Nemhogy a 13 százalékos alapkamat, de a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése sem várható egyhamar – derült ki Virág Barnabás tájékoztatóján, amit a jegybanki alelnök a Monetáris Tanács kamatdöntése után tartott.

A jegybank megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása van összhangban az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérésével.

Ami az inflációt illeti, Virág Barnabás nem akart jóslásokba bocsátkozni, de annyit elmondott, hogy

az év hátralévő részében még további gyorsulás várható, sőt kellemetlen meglepetések sem kizártak. Különösen az élelmiszerek árában várható még további jelentős emelkedés.

Az inflációs fordulat jövő év elején várható, ám az infláció lassulása lassú lesz. Az infláció lassulását segíti, hogy a gazdaság „alkalmazkodott a magas inflációs környezethez”, a belső fogyasztás már csökken, ugyanez igaz a villamosenergia-fogyasztásra. Magyarul: a lakosság és a vállalkozások spórolnak.

Jó hír, hogy az ipar és az export jól teljesít, de a gazdaság lassulása már elkezdődött, és folytatódni fog, ám európai szinten sikerült elkerülni a „szélsőséges kimeneteleket”.

Az MNB a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza – olvasható az ülésről kiadott közleményben. Virág Barnabás szerint az októberben bevezetett eszközöket (köztük a 18 százalékos kamatú egynapos betéti tendert) a jegybank addig alkalmazza, amíg a kockázati tényezők nem javulnak tartósan és trendszerűen (ami aligha fog egyhamar megtörténni).

A jegybank négy külső tényezőt figyel:

• az energiaárakat,
• a háborús helyzetet,
• a befektetői hangulatot,
• a nagy jegybankok kamatemelési lépéseit.

Továbbá két belsőt:

• a folyó fizetési mérleg hiányát,
• és a kormány Brüsszellel folytatott tárgyalásait a jogállamisági-korrupciós vitában, amelyen az uniós források feloldása múlik.

Ezek közül az energiaárak épp csökkentek, a folyó fizetési mérleg hiánya szintén javul.

Virág Barnabás kérdésre válaszolva reagált arra, hogy a kormány az előző nap újabb kamatstopot vezetett be, ezúttal a nagybetétek kamataira, amelyek március végéig nem lehetnek magasabbak, mint a 3 hónapos diszkont kincstárjegy kamata (jelenleg 11,92 százalék). Az intézkedést nehéz nem úgy értelmezni, mint amellyel a kormány – ismét – beleavatkozott a jegybank kamatpolitikájába, és – tovább – rombolta a monetáris transzmissziót, amelynek erősítése egy ideje a jegybank deklarált célja.

Az alelnök nem kritizálta nyíltan a kormányt, mindenesetre kiemelten hangsúlyozta, hogy az infláció letöréséhez a monetáris transzmisszió minden csatornájára szükség van, és hogy a jegybanki célok eléréshez azokra a kamatkondíciókra van szükség, amelyeket a jegybank kialakított. Virág szerint az intézkedés hatásait nehéz megjósolni, szerinte időre van szükség, míg kiderül, milyen hatása lesz a részpiacokon.