Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben emelkedett a magyar infláció októberben.
Októberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,4 százalék volt, 2009. októberhez viszonyítva az árak 4,2 százalékkal növekedtek. Az első tíz hónapban átlagosan 5,0 százalékos inflációt mértek – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából.
A KSH által közölt tényadat jelentősen meghaladja az elemzők által várt értéket. Szakértők előzetesen arra számítottak, hogy az éves infláció szeptemberi 3,8 százalékról 4 százalékra emelkedett a tízedik hónapban.
Havi adatok: Durva élelmiszer-drágulás
Havi szinten az élelmiszerek esetében 1,5 százalékos inflációt mértek. Növekedett az étolaj (11,3 százalék), a liszt (9,1 százalék), a kenyér (3,2 százalék), a péksütemény (3,0 százalék), a sajt (2,4 százalék), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (2,1 százalék) és a tej (2,0 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak (3,2 százalék), a szezonváltás következtében.
Az átlaggal megegyező mértékben emelkedett a háztartási energia ára (0,4 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (0,2 százalék) és a szeszes italok, dohányáruk (0,1 százalék) esetében azonban átlag alatti volt a drágulás. A szolgáltatások (0,3 százalék), valamint az egyéb cikkek (0,2 százalék) körében árcsökkenés következett be, ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 0,8 százalékkal csökkent.
Éves adatok: Dráguló üzemanyag
Éves összevetésben 2009. októberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt az idényáras élelmiszerek (37,3 százalék), a liszt (14,2 százalék), az étolaj (12,5 százalék) és a sajt (10,5 százalék) ára. Árcsökkenés következett be a cukor (5,4 százalék), a sertészsiradék (4,7 százalék), a tojás (4,6 százalék) és a sertéshús (4,1 százalék) esetében.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,6 százalékkal növekedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok ára 18,0 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2,8 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett emelkedett a háztartási energia (6,2 százalék) és a szeszes italok, dohányáruk (5,3 százalék) ára.
A háztartási energiahordozók csoportján belül, a vezetékes gáz ára 13,6 százalékkal nőtt, a távfűtésé 7,8 százalékkal csökkent. Átlag alatti áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások körében (3,1 százalék), ezen belül a távolsági utazás 15,5, a szemétszállítás 5,3, a helyi tömegközlekedés 5,0 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,1 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 1,0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.