Az EU minisztereinek általános ügyekért felelős tanácsa újra megvitatta a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folytatott 7-es cikkely szerinti eljárást. A téma 2021 óta először van napirenden, és mind az EU-n belüli, mind az azon kívüli nyomás nő, hogy a tanács ne engedjen Magyarországnak, és a kormányzat politikai taktikázásának.
Halley-üstökös, Paks II., Biodóm, uniós források, Fidesz-szövetségesek Európában – ha szerencsénk van, mind az ötöt megéljük, de az biztos, hogy utóbbi kettőt nem a közeljövőben. Közéleti podcastunkban megnéztük, most éppen miért nem kapunk EU-pénzeket, miért hamis Orbán megérzése a jövő évi EP-választásokkal kapcsolatban, és képes lesz-e Európa a két háborút egyidejűleg menedzselni.
Az Európai Parlament két szakbizottságának együttes ülésén két uniós biztos adott számot arról, hogy hol tart a Magyarországnak járó uniós források ügye. Úgy tűnik, a Bizottság továbbra is arra vár, hogy a magyar kormány eleget tegyen a vállalásainak.
Sokba kerülne a szervezetnek, a tagállamoknak és a polgároknak, ha Brüsszel a külpolitikai cselekvőképességet a jogállam rovására állítaná helyre – figyelmeztet az Euractivon közzétett helyzetértékelés két szerzője.
Még mindig nem lát tisztán az Európai Bizottság a magyar igazságügyi reformokkal kapcsolatban, ezért újabb kérdéseket küldtek a kormánynak - értesült hivatalos forrásból az EUrologus. A levelezés megszakítja az eljárást, ami a magyar pénzek további csúszását jelenti.
Ahogy eddig, továbbra is optimista Navracsics Tibor az uniós forrásokhoz való hozzáférés kapcsán, ezt erősítette meg brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Ígéret nincs, a miniszter bízik.
Hiába vannak az Európai Uniónak eszközei a jogállamiság betartásához, ha nem elég bátor ahhoz, hogy használja azokat – véli Gwendoline Delbos-Corfield, az Európai Parlament magyarországi jelentéstevője, aki a Budapest Forum konferenciára érkezett Magyarországra. A jogállamiságról szóló panelbeszélgetésen is felszólaló francia zöldpárti politikus szerint az Európai Parlament összes nagy frakciójában rendkívül rossz visszhangja lesz, ha felszabadítják a Magyarországnak járó pénzeket, és ez akár még Ursula von der Leyen bizottsági elnök újraválasztására is hatással lehet.
A konferenciát harmadik alkalommal rendezi meg közösen a Fővárosi Önkormányzat, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézete.
Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága – hangsúlyozza Sólyom László, az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke. A HVG-nek készült írásában leszögezi: az alkotmánybírósági kontroll teljességének megcsonkítása alapvető rendszerhiba az új alaptörvényben, a parlamenti szuverenitás mindenhatóságából kiindulva pedig a kétharmados többség az alkotmányt a politika korlátjából a szolgálójává tette. A húsz év alatt meggyökeresedett alkotmányos kultúra azonban túlélheti ezt a mai gyakorlatot - értékelte az akkor életbe lépett új alkotmányt, az Alaptörvényt a HVG 2012. január 4-én megjelent számában a most elhunyt Sólyom László, írását újraközöljük.
Sem az Erasmus-program kapcsán, sem a jogállamisági feltételek teljesítése terén, sem pedig a rendelkezésre álló uniós források elérése érdekében nem tett komoly lépéseket a magyar kormány nyáron, holott egy fontos pénzügyi keret péntektől elérhetetlenné válik.
A politikus csak azért távozik, hogy egy szinttel feljebb folytassa a politizálást.
A magyar kormány egyelőre teljesen tehetetlen az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági eljárással szemben. Nem elég, hogy nem kap pénzt, Orbán Viktor "szabadságharcában" Magyarország elveszítette a szövetségeseit, elbukta a bírósági pert, és kiderült, érdekérvényesítő képessége sincs az uniós intézményekkel folytatott vitában.
„Mi magyarok kimondjuk, amit gondolunk, ha ez másoknak nem is tetszik, és ez jól van így” – az újonnan kinevezett igazságügyi miniszter élesen kritizálta az EU-s jogállamisági eljárást első tusványosi szereplésén.
Kivételesen nem Magyarország, hanem Lengyelország került az Európai Parlament célkeresztjébe. Egy új jelentésben számos olyan intézkedést bírált az EP, amelyről a közelmúltban döntött a lengyel kormány.
A politikai párt, amelyhez nemrég csatlakozott, elutasította jelöltségét az uniós választásokon.
Az alkotmányos jogok sérelmével járhat a kötelező akciózás elrendelése és újabb zavarokat okozhat a gazdaságban a piaci működéssel szembemenő kormányintézkedés.
Mivel néhány nap múlva meg kellene kötni a következő tanévre vonatkozó Erasmus+-os szerződéseket, viszont a közalapítványi kuratóriumok összeférhetetlenségének feloldására vonatkozó magyar teljesítések továbbra is csak ígéretek maradtak, a Fidesz EP-képviselőcsoportja közleményben ítélte el – az Európai Bizottságot.
Könnyen lehet, hogy Brüsszelben komoly előrelépés történt Svédország NATO-tagságával kapcsolatban. Legalábbis erre lehet következtetni abból, ahogyan a NATO főtitkára és a svéd külügyminiszter nyilatkozott. Az egyeztetésen Finnország és Törökország képviselője vett még részt.
Brüsszelben az Európai Bizottság közzétette éves jogállamisági jelentését. Ez négy szempont alapján elemzi valamennyi tagállam helyzetét. Magyarországon tapasztaltak némi előrelépést, de sok még a tennivaló.
