Az e-roller és a Pepsi mostantól beleszámít az inflációba, a DVD és a butatelefon nem
A KSH minden év elején változtat egy kicsit az infláció kiszámításának részletein, hogy alkalmazkodjanak a vásárlási szokások változásához. Mostantól például nem számít a hifitorony, a női kosztüm vagy épp a Budapest–Róma repülőút, bekerült viszont az infláció összetevői közé a joghurtital, az orchidea és az e-roller is.
Elkészítette a KSH az első 2023-as inflációs adatát – mint kiderült, januárban 25,7 százalékosra nőtt a már egyébként is Európa-rekorder inflációnk – és ilyenkor, az év elején mindig újratervezik a módszertant is. Logikus, hogy erre szükség van, ne essünk bele abba a hibába, mint a nigériai statisztikusok, akik egy éjszaka alatt megduplázták az országuk GDP-jét, miután két évtized kihagyás után jutott eszükbe frissíteni a módszertant.
Változnak a vásárlási szokásaink, nyilván nem lenne értelme az 1990-es fogyasztás alapján számolni, mennyire fontos része az inflációnak egy mobiltelefon, vagy épp nem a 2020-as lezárások alatti súllyal kell figyelembe venni az éttermi költéseket.
A változtatásoknak két fő iránya van:
- meghatározzák, melyik legyen az közel ezer áru és szolgáltatás, amelynek az árát a KSH munkatársai hónapról hónapra figyelik,
- és azt is, hogy miután ezeket 140 termékcsoportba rendezték, melyik mekkora súllyal essen számításba, amikor kiszámolják az inflációt.
Minden 2023-as mutatót a 2021 januárja és 2022 szeptembere között eltelt egy és háromnegyed év fogyasztási szokásai alapján határoznak meg.
Így változtak a vásárlási szokásaink
Az átsúlyozásnál az egyik legfontosabb változás teljesen nyilvánvaló: mivel tavaly sokkal több benzin fogyott, mint korábban, a járműüzemanyagok most már 6,46 helyett 8,71 százalékos súllyal számítanak az infláció kiszámításakor. Viszont mivel az árstopot időközben eltörölték, legalább annak a decemberi évfordulójáig kétszeresen löki ez fel az inflációt – sokkal drágább a benzin, és nagyobb súllyal is esik latba.
És még így sem az üzemanyag az, amelynek a súlya a legjobban megnőtt. Az első helyezett a házon kívüli étkezés. Ez kicsit belegondolva teljesen érthető, hiszen idáig a 2020. január–2021. szeptemberi vásárlási szokások alapján számoltak, amikor a lezárások alatt nem sokan ettek házon kívül, most viszont már egy évet ugrottunk. Így ennek a súlya 5,05-ről 6,84 százalékra nőtt. De szintén a járvány lecsengésének a hatása látszik abban, hogy az éttermi étkezés, valamint a sport- és múzeumi belépők súlya is megnőtt.
Az ételekre is többet költöttünk, így már 27,11 helyett 28,96 százalékos súlyt kaptak ezek. Ennek a fő oka az óriási drágulás, nyilvánvaló, hogy az összes fogyasztási kiadásnak még nagyobb része ment el ennivalókra. Az éttermi étkezés és a büféáruk mellett a sajt, a tej és a szalonna súlya nőtt meg a leginkább. Ellenben arányaiban sokkal kevesebbet költöttünk egyéb tejtermékekre, friss zöldségre vagy épp kolbászra.
Nyilván adja magát a kérdés, hogy mi a helyzet a rezsivel. Itt érdemes óvatosnak lenni, mert a súlyozásnál a 2022 szeptemberéig tartó időszak számít, vagyis az idei fűtési szezon még nem került ebbe bele, csak a rákészülés, amikor sokan elkezdtek tűzifát bespájzolni. A háztartási energia súlya így összességében 4,99-ről 5,17 százalékosra nőtt – ezen belül a vezetékes gázé 1,87-ről 2,24 százalékra, a tűzifáé 0,6-ról 0,69-re, az áramé pedig még csökkent is, 1,71-ről 1,56-ra. Szóval itt még nincs komoly változás, majd egy év múlva ilyenkor lesz.
Ez persze egy országos átlag, a saját fogyasztási szokásaitól függően mindenki más-más drágulást érzékel. Ezért is készítettük el a HVG Személyes Inflációs Kalkulátort, amellyel mindenki a saját vásárlási adataiból kiszámolhatja, ő maga mekkora inflációval szembesül.
HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!
Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.
Felejtsük el a DVD-t, itt van helyette a Whopper menü
Átalakítják annak a majdnem ezer terméknek a listáját is, amelyeket figyelni kell. Ezeket is úgy alakítják évről évre, hogy a vásárlási szokásokhoz igazodjon a lista.
Az élelmiszereknél például a nagyjából kétszáz tétel közé bekerültek a csokis, kakaós tejek és tejitalok, vagy épp a nemespenészes lágysajtok. Mostantól számít az inflációba a főzőtejszín, a joghurtital, a wokszósz és az előre csomagolt baconszalonna, de a müzli és a szörp is. A gyorsfagyasztott ételek közül eddig a sült krumpli számított, mostantól már a panírozott hús és a hamburger-húspogácsa is. A csirke far-hát továbbra sem számít bele az inflációba, egyszerűen mert annyira kevés pénzbe kerül, hogy az árstopja nem mozdítaná el érdemben az összesített árszintet.
A gyorséttermi klasszikusok közül eddig a McDonald’s Big Mac menüjének ára számított, mostantól a másik két nagy lánc is bekerül a listára, a KFC Classic kosár és a Burger King Whopper menüje (közepes üdítővel és krumplival). Ugyanennyire furcsának tűnik az, hogy a szénsavas italoknál most engedték fel a listára a Pepsit, eddig a Coca-Cola árváltozása számított csak.
Az pedig jól mutatja a válságos időkben egyik legfontosabb bolti gyakorlatot, hogy a túróból 220 helyett már a 200 grammos kiszerelés árát is meg lehet nézni, a teljes kiőrlésű kenyérnél pedig fél kiló helyett 350 gramm az alsó határ, amit figyelhetnek a KSH adatösszeírói.
Egy statisztikai helyett nyelvészeti változással is találkozunk a listán: 2022-ben még a kapucsínó árát kellett figyelniük a statisztikusoknak, 2023-ban már a cappuccinóét. (Senki ne szóljon Varga Juditnak, aki már megígérte, hogy ellenőrizni fogják, az idegen nyelvű szöveget kiírják-e magyarul is.)
Az alkoholos italok között a rozé bor az újonc a listán. A vendéglátóhelyen adott minőségi sör kikerült a listáról, mostantól csak a világos lager árát kell figyelni kocsmázásnál vagy étteremben. Ugyanígy elbúcsúzunk a rumtól is. És itt is ugyanúgy összemennek az áruk, mint több ételnél: már nem 4-5 decis kiszerelésben kell nézni a sörök árát, hanem a 0,33 literes is számíthat.
A ruhák között pár apró változás volt csak: kikerült a listáról a női kosztüm, bekerült a helyére az egyrészes ujjatlan női nyári ruha – ezek a mai fiatalok és az elegáns öltözködés –, a gyerekek ruhái közül pedig a pamut gyerekatlétától búcsúzhatunk, valamint a gyereksálaktól és kesztyűktől.
A bútoroknál pedig csak egy csere volt: kikerült az ebédlőgarnitúra, helyette ott van mostantól a listán az étkezőszék.
Az autók listáját is frissítették. Nem számít többet az inflációba a Nissan Qashqai Acenta, a Fiat 500 Connect, a Renault Clio és a Dacia Lodgy Stepway Blue, bekerült viszont a BMW 118d, a Mercedes-Benz A250, a Skoda Fabia Ambition, valamint a Volvo CX hibrid autó. Néhány autónál a márkán belül típust cseréltek: a Kia Ceed Steel helyett a Kia Silver, a Toyota Prius+ helyett a Toyota Camry, a Skoda Kodiaq helyett a Skoda Karoq, a Kia e-Niro helyett a Kia e-Soul árváltozása a fontos.
A használt kocsik közül pedig a 10-15 éves Ford Fiesta, a 3-4 éves Toyota Yaris, a 11-12 éves VW Polo, a 13-15 éves Renault Clio, valamint a 18-20 éves Skoda Fabia is számít mostantól, ahogy az Audi A3 és A6, a BMW 5 és X, valamint a Mercedes A 1,9, C 2.0 és E 2.0, illetve az Opel Meriva is. A 14-16 éves Citroen Xsara, a 10-14 éves Fiat Punto, a 15-17 éves Peugeot 206 és a 4-8 éves Mazda 6 pedig többé nem tényező az infláció kiszámolásánál.
Az elektronikai termékek közül a sztereó rádió még mindig fent van a listán, de már nem muszáj, hogy cd-lejátszója legyen, elég az is, ha USB-csatlakozója van (üdv 2023-ban!). Most intünk viszont búcsút a hifitoronynak, helyette az újonc a listán a bluetooth-os fülhallgató. És hosszú idő után most került le a listáról a tízes csomag DVD.
Azon valószínűleg nem lepődnek meg sokan, hogy mostantól nem kell már figyelni a videókamera árát. Egy ennél azért egy generációval újabb termék is lekerült viszont a listáról, mostantól nem számít az e-book-olvasó. Szintén most tűnt el az operációs rendszer nélküli, csak telefonálásra alkalmas butatelefon.
A rezsi összetevői között egy nagyon fontos változás van. Eddig csak a 11,5 kilós pb-gázpalack cseredíja számított az inflációba, csakhogy ez így most már pontatlan számot mutatna, mert miután erre a méretre vonatkozik a hatósági ár, sok helyen elkezdtek csak kisebbeket árulni, egyre drágábban. A KSH reagált, így most már a 10,9-11,5 kilós palackokat árát kell összeírni.
A háztartási termékek közül kikerült a listáról az olajfesték és a pamutabrosz, most került viszont be a műanyag tányéralátét. Valamiért ugyanebben a körben szerepelt mostanáig a turistatérkép is, de ezentúl ez már nem számít bele az inflációba. Az pedig egészen váratlan, hogy mostantól lesz az infláció része a dezodor (eddig a parfüm számított bele, az marad ez után is).
Az újságok listáján a HVG fent maradt, kikerült viszont a TVR 7 és a Lakáskultúra, bevették a helyükre a Meglepetést, a Hot! Magazint, a Fülest és a Színes RTV-t. A könyveknél pedig annyi változás történt: a kisszótárak kikerültek a mutatóból, mostantól csak a közepes szótárak számítanak. A papírboltok kínálata közül a nyomósíróntól és a háromszögvonalzótól köszönhetünk el.
A növényeknél is volt egy apró változás: most tűnt el az infláció összetevői közül a fokföldi ibolya, bekerült a helyére az orchidea.
A közlekedés tételei közül kikerült a budapesti behajtási díj. Megjelent viszont egy egyre népszerűbb szolgáltatás díja, az e-roller bérlése mostantól befolyásolja az inflációt is.
A szervezett utazások közül pedig mostantól a 4-5 csillagos hotelben töltött tunéziai 8 napos út ára nem számít. És ha az olaszok boldogok lettek volna attól, hogy kapucsínó helyett cappuccino van a listán, máris elszomorítjuk őket: a repülőjegyeknél Rómát lecserélték Barcelonára (emellett a Londonba, a Párizsba és a Frankfurtba vett retúrjegy ára számít). Hát még ha azt is hozzátesszük, hogy tavaly óta fent van a listán az ananászos pizza!
Az egyéb szolgáltatások közül a nem elsőbbségi levél feladási díja is lekerült a listáról, maradt az elsőbbségi.
A legfontosabb kimaradó tétel természetesen nem a csirke far-hát, hanem a lakás.
Erről régi vita folyik a statisztikusok között: az Eurostat és így a KSH módszertana szerint a lakás ára, valamint a lakáshitel nem számít bele az inflációba, mert nem fogyasztási kiadás. Az amerikai módszertan egészen más, ők abból indulnak ki, hogy ez egy elég fontos eleme a költekezésünknek ahhoz, hogy érdemes legyen belevenni az inflációba. Ellenben a lakásbérlést beleszámítják Európában is: Magyarországon például az önkormányzati, valamint a 30-60 négyzetméter közötti, magánúton bérelt lakások árváltozását kell figyelni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Összeomlott a lakáspiac, de a vásárlóknak ebben van jó is
A pandémia legsúlyosabb hónapjaiban, előtte pedig a 2008-as válság után járt olyan mélységekben a magyar lakáspiac, mint most. A megmaradt vevők erős alkupozícióban vannak.
A brikett 92, a gáz 88, a kenyér 80 százalékkal drágult, az étolaj olcsóbb lett – 140 termék árain mutatjuk, hogyan nőtt az infláció
1996 februárja óta nem látott szintre, 25,7 százalékosra nőtt az infláció idén januárra. A Központi Statisztikai Hivatal 140 különböző termékcsoport árai alapján számolja ki az inflációt – ezek alapján mutatjuk most be részletesen, hogyan nőttek az árak.
