Nyolc ábrán, mit tett a háború és a Fidesz a magyar gazdasággal
Leértékelődő forint, drága import, drága hitelek, elszálló infláció, recesszió: a háborús válság Magyarországon súlyosabb, mint amit a háború indokol.
Leértékelődő forint, drága import, drága hitelek, elszálló infláció, recesszió: a háborús válság Magyarországon súlyosabb, mint amit a háború indokol.
December óta kitartóan erősödik a forint a rendkívül magas MNB-kamatoknak, a Brüsszellel kötött félmegállapodásnak és a dollár gyengülésének köszönhetően. A mostani szint hónapokig maradhat.
Mostanra készült el az Eurostat a januári inflációs adatokkal, ezekből pedig az derül ki: az EU 27 országa közül 24 már túljutott az inflációs csúcson, az EU-rekorder magyar drágulás pedig még a második legrosszabbul álló országéhoz képest is extrém. Hát még ha azt nézzük, hogy az élelmiszerek ára milyen ütemben száll el.
8,7 százalékosra gyorsult a német infláció, az energia 23, az élelmiszerek 20 százalékkal drágultak.
A magyar mezőgazdaság termelése 18 százalékkal csökkent 2022-ben, a forintban számolt kibocsátás csak a brutális áremelkedések miatt tudott nőni. A magas költségek miatt a mezőgazdaság amúgy sem valami jó termelékenysége megzuhant. Lényegében minden tényező emelte a termelői árakat – bár a miniszterelnökkel ellentétben a statisztikai hivatal nem említi a „brüsszeli szankciókat”.
43 százalék likviditáshiánnyal küzd.
A fizetésemelések mértéke jóval elmarad a munkavállalók által elvárt szinttől.
A cég vezetősége által előterjesztett juttatási csomagot a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete is elfogadta.
Technikai recesszióban a magyar gazdaság, de a kormány így is büszke a tavalyi növekedésre, az inflációról pedig szerintük továbbra is más tehet. Egyre világosabban látszik, hogy milyen hatással vannak Oroszországra a szankciók, mi köze volt a földrengés rengeteg áldozatához a török építőiparnak, és mekkora kihívás lesz Magyarországnak a klímaváltozás elleni küzdelem. A Molt nem rendítette meg a benzinárstop, de a paksi bővítés és az akkugyárak kaptak némi szembeszelet, Tiborcz István pedig bekebelezte a Waberer's közel felét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Háborút, hatalmas Fidesz-győzelmet, inflációt, gazdasági bajok tömkelegét hozta 2022. Orbán Viktor viszont mindebből valahogy szombat délutánra megpróbálja kikerekíteni a legjobbat úgy, hogy még jövőképet is vázol mellé. Tudósítóink már a helyszínen vannak, az eseményt és Orbán beszédét pedig élőben közvetítjük.
A szakértők nem tartják kizártnak az 50-60 százalékos áremelkedést sem, pedig a zöldség már így is majdnem dupla annyiba kerül, mint tavaly.
Magyarország nem, az eurót használó országok viszont elkerülték a recessziót, vagyis azt, hogy a GDP két egymást követő negyedévben is csökken. A hazai 26,2 százalékosra nőtt infláció továbbra is Európa-rekord. Ami a növekedési kilátásokat illeti, a magyar kormány jóval optimistább, mint az EU.
Drágább lesz a csoki, a szesz, a leveskocka, a fagyi és a macskakaja is.
Szerintük gyanúsítgatás helyett komoly és felelős párbeszéd kellene.
Az árdrágulás hatásait minden nap érezhetjük a bőrünkön, ami a megtakarításainkat is felemészti, ha nem teszünk semmit. A hvg.hu és a Bankmonitor közös podcastja arról, hogy mire számíthatunk és arról is, hogyan befolyásolja az infláció a banki hiteleket, pénzügyi lehetőségeinket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elment a GVH-hoz, és megállapította, hogy nem ők a hibásak.
Az okot jó messze kell keresni.
A választások előtti szavazatszerző osztogatás, illetve az év második felében a vállalkozások számára kínált támogatott állami hitelprogramok nagyban hozzájárulhattak, hogy az egész évet tekintve a gazdaság egész szép növekedést tudott felmutatni. Ezek azonban az inflációt fűtik, a kormány láthatóan beáldozta az infláció elleni küzdelmet a gazdasági növekedésért cserébe – 2023-ra ugyanez várható.
De a drága gáz miatt a gáztűzhelyekből is kevesebb fogy.