A vártnál jóval alacsonyabb augusztusi infláció nyomán enyhült a magyarországi jegybanki kamatemelés kockázata − vélekedtek a 3,7 százalékos múlt havi éves inflációs adat pénteki közzététele után londoni felzárkózó piaci elemzők.
Kellemes meglepetésnek nevezték az augusztusi, a várttól elmaradó inflációs adatot az elemzők: az inflációs folyamatok alapján nem indokolt a jegybanki alapkamat emelése.
A fogyasztói árak augusztusban 0,6 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Svájcban nem változott a fogyasztói árindex augusztusban havi szinten, éves szinten 0,3 százalékos augusztusi inflációt jegyeztek fel, ami kisebb a szakértők által várt 0,4 százaléknál - közölte a svájci szövetségi statisztikai hivatal pénteken.
A magyar gazdaság növekedése az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása következtében 1 százalék körül lesz az idén – derül ki a GKI Gazdaságkutató – az Erste Bankkal közösen − készített előrejelzéséből. A választások óta a magyar gazdaság pénzpiaci megítélése romlott: a forint tartósan gyengült, a piaci kamat és az országkockázat emelkedett, ezért az alapkamat nem volt tovább csökkenthető.
A magyar gazdaság kilábalási folyamata rövid távon továbbra is törékenynek tűnik, a növekedés fő hajtóereje továbbra is az export, a hiánypálya megvalósításához szigorúbb költségvetés szükséges, mivel a büdzsé bevételei elsősorban – a lassan emelkedő − belföldi jövedelmekhez és fogyasztáshoz kötődnek − áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott inflációs jelentésében.
Az infláció gyorsulása miatt a régió egyre több országában vetődik fel a kamatemelés lehetősége.
A jegybank nem változtatott idei 0,9 százalékos GDP-prognózisán, inflációs előrejelzését 4,7 százalékra csökkentette a korábbi 4,9 százalékról − mondta Simor András, a jegybank elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.
Kissé gyengült a forint a bankközi devizapiacon hétfőn kora délután a monetáris tanács ülése után: az eurót 15 óra 45 perckor 282,04 forinton jegyezték a reggeli 279,32 forint után.
A fogyasztói árak 0,1 százalékkal nőttek júliusban az egy hónappal korábbihoz képest, és 4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet − közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A korábban várt 0,2 százalékos visszaesés helyett idén 0,6 százalékkal nő a bruttó hazai össztermék (GDP), az átlagos infláció 4,7 százalék lesz a márciusban jelzett 4,3 százalék helyett 2010-ben - közölte honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az elemzők szerint a következő hónapokban már lényegesen alacsonyabb lehet, 4 százalék alá csökkenhet az éves infláció, miután júniusban a vártnál némiképp nagyobb mértékben nőtt a fogyasztói árindex.
Az előző havival gyakorlatilag azonos, éves szinten stagnáló magyarországi inflációt várnak júniusról londoni felzárkózó piaci elemzők, a kamatkilátásokról azonban eltérő vélemények vannak forgalomban a Cityben.
Az idei 0,9 százalékos gazdasági növekedési ütem jövőre 2,9 százalékra gyorsulhat, az idei hiánycél teljesíthető, de az önkormányzati választások és a tervezettől elmaradó adóbevételek kockázatot jelenthetnek – derül ki az Ecostat kutatóintézet legfrissebb prognózisából.
Júniusban 5 százalékra csökkenti a monetáris tanács a jelenlegi 5,25 százalékról a jegybanki alapkamatot, és októberig nem is változtat rajta az Ecostat szerint. A gazdaságkutató Mikroszkóp című legfrissebb kiadványában azzal számol, hogy a fogyasztói árak októberben 3,9 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál.
A monetáris politika szempontjából a közeljövő legnagyobb kockázata az inflációs várakozások nem kellő mértékű horgonyzottsága, az importált inflációs nyomás erősödése és a szabályozott árak alakulása, középtávon a legfőbb kihívás az euro bevezetésére vonatkozó hiteles, reális menetrend kialakítása – áll az MNB működéséről az új kormánynak készített összefoglalóban.
Májusban tovább gyorsult az infláció az euróövezetben – tette közzé szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala. A tizenkét havi drágulás üteme 1,6 százalék volt májusban az elemzők várakozásával összhangban, az áprilisi 1,5 százalékot követően. A havi drágulás 0,1 százalékot tett ki.
A magyarországi infláció további lassulására számítanak londoni felzárkózó piaci elemzők a következő hónapokban, ám egyes előrejelzések szerint az árvíz miatt várható élelmiszerdrágulás és a legutóbbi forintgyengülés később ismét visszagyorsíthatja az inflációs ütemet. A pénzügypolitikai kilátásokról eltérőek a citybeli vélemények; vannak elemzők, akik szerint vége a jegybanki kamatcsökkentési ciklusnak, mások még várnak egy enyhítést az idén.
Júniusban még 5,0 százalék körüli infláció várható, júliustól azonban a fogyasztói árak éves indexe már 3,8-4,0 százalékos sávba esik – mondják az elemzők, akik decemberre 4,0 százalékos éves inflációt jeleznek.
A fogyasztói árak májusban 0,9 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Áprilishoz képest az éves index 0,6 százalékponttal csökkent, az egyhavi áremelkedés viszont január óta májusban volt a legmagasabb.
