ahol majdnem 28 százalékkal estek vissza az árak.
Tévedés volt azt hinni, hogy a novemberi csúcsról már decemberre lassulni kezd az infláció, az év végén maradt 7,4 százalékos, aminél magasabb utoljára 2007 legvégén volt. 2021 egészére 5,1 százalékos drágulást mért a KSH.
Továbbra is rengeteg dolog befolyásolja a forint árfolyamát, de egyelőre jól alakulnak a dolgok a magyar fizetőeszköz szempontjából. Az infláció viszont némileg nőhet az év elején, így az is elképzelhető, hogy idén magasabb értéken zárunk, mint 2021-ben.
Kiszámoltuk, mennyit lehet azzal spórolni, hogy a kormány hét élelmiszertermék árát maximálja. Arra is kerestük a választ, mekkora politikai kockázatot jelent a kormánynak a választás előtti hónapokban elszálló infláció, mi a kormány felelőssége az eddigi drágulásban és mi a világpiaci folyamatoké, illetve mennyi a racionalitás az ellenzék áfacsökkentési kérésében.
Jövőre a JP Morgan még 150 dolláros rekordárat sem tart elképzelhetetlennek, mert a termelők csak lassan növelik kapacitásaikat, miközben a kereslet egyre nagyobb – írja a Reuters.
Piacgazdaságban szokatlan lépést jelentett be Orbán Viktor, pár alapvető élelmiszer árának októberi szinten való rögzítése ráadásul úgy történik, hogy azon mindenki veszít, csak az állam nem. A fogyasztók pedig nagyot nem nyernek vele.
Erre figyelmeztet az IMF, amely rámutat arra: eddig a befektetők hajlamosak voltak arra, hogy átmenetinek tekintsék az inflációt, de ennek vége. A várható amerikai reakció többszörös kamatemelés lehet, emiatt pedig a korábbi hitelek visszafizetése egyre problematikusabb lehet.
Kanada a világ egyetlen fejlett állama, ahol nem gyorsult az infláció, csak stagnált. A magyar helyzet rosszabb az OECD és az EU átlagánál is.
Két félidős mérkőzést játszanak az idén a gazdaság irányítói, akár lesz év közben térfélcsere a kormány és az ellenzék között, akár nem. Az első hónapokra jellemző osztogatásnak meglesz a böjtje.
A G7 szerint az élelmiszerinfláció jelensége már régóta nem számít meglepetésnek.
Törökország összeomló gazdasága temetheti maga alá a közel két évtizede hatalmon lévő Tayyip Erdogan elnököt. Holott hasonló válsághelyzetből éppen ő teremtett csodát.
Novemberben éves alapon 21 százalék fölé gyorsult a drágulás az iparban, de októberhez képest is 2,7 százalékkal nőttek az árak. A belföldre termelő feldolgozóiparban éves alapon 22 százalék volt az áremelkedés, az energiaiparban 53 százalékos. Biztosra vehető, hogy ekkora áremelkedések meg fognak jelenni a fogyasztói árakban, az inflációban.
A bérfeszültség elkerülése miatt ott is emelniük kell, ahol a munkavállalók a két minimálbér között vagy az átlagbér körül keresnek.
Megvalósulóban a török elnök, Recep Tayyip Erdogan rémálma: decemberben 19 éves rekord dőlt meg, mert az áremelkedés túllépte a 36 százalékot. A török líra mélyrepülésben.
