Hét százalékra emelkedett decemberben az infláció az Egyesült Államokban, ez több mint négy évtizede a legmagasabb érték. A hír felerősítheti a kamatemelési várakozásokat.

Ezt megerősíti az is, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed vezetője, Jerome Powell szigorúbb pénzpolitikát ígért a kongresszusi bizottság előtt Washingtonban. Az infláció miatt valószínűleg 4-szer várható idén kamatemelés. A Nemzetközi Valutaalap ugyan arra számít, hogy év folyamán mérséklődik az inflációs nyomás, de rámutat arra, hogy a munkabérek folyamatosan emelkednek, miközben a globális szállítási láncok akadoznak. Az infláció beépülhet a várakozásokba, és ez tovább növelheti az árakat és a megélhetési költségeket.

A globális pénzpiac szűkül

Ha a Federal Reserve Board emeli az alapkamatot, akkor a pénzügyi feltételek szigorodnak világszerte – hangsúlyozta az IMF. Mi lehet ennek a következménye? Például az, hogy a tőke menekülni kezd a feltörekvő piacokról  ahol ennek következtében megindul a helyi valuta árfolyam leértékelődése.

A Guardian által megkérdezett szakértő szerint a Federal Reserve Board későn kapott észbe, előbb kellett volna már szigorítania. Jim Reid, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint "a Fed csak az év végén döbbent rá a realitásra. Az omikron megjelenése miatt a piacok akkor is úgy érezhették, hogy a fokozódó héja magatartást nem kell túlságosan komolyan venni. Aztán az ünnepek alatt kiderült, hogy az omikron hatása enyhébb, és az oltottakat alig veszélyezteti, ezért a Fed még inkább héja magatartást tanúsított a mennyiségi megszorításban. Íme a tökéletes vihar!"

Világbank: komor kilátások

A pandémia tartósan kedvezőtlenül befolyásolhatja a világgazdaság növekedését különösen a szegény országokban – figyelmeztetett a Világbank elnöke. David Malpass szerint a globális gazdaság idén lassabban növekszik majd mint tavaly. 5,5% helyett csak 4,1%-kal. Ez persze becsapós, mert a tavalyi számok azt mutatták, hogy a nagy leállás után viszonylag gyorsan helyreálltak a gazdaságok a zárás után. A pandémia viszont tovább növelte az egyenlőtlenséget. Ez az, ami a legjobban aggasztja a Világbank elnökét, aki a BBC-nek nyilatkozott. "A baj az, hogy az egyenlőtlenség beépült a rendszerbe" – fejtegette David Malpass, aki ezzel arra célzott, hogy az infláció elleni harcban a szegényebb országok sokkal sebezhetőbbek, mint a gazdagok.

"A perspektíva az, hogy a szegény országok mindinkább visszaesnek, ez komoly biztonsági kockázatokat jelenthet" – tette hozzá.

2023-ra valamennyi fejlett régió – USA, euróövezet, Japán – újra eléri a pandémia előtti szintet, de a fejlődő és feltörekvő országok még 4 százalékkal elmaradnak attól, ahol a járvány előtt tartottak. David Malpass bírálta a gazdag országokat, mert a bőkezű támogatási csomagokkal erősítettek az inflációs folyamatokon, amelyek sokkal inkább sújtják a feltörekvő és a fejlődő országokat.

Az IMF-hez hasonlóan a Világbank elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy a kamatemelés csökkentheti a gazdasági aktivitást főként a szegényebb országokban. A Világbank szerint ennek az lehet a következménye, hogy a világgazdaság növekedése tovább lassul: 2023-ban ők már csak 3,2%-os növekedésre számítanak.