Újabb, ezúttal 60 millió eurós számla érkezett Brüsszelből a magyar kormánynak. Most már összesen 353 millió eurót követel az EU azért, mert Magyarország nem hajtott végre egy bírósági ítéletet. Plusz kamatokat.
Nem lenne jó, ha az EU saját intézkedéseivel vagy tartós tétlenségével lehetővé tenné a jogállamiság visszaszorulását a tagállamokban, ezért itt az ideje, hogy ennek megfelelően vizsgáljuk magát az Uniót is, írja Dimitry V. Kochenov és Laurent Pech, a CEU Demokrácia Intézetének kutatói. Vélemény.
Mostanra már biztos, hogy a republikánusok fordítottak a Szenátusban, érdemes tehát megnézni, hogy milyen lehetőségeket nyújt az amerikai parlamentarizmus Donald Trumpnak a hatalma bebetonozására. Eljön-e a demokrácia vége, ha a republikánusok a Képviselőházban is megszerzik a többséget?
Magyarország a 73. helyen áll a 142 országot felvonultató rangsorban.
A két skandináv ország kormánya azt javasolja egy közös levélben, hogy a mezőgazdasági kifizetéseket is zárolják a jogállamiság elveit sértő EU-tagországok előtt – írja a Népszava. A magyar és a lengyel gazdák is komoly forrásoktól esnének el.
Az Európai Unió költségvetésének legnagyobb tételét is visszatartanák azoktól az országoktól, amelyekben nem megfelelő a jogállamiság helyzete.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök harca Jaroslaw Kaczynski és pártja, a Jog és Igazságosság mélyen gyökerező rendszerének felszámolására értékes tanulságokkal szolgálhat Magyarország számára. Vélemény.
Több mint hat év után az Európai Bizottság úgy értékeli, hogy Lengyelország esetében már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye. Ez azt jelenti, hogy egyedül Magyarország lesz érintve a szavazati jog veszélyével fenyegető eljárásban. A lengyelekkel kapcsolatos döntés a Donald Tusk vezette új kormány lépéseinek köszönhető.
A Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke szerint a jogkör, amelyet a GVH-nak adni terveznek, nem fér bele a hazai jogrendbe se. De ha itthon nem kapna védelmet a tulajdon biztonsága, az uniós jogrendszer biztosítani fogja a vállalkozások működési szabadságát.
A lemaradott európai térségek felzárkóztatásáról szóló jelentés burkoltan kritizálja azoknak a tagállamoknak a vezetését, ahol a kohéziós források hatása elmaradt az elvállalt és elvárt szinttől.
Ezt állapította meg a legfrissebb EU-s jogállamisági árnyékjelentés.
Összességében inkább politikai, mint jogi szempontból értelmezhető, hogy az Európai Parlament be akarja perelni az Európai Bizottságot. Az ok természetesen Magyarország és a részben felszabadított források. Az EP Orbán-ügyben nem alkuszik - ezt szeretné mindenki tudomására hozni. Elemzésünk.
Az elmúlt héten már megelőlegezte Ursula von der Leyen Varsóban, most pedig meg is hozta az Európai Bizottság azokat a döntéseket, amelyeknek köszönhetően Lengyelország hozzáférhet valamennyi uniós forrásához, mintegy 137 milliárd euróhoz. Az első kifizetés 6,3 milliárd euró lesz.
Lengyelország ellen 2017 óta folyik az Európai Unióban 7-es cikkely szerinti jogállamisági eljárás. A nemrég megválasztott lengyel kormány elkötelezett a jogállamisági problémák és az eljárás megszüntetése iránt. Azonban egyelőre az, hogy hogyan is zajlik majd ez a folyamat még bizonytalan, mivel az EU még soha nem szüntetett meg, vagy fejezett be 7-es cikkely szerinti eljárást.
Hivatalos források cáfolták az EUrologusnak a Financial Times azon értesülését, hogy az EU gazdasági szankciókat készít elő Magyarországgal szemben, ha Orbán Viktor nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomagot. A kormány már nem zárkózik el attól sem, hogy az uniós büdzséből támogassák az ukránokat, van azonban egy pont, ahol hajthatatlannak mutatkozik.
Több sebből vérzik a Politico érvelése, amelyben azt a benyomást kelti, hogy közvetlen árukapcsolás lehet aközött, hogy Magyarország esetleg a jövő héten az Európai Tanácsban nem szavazza meg az Ukrajnának szánt támogatást, illetve hogy a hetes cikk szerinti eljárás keretében felfüggesztik a szavazati jogát.
“Ha 2024-ben ismét az ‘America first’ érvényesül, Európa jobban magára marad, mint valaha” – ezzel nyitott az Európai Parlament plenáris ülésén Alexander de Croo belga miniszterelnök. Az európai pártok reakcióból úgy tűnik, hogy a soros uniós elnökség előtt álló legnagyobb kihívás a Trump-veszély mellett a magyar kormány és a migráció.
Igen nagy többséggel, a leadott szavazatok közel háromnegyedes támogatásával fogadta el az Európai Parlament a legújabb, Magyarországról szóló jelentését.
Az Európai Parlament vitát tartott, ahol a decemberi Európai Tanács eseményeit összegezték, előkészülve a következő, februári találkozóra. A képviselők nem voltak elragadtatva attól, hogy az Európai Bizottság feloldott 10 milliárd eurónyi befagyasztott EU-forrást Magyarország számára, és a hangulaton nem segített, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök már a vita elején távozott.
