Egy évvel ezelőtti árakon állt meg az élet több élelmiszer esetében a hazai boltokban, de az élet közben ment tovább, így aki azt remélte, az árstop fékezni tudja az inflációt, annak csalódnia kellett. A kormány új árstopokat akar, előtte néztünk körül az élelmiszerboltokban.
Drágult a nyersanyag, az energia és a munkaerő is, ráadásul az infláció is hasít.
A Karmelita kolostorban az inflációról is tárgyalnak a gondterheltnek tűnő miniszterelnök vezetésével.
Vannak belépők, amelyeknek konkrétan megduplázták az árát.
Egy kutatás jutott erre az eredményre, amiből az is kiderült, hogy a fővárosiak és a diplomások közel ötöde 25 ezer forinttal is többet költ egy hónapban élelmiszerre, ezzel párhuzamosan egyre többen keresik az akciókat és az olcsóbb termékeket.
Stagnálnak az árak a piacon, a kiadó lakások száma pedig nőtt. A fővárosban az átlagos bérleti díj 200 ezer forinton állt meg.
Ágazatokra bontva néztük meg, hogyan hatott a válság előszele a fizetésekre és a dolgozói létszámra. Már az augusztusi fizetések sem tudták tartani a lépést az elszálló árakkal, a rezsiemelés pedig csak ez után mutatja meg a hatását. A komoly leépítéseket a legtöbb cég még elkerülte, de kérdés, meddig tartanak ki.
A gyümölcsbeszerzés, az energiárak és a zugfőzők miatt kell többet fizetni.
Idén 9,7 millió autót akartak legyártani, viszont ennél jóval kevesebb jön csak össze.
Sok ember kerülhet utcára a következő hónapokban, de 12 százalékos munkanélküliséget, amitől a kormányfő tart, még a politikai ellenfelei sem tartanak valószínűnek. Természetesen Gyurcsány Ferenc neve is előkerült a vitában.
Minden ötödik lakásprojektjét elhalaszthatja a lakosság, és minden tizedik emberét utcára teheti az építőipar, ha az állam nem avatkozik be – jósolja Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége elnöke.
Az uniós statisztikai hivatal szerint is tovább gyorsult az infláció Magyarországon, szeptemberben már 20,7 százalék volt. Csak négy uniós országban mértek 20 százalék fölötti áremelkedést, a magyar infláció sokkal nagyobb, mint a többi régiós országban.
A munkáltatói oldal szerint figyelembe kell venni, hogy a költségrobbanás mellett mekkora bérnövekedést bírnak el a vállalkozások.
A ruha- és a vegyiparnak is hatalmas pofont jelentenek a megugró energia- és nyersanyagárak, a munkaerőhiány miatt pedig béremelésekre lenne szükség. Miközben a nem létfontosságú termékek iránti kereslet egyre szűkül.
Inkább kevesebb mennyiséget viszünk haza, de a minőségből nem akarunk lejjebb adni – derül ki egy új kutatásból.
Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat? Bemutatjuk a folyamatot az itthon gyártott trappista sajt példáján.
„Amit az MNB az elmúlt pár hónapban művelt, az példátlan szakmaiatlanságról, szolgalelkűségről és kapkodásról tanúskodik” – ezzel a szakmai megállapítással indokolta Magyarország jegybankjának volt elnöke, miért érezte úgy, hogy meg kell szegnie egy saját magának tett ígéretet, és el kell mondania véleményét mindarról, ami a monetáris politikában most történik. Írását az alábbiakban közöljük.
20,1 százalékosra nőtt az infláció; elképesztő történelmi mélypontokra zuhant a forint, hogy aztán egy óriási kamatemelés után erősödjön; miközben folytatódnak a tüntetések, pedagógusbér-emelést ígért a kormány. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem az újabb megválasztása lesz az igazi kihívás Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hanem hogy helyrerázza országa gazdaságát, amely rég nem látott mennyiségű kihívással szembesült az elmúlt időszakban.
