Az árstopok jó darabig velünk maradnak, ahogy a drágulás is – ez a hvg.hu decemberi bevásárlókosara
Nem hozott csodát a karácsony: látszik, hogy az árkorlátozás nem, csak a piaci folyamatok képesek lassítani az élelmiszerek drágulását.
Nem hozott csodát a karácsony: látszik, hogy az árkorlátozás nem, csak a piaci folyamatok képesek lassítani az élelmiszerek drágulását.
Hogyan lehet a kamatemelésen és az árstopokon kívül küzdeni az infláció ellen? Lesz-e recesszió Amerikában és az Európai Unióban, és lehet-e ennek örülni? Mennyire kockázatos a nagy jegybankok taktikája a gazdasági növekedés beindítására, és mit tehetünk mi egy személyben a siker érdekében? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Miró Józseffel, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzőjével.
A volt jegybankelnök szerint nem meglepő, hogy jövőre böjti év várható, ám a recesszió mélysége és időtartama egyelőre beláthatatlan.
Tavaly óta negyedére csökkent a különbség a magyar és az olasz árak között lidls bevásárlások alapján.
Körülbelül 1000 útlevélkezelő sztrájkolt a karácsonyi ünnepek alatt, és újra akarják kezdeni a munkabeszüntetést a szilveszteri hétvégén is. De nem ők az egyetlenek, akik magasabb bérekért tiltakoznak a szigetországban.
A kormánypárti és az ellenzéki szimpatizánsok mást-mást tartanak az áruhiány fő okának. Előbbiek szerint a brüsszeli szankciók a legnagyobb felelősök, utóbbiak szerint a gyenge forint.
Lehet, hogy nőtt az elégedetlenkedők aránya, de nagy társadalmi változás nem történt, az emberek nem is pisszennek például az üzemanyag ársapkájának eltörlése miatt. Miért van ez így, mi okozhat repedéseket a NER-ben? Túlzás azt állítani, hogy hazugságban élünk? Erről beszélgettünk Kovách Imre szociológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont osztályvezető professzorával, az MTA levelező tagjával.
Az elmúlt közel negyven év legkeményebb élelmiszer-inflációját lengette be 2023-ra az MNB, majd korrigált, így csak a harmadik legnagyobb drágulást várja; a kormány és a jegybank is úgy számol, hogy jövőre még a legjobb esetben is nagyobb lesz a drágulás az ideinél; lassan készülget a költségvetés alig egy héttel az új év kezdete előtt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Magyarország évek óta nem önellátó burgonyából.
Bakizott a jegybank – ismerték el a hvg.hu-nak küldött levélben, miután megírtuk, hogy 42 százalékos élelmiszer-inflációt várnak 2023-ra. Azt közölték: rossz számot írtak, így nem az 1985 óta mért legnagyobb, hanem csak a harmadik legnagyobb élelmiszer-inflációja lesz jövőre.
A kormány a végsőkig szorongatja a tanárokat, az önkormányzatokat, a szegényeket, propagandája mégis sokakat eredményesen hergel az Európai Unió és az Oroszországot érintő szankciók ellen, miközben a tűz közelében lévők gőzerővel készülnek a vágyott EU-s pénzek felszívására. Az emberek többsége sötéten látja a jövőt, a bizonytalanság jó táptalaja a populista politika támogatásának, ám a borúlátás a változtatás melletti kiállásra is ösztönözhet.
A szegedi piacon a csemegepultos szerint a magasabb árak miatt ugyanakkora lesz idén is a bevétel, mint tavaly, de kevesebb terméket tud eladni, mert sokan elmaradtak idénre.
Akár 19,5 százalék lehet a jövő évi átlagos infláció. A jegybank egyelőre tartja a rendkívül magas kamatokat
Az idei magasabb gazdasági növekedés miatt jövőre a GDP arányosan 3,5 százalékos hiánycél magasabb számszerű hiányt enged. A kormány 15 százalékos éves átlagos inflációval számol jövőre. A jövő évi büdzsét áttervezik, de továbbra sem tudni, mikor hozzák nyilvánosságra. A családtámogatásokról nincs még döntés.
Emlékezetes pontja volt 2022-nek, amikor a Ryanair vezérigazgatója elküldte Nagy Mártonnak a Közgazdaságtudomány tökfejeknek – angol eredetijében Economics for Dummies – című könyvet. Hogy a miniszter megfogadta-e Michael O’Leary tanácsát, és beleolvasott-e a könyvbe, azt nem tudhatjuk, de mi mindenesetre elolvastuk, és meg is mutatjuk, a 664 oldalból mit érdemes a leginkább megfontolni ma Magyarországon.
2022-ben minden az árak, pontosabban az áremelkedések körül forgott – az infláció elszállása azonban nem oka, sokkal inkább következménye volt mindannak, ami ebben az évben történt az energiapiaci turbulenciától kezdve a háborún át az aszályig. Gazdasági podcastunk évzáró adásában ezeket az okokat és következményeket elemeztük vendégeinkkel.
A pandémia után az energiaválság, illetve a magas infláció nehezíti meg a mindennapjainkat, ezért most különösen fontos, hogy tudatosan alakítsuk pénzügyinket. Érdemes kockázatot vállalni vagy menjünk mindig a biztosra? Mire számíthatunk jövőre? Hogyan lehetünk tudatosabbak a pénzügyeinket illetően? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk az Erste Alapkezelő szakértőjével, Varga Zalánnal.
Akár 50-60 forintos különbségek is lehetnek a literenkénti benzin illetve gázolajárban egyes kutak között.
Megvan az egyezség az EU-pénzekről, de azért, hogy pénzt kapjunk, még sokat kell tárgyalni a következő hónapokban is; jókora korrupciós botrány tört ki az Európai Parlamentben; Európa-rekorder lett a magyar infláció, és még mindig van hova feljebb. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.