„Az AI előnyt jelent a digitális bűnözőknek, globális trend, hogy a támadók vannak előnyben” – szögezte le Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója, a Digitális Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a Kiberpajzs csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A Kiberpajzsot három éve a Magyar Nemzeti Bank alapította a bankszámláink elleni digitális támadások kivédésének a támogatására, a Bankszövetséggel, a rendőrséggel és egyéb állami hatóságokkal közösen. Azóta tucatnyi pénzintézet, vállalat és szervezet csatlakozott hozzá, legutóbb az IVSZ. „A kiberbűnözők átlagosan 10 percenként próbálkoznak egy átutalásos csalással” – olvasható a Kiberpajzs honlapján, s ilyenkor az emberek általában a privát bankszámlájuk megkopasztási kísérleteire gondolnak, amelyek az internetes vásárlásokat felpörgető Black Friday akciók idején várhatóan szaporodni fognak. És egyre kevésbé kártyás, sokkal inkább átutalásos rablásokról van itt már szó.
Csakhogy nemcsak a magánembereket, hanem minden harmadik vállalatot is ért már támadás, közülük a legkisebbek sokszor észre sem veszik – szögezte le Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke, az MBH Bank igazgatósági tagja. A nagyobb vállalatoktól ráadásul nemcsak pénzt akarnak lopni, hanem adatokat is, amelyekkel jól lehet kereskedni, külön piacuk van.
A vállalatokat ért csalásokról kevés az adat, a jegybank friss kimutatásaiból annyi tudható, hogy 2025 második negyedévében több mint ezer – nem kártyás – elektronikus lopás sújtotta őket, amelyekkel kétmilliárd forintnyi kárt okoztak nekik, azaz évente akár nyolcmilliárdos nagyságrend is lehet. Tűzfalat vagy vírusvédelmet szinte minden cég használ a számítógépén, ennél komolyabb védelmi lehetőségekkel, például a sérülékeny pontok folyamatos monitorozásával azonban a nagyvállalatok 70 százaléka, a kkv-szektor 30 százaléka, a mikrocégeknek azonban csak a három százaléka él az IVSZ által bemutatott adatok szerint.
Annyiban hasonlítanak egymáshoz a magánembereket és a vállalatokat érő csalások, hogy a bűnözők elsősorban pszichológiai manipulációt dobnak be, például azt, hogy egy átutalás valamilyen okból halaszthatatlan – ecsetelte Sütő Ágnes, a Kiberpajzs programgazdája. A pszichés megvezetés, bizalomkeltés kategóriájába sorolható az is, hogy a pénzügyi szolgáltatók nevében írt e-mailek ma már nem buktathatók le olyan primitív hibák miatt, mint a rossz fordítás okozta hemzsegő helyesírási bakik, hanem tökéletes másolatai a valós üzeneteknek. A hitelességet pont az AI révén érik el, aminek a segítségével a kiszemelt ügyfelet is képesek profilozni, még hihetőbbé téve számára az adathalász üzenetet – ezt hívják lándzsás adathalászatnak. A nagyobb összegek felett rendelkező cégvezetőket különösen szeretik kipécézni. Nyári specialitás, hogy a szabadságon lévő vezető nevében küldenek átutalásra utasító üzeneteket, abban bízva – és joggal –, hogy ilyenkor lazább a kommunikáció, a kontroll.
A sikeres önvédelemhez elsősorban a vállalkozók, vállalatvezetők tudatosságának és digitális képzettségének a fejlesztésére van szükség. Már az is nagy előrelépés lenne, ha a legkisebb cégeknek is lenne kibervédelmi szabályzata, ami a nagyobbak 90 százalékánál létezik, a mikróknak azonban csak a 7 százaléka bíbelődik ilyesmivel. A kisebbeknek az IVSZ ingyenesen is segít – jelentették be.
Pillanatnyilag azonban úgy tűnik, a hangsúly még a banki rendszerek biztonságosabbá tételén van. Az MBH Bank ügyfeleivel szemben az év elején indított csalássorozat után Varga Mihály jegybankelnök egy bankközi Központi Visszaélés-szűrő Rendszer felállításáról döntött, ami júliustól már működik is az AI segítségével, ám ahhoz, hogy igazán hatékony legyen, még nagyon sok adatot bele kell táplálni, hogy „megtanulhassa” mi a gyanús. A bankok egyénileg is növelhetik az éberséget. Csányi Péter szerint náluk bevált a mobilapplikációba ültetett pánikgomb (ami azt célozza, hogy a baj észlelésekor azonnal megállítsák a tranzakciót), az esetleges álbanki hívások ellenőrizhetősége az appban vagy az utalásőr, amikor egy bizonyos összeghatár felett egy kijelölt kontrollszemélynek is jóvá kell hagynia az adott tranzakciót.
