Hatósági áras lesz a tojás és a krumpli, a kiskereskedők nem adhatják őket a szeptember végi árnál drágábban. Ez első lépésben árcsökkentési kötelezettséget jelent. A rezsiben a rendszerhasználati díjak jövőre nem fognak emelkedni, a hálózati kiegyenlítő szerepet betöltő erőművek különadót kapnak a nyakukba.
21,1 százalékra emelkedett az éves infláció, új árstopok jönnek a tojásra és az étkezési burgonyára. Élőben közvetítettük a Kormányinfót.
Brutális az áremelkedés, hát még ha részleteire bontjuk, miből jött ki a KSH adata a 21,1 százalékos inflációról. Megnéztük a 140 termékcsoportot, amelyből kiszámolják, mekkora a drágulás.
Nem sikerült megállítani az infláció száguldását, még a szeptemberihez képest is emelkedtek az árak. A most közzétett 21,1 százalékos októberi adat annyira magas, amilyet 1996 óta nem láttunk Magyarországon.
Gyakran nem az a fontos, hogy mi történik valójában, hanem az, hogy mit gondolunk, mi fog történni. Az önbeteljesítő, vagy épp néha öncáfoló jóslat ezért válhatott a közgazdászok egyik kedvenc témájává.
Hiába károsak az árstopok, és kérdéses, hogy fékezik-e egyáltalán az inflációt, a kormány bevezet még néhányat. Év végére a magyar infláció lehet a legmagasabb az egész unióban, akármennyi sapka is van rajta. A kormány a valós okokról nem beszél, a mély problémák még felvetnék a párt felelősségét, és esetleg a megoldásukra is ki kellene találni valamit.
Alpár György dalban mond véleményt az Orbán-kormányról.
Míg az Európai Unió gazdagabb nyugati fele reménykedhet abban, hogy egy éven belül megfékezik az áremelkedést, a szegényebbik keleti részben ez sokáig eltarthat, Lengyelországon és Magyarországon különösen.
Szeptemberben 3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző évhez képest, ám a növekedés nem mindenhol egységes.
A lakosság 69 százaléka nem érzi magát anyagi biztonságban.
Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.
Miért érezzük úgy, hogy jobban drágulnak a dolgok, mint – az egyébként is drámai – az inflációs adatok sugallják? Közéleti podcastunkban ennek jártunk utána, hamarosan pedig Ön is kiszámolhatja, mennyi a személyes inflációs adata.
Nem érdemes áreséssel számolni a gyökérzöldségeknél.
Kétszer is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba, persze nem ugyanúgy. Tizenhat évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-szabaddemokrata kormány a választásokat megelőző költségvetési osztogatást igyekezett korrigálni a megszorításokkal. Most ugyanezt teszi Orbán Viktor kormánya, és a hatás is hasonlóképpen fájdalmas. Azonban van egy jelentős különbség a két eset között.
A háborús bizonytalanság és a piaci nehézségek a nyugdíj-megtakarításainkat sem kímélik. A legtöbb önkéntes nyugdíjpénztár hozama például idén meredeken zuhan, mindez pedig jogos aggodalommal tölti el a nyugdíjcélra megtakarítókat. Mit tehetünk a nehezen felhalmozott nyugdíj-megtakarításunk védelmében, miközben a napi költségeink miatt egyre nehezebb félretenni ezeket a pénzeket?
Az Orbán-kormány elhibázott agrárpolitikai döntéseinek egész sora vezetett a mostani élelmiszer-inflációs szinthez. Ezek egyike volt a földosztás, mely kinevelt egy új földbirtokos-típust és -generációt.
Meghatározott fogyasztási küszöb alatt jár majd a kedvezményes ár jövő év elejétől egy éven át. Előtte egyszeri fűtéstámogatást is kaphatnak decemberben a háztartások és a kkv-k.
A hagyományosan biztosnak tekintett befektetéseknél pillanatnyilag a 11 százalék körüli kamatok jelentik a legjobb lehetőséget a kisbefektetők számára – tapasztalta szerzőnk, a Bank360.hu elemzője.
A magyarok egyre kevesebbet vásárolnak, egyre inkább az olcsóbb termékeket keresik, mégis ugyanannyit költenek az áremelkedések miatt. Az inflációt az árstopok és a gyenge forintárfolyam is pörgetik.
Az ártámogatásokkal szemben az energiaár-sapka beleszámít az inflációba a brit statisztikai hivatal állásfoglalása szerint. A brit infláció fele a magyarnak, és már most tetőzik, szemben a magyarral.
