Európai Bizottság: Elkerüli az EU a recessziót, Magyarországon lesz a legmagasabb az infláció
Az Európai Bizottság közzétette téli gazdasági előrejelzését. A legutóbbi, őszi prognózishoz képest kedvezőbbek az európai adatok.
Az Európai Bizottság közzétette téli gazdasági előrejelzését. A legutóbbi, őszi prognózishoz képest kedvezőbbek az európai adatok.
Ahogy múlt héten korrupcióban, most inflációban verte meg Magyarország az egész Európai Uniót. Pedig itt a legnagyobb az ársapka, még ha az több kárral is jár, mint amennyi haszonnal, még szerencse, hogy a pizza árát nem korlátozták, mert még drágább lenne az is. Jártunk a héten a Velencei-tónál, és megnéztük, milyen sikerrel jár a vízpótlás, megnéztük, hogyan lenne leküzdhető a gyógyszerhiány, és hüledeztünk Mészáros Lőrincné ruháján. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Visszafordulni ettől még nem fog.
A KSH minden év elején változtat egy kicsit az infláció kiszámításának részletein, hogy alkalmazkodjanak a vásárlási szokások változásához. Mostantól például nem számít a hifitorony, a női kosztüm vagy épp a Budapest–Róma repülőút, bekerült viszont az infláció összetevői közé a joghurtital, az orchidea és az e-roller is.
A pandémia legsúlyosabb hónapjaiban, előtte pedig a 2008-as válság után járt olyan mélységekben a magyar lakáspiac, mint most. A megmaradt vevők erős alkupozícióban vannak.
1996 februárja óta nem látott szintre, 25,7 százalékosra nőtt az infláció idén januárra. A Központi Statisztikai Hivatal 140 különböző termékcsoport árai alapján számolja ki az inflációt – ezek alapján mutatjuk most be részletesen, hogyan nőttek az árak.
A háztartási energia 52,4, az élelmiszerek átlagosan 44 százalékkal kerültek többe az év első hónapjában, mint 2022 elején. Változatlanul a magyar infláció a legnagyobb az EU-ban, ráadásul amíg majdnem minden más országban már túl vannak a csúcson, nálunk még gyorsult a drágulás, pedig az enyhe január még abban is segített, hogy decemberhez képest kevesebbet kelljen fizetni a gázért.
Elsősorban a tejtermékek között vizsgálódnak.
Háromszor annyi aranyba fektették be pénzüket a magyarok tavaly, mint 2021-ben, az ékszerforgalom is másfélszeresére nőtt. Az inflációhoz lehet köze.
A legkisebb áremelkedést Luxemburgban mérték.
Az európai jegybank immáron ötödjére emel kamatot egymásutánban, sőt már azt is jelezte, hogy márciusban sem tesz majd másként.
Tovább tart az árak erőteljes emelkedése a gyerekek által használt mindennapos termékek esetében is: ugyanannyi zsebpénzből jóval kevesebb kakaós csigára vagy jégkrémre futja.
A Fitch még csak kilátásba helyezte, az S&P leminősítette a magyar állampapírokat – épp amikor a forint árfolyama erősödni tudott.
A bevezetés első évfordulójára időzített közleményt minden fontos szereplő aláírta.
Kisebb gazdasági válságot bármelyik lelkes politikus tud okozni, az viszont már hatalmas kitartást és néha több évnyi kemény erőfeszítést igényel, hogy sikerüljön teljesen tönkretenni egy országot, vagy épp egy kis válságból hatalmas, nemzetközi krízist teremteni. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban ezúttal néhány profi módszert mutatunk be az elmúlt évezredekből és a közelmúltból, amelyekkel brutális válságokat sikerült összehozni.
Alig egy hét alatt több mint 330 milliárd forintnyi fogyott el az inflációt követő hozamú Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP). Már csaknem 4600 milliárd forint van ebben a befektetésben, amely egyértelműen az új szuperállampapírrá vált – írja a Bank360.hu.
Hol van már a tavalyi forgalom, vagy akár a karácsonyi roham az élelmiszerüzletekben? Januári bolti körképünk csak egy dologban hasonlít az elmúlt éviekre: az árak növekedése továbbra sem állt meg.
„A kormány akkor adott, amikor kevesebb szükség volt rá, és akkor vett el, amikor adnia kellett volna" – hangzott el azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette öt szakszervezet, hogy csatlakoznak a tanárok kezdeményezéséhez, és a fizetések inflációhoz igazítását szeretnék elérni.
A Nemzetközi Valutaalap javított az idei, de rontott a jövő évi világgazdasági növekedési előrejelzésén.