Hivatalos források cáfolták az EUrologusnak a Financial Times azon értesülését, hogy az EU gazdasági szankciókat készít elő Magyarországgal szemben, ha Orbán Viktor nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomagot. A kormány már nem zárkózik el attól sem, hogy az uniós büdzséből támogassák az ukránokat, van azonban egy pont, ahol hajthatatlannak mutatkozik.
Több sebből vérzik a Politico érvelése, amelyben azt a benyomást kelti, hogy közvetlen árukapcsolás lehet aközött, hogy Magyarország esetleg a jövő héten az Európai Tanácsban nem szavazza meg az Ukrajnának szánt támogatást, illetve hogy a hetes cikk szerinti eljárás keretében felfüggesztik a szavazati jogát.
“Ha 2024-ben ismét az ‘America first’ érvényesül, Európa jobban magára marad, mint valaha” – ezzel nyitott az Európai Parlament plenáris ülésén Alexander de Croo belga miniszterelnök. Az európai pártok reakcióból úgy tűnik, hogy a soros uniós elnökség előtt álló legnagyobb kihívás a Trump-veszély mellett a magyar kormány és a migráció.
Igen nagy többséggel, a leadott szavazatok közel háromnegyedes támogatásával fogadta el az Európai Parlament a legújabb, Magyarországról szóló jelentését.
Az Európai Parlament vitát tartott, ahol a decemberi Európai Tanács eseményeit összegezték, előkészülve a következő, februári találkozóra. A képviselők nem voltak elragadtatva attól, hogy az Európai Bizottság feloldott 10 milliárd eurónyi befagyasztott EU-forrást Magyarország számára, és a hangulaton nem segített, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök már a vita elején távozott.
Pert indít az Európai Bíróság előtt az Európai Parlament, mert az Európai Bizottság részben felszabadította a Magyarországnak járó forrásokat – tudta meg az EUrologus Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselőtől.
Az Európai Bizottság ismét utalt Magyarországnak, ezzel teljes mértékben kimerültek azok a gyorsan elérhető keretek, amelyekre jelenleg a magyar kormány számíthat. Brüsszel ezúttal 140,1 millió eurót fizetett, ami azonban hitel.
A Fidesz és a nácik narratívája között találni hasonlóságokat – mondja az az EP-képviselő, aki petíciót indított a magyar kormány szavazati joga ellen az EU-ban. A kezdeményezést minden eddigi hasonló petíciónál többen írták alá.
A múlt év utolsó és az új év első napjaiban összesen több mint 1,2 milliárd eurós uniós forrás érkezett Magyarországra. Ez mintegy 470 milliárd forintot jelent, amely még mindig csak a töredéke a Magyarországot megillető uniós büdzsének. Ezekre az átutalásokra lehetett számítani, mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy mostantól zavartalanul jönnek a pénzek. Sőt.
Történelminek nevezte az általa indított petíciót Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő. A kezdeményezés arra irányul, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát a tagállamok tanácsában. A fideszes Hidvéghi Balázs szerint az alaptalan rágalomhadjárat addig tart, amíg "az uniós intézmények tele vannak az ilyen Sarvamaa-féle alakokkal”.
Az Országos Bírói Tanács korábban többször sikerrel fékezte a politikai beavatkozásokat, de változhat a helyzet, ha a hatalommal lojális tagok kerülnek többségbe a testületben. Néhány ezer bíró döntésén múlik, meg lehet-e akadályozni, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök leuralja az igazságszolgáltatást.
A múlt heti uniós csúcstalálkozó forgatagában kevés figyelmet kapott a tény: Lengyelország felé is megindultak az uniós források. A lengyelek – méretük okán – nagyságrendekkel több pénzre jogosultak, mint Magyarország, az új lengyel kormány a Brüsszellel való együttműködést helyezte a középpontba.
A magyar kormány ugyan mereven elzárkózik az ukránok csatlakozásától, ám a háborúban álló ország támogatására nyitott – még úgy is, hogy ezért egyelőre nem kap Magyarország több pénzt.
Még értékelni kell az elfogadott jogszabályokat – ennyit mondott a brüsszeli testület szóvivője arról, született-e már döntés a Magyarországnak szánt források felszabadításáról.
Megküldte a magyar kormány a válaszait két kérdésre, amelyet az Európai Bizottság kilenc napon belül értékelhet.
Az Európai Bizottság értékelte és támogatja a magyar helyreállítási terv módosítását, ez egyben azt is jelenti, hogy a brüsszeli testület egy előleg kifizetését javasolja.
Az EU minisztereinek általános ügyekért felelős tanácsa újra megvitatta a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folytatott 7-es cikkely szerinti eljárást. A téma 2021 óta először van napirenden, és mind az EU-n belüli, mind az azon kívüli nyomás nő, hogy a tanács ne engedjen Magyarországnak, és a kormányzat politikai taktikázásának.
Halley-üstökös, Paks II., Biodóm, uniós források, Fidesz-szövetségesek Európában – ha szerencsénk van, mind az ötöt megéljük, de az biztos, hogy utóbbi kettőt nem a közeljövőben. Közéleti podcastunkban megnéztük, most éppen miért nem kapunk EU-pénzeket, miért hamis Orbán megérzése a jövő évi EP-választásokkal kapcsolatban, és képes lesz-e Európa a két háborút egyidejűleg menedzselni.
Az Európai Parlament két szakbizottságának együttes ülésén két uniós biztos adott számot arról, hogy hol tart a Magyarországnak járó uniós források ügye. Úgy tűnik, a Bizottság továbbra is arra vár, hogy a magyar kormány eleget tegyen a vállalásainak.
