Idén ősztől jöhet a jövedelemarányos törlesztőrészlet-szabályozás, amely szerint a hiteltörlesztésre fordított havi összeg nem lehet magasabb a NAV által igazolt jövedelem bizonyos százalékánál. Így van egy olyan réteg, akinek haladéktalanul intézkednie kell.
Egy kutatás szerint a világ szupergazdagjai egyáltalán nem szánnak időt, pénzt és szaktudást sem arra, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségekkel foglalkozzanak. Legalábbis prioritási listájukon ez az elem igencsak hátul szerepel.
Különböző alkalmazások, internetes oldalak egyre inkább kiiktatják a közvetítőket a gazdasági rendszerből, a hatalmas online piactereken pedig sok esetben fillérekért lehet vásárolgatni, gondolhatnánk eljött az olcsóság kora. Egyes feltételezések szerint azonban a jelenleg zajló technológiai fejlődés deflációt gerjeszt, ami egyáltalán nem tesz jót a gazdaságnak. De vajon tényleg rossz az, ha olcsón tudunk például ruhát rendelni a netről, vagy automatizált gépjárművekben utazunk majd?
A közel 240 ezer forintos átlag mögött igen komoly szórást mutatnak a különböző végzettségért járó keresetek. A versenyszférában az egyetemi végzettségűek 600 ezer feletti összeget kerestek, miközben a közszféra 125 ezer forintot fizetett egy nyolc általánossal rendelkező dolgozónak. A Buksza blog fizetési körképe iskolázottság alapján.
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét. Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.
A jegybank megelőzné, hogy a 2008 előttihez hasonló eladósodás játszódjon le Magyarországon, ezért jövedelemarányos hiteltörlesztést vezetnének be minden hitelterületen, mellyel biztosítani lehetne a tisztes megélhetést is a kölcsönök törlesztése mellett. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez nem fogná vissza a hitelezést, ám a bankok szkeptikusak, az viszont biztos, hogy újfajta hitelezési gondolkodásra késztetheti a pénzintézeteket, akiknek új termékekkel is elő kell rukkolniuk.
Vasárnap Svájcban arról tartanak népszavazást, hogy bevezessenek-e egy körülbelül 900 ezer forintos havi minimálbért. Bár a Magyarországon dolgozóknak minden bizonnyal csábítóan hangozhat ez a fizetés, az alpesi országban magasak a megélhetési költségek, ezért is akarják egyes szervezetek emelni a legalacsonyabban adható bért. Csakhogy komoly hátulütői is lehetnek az elképzelésnek, a svájciak többsége a közvélemény-kutatások szerint nem is támogatja az ötletet. Ettől függetlenül egyes cégek szép csendben már nekiállták emelni a béreket.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a magyar háztartások medián jövedelme 4700 eurót tett ki 2012-ben. Ennél alacsonyabb mutatót csak négy másik uniós tagállam háztartásai tudtak felmutatni.
Rohamosan bővül a globális középosztályba tartozók létszáma, a legnagyobb tömegek a feltörekvő államokban emelkednek ki a szegénységből. A fejlett államokban ugyanakkor ezzel párhuzamosan tömegek morzsolódnak le a középrétegekből – Magyarországon is ez a helyzet –, a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésére pedig szakmai szervezetek egyre-másra hívják fel a figyelmet. Az átalakuló globális középosztály a fogyasztásra és a világgazdaság szerkezetére is komoly hatással lehet.
Kis cégeknél, családi vállalkozásoknál nagyon gyakori, hogy a társaság tagjai sajátjukként használják a céges pénzeket. Ennek egyenes következménye az üres, de papíron felduzzasztott házipénztár, ami miatt az adózó vagyonvizsgálatot és bírságokat is kockáztat.
Egyre növekszik a magyarországi szegények száma. Nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a háztartások jelentős része nem tudja kifűteni lakását, és a magyarok majdnem harmada érzi úgy, nincs pénze élelmiszerre sem. Az utóbbira elkölthető pénzek szűkössége ugyanakkor rendkívül súlyos problémákat vet fel: kevesebb kitartás a munkában, iskolán kívül éhes gyerekek, több egészségügyi kiadás. Bár az ország gazdasági mutatói javulást mutatnak, a mérsékelt bővülésből úgy fest, rengetegen kimaradnak. Szegénység, ahogy a konyhából látszik.
Negyvenegy millió euróval Lionel Messi jövedelme volt tavaly a legmagasabb a labdarúgók között a France Football szerint.
Egyes kutatások szerint a jómódúakra kivetett magasabb adók nem rontják a növekedési kilátásokat, a jövedelmek kiegyenlítése azonban jót tesz a gazdaságnak.
Állatos videóval pénzt keresni – a kijelentés elsőre akár értelmezhetetlennek is tűnhet, de távolról sem az. Ma már tízmilliók néznek a neten videókat cicákról, kutyákról, egyéb házi kedvencekről, a hatalmas nézettség mögött pedig sokszor profi üzlettervezés áll, és ennek hála: jókora bevétel. Reklámok, bögrék, könyvek, állateledelek – minden összejöhet. Ám nem biztos, hogy minden cuki állat tulajdonosa ebből komolyan profitálhat.
Mindennapi szokásaink átalakulása mellett az életszínvonalunk változására is számítunk nyugdíjas éveinkben. A KSH adatai szerint nyugdíjasként több időnk jut alvásra és pihenésre, illetve sokat tévézünk és internetezünk majd. Ugyanakkor – a Generali Biztosító reprezentatív kutatása szerint – a várható bevételcsökkenés miatt a legtöbb ember úgy gondolja, hogy néhány dologról le is kell majd mondania. Magyarországon az aktív felnőttek majdnem fele szerint nem tudnak majd megélni nyugdíjas éveikben.
Indiába, Kínában, Indonéziában és Nigériában a háztartások jövedelmük 40-50 százalékát költik élelmiszerre. A nyugati világ egyes országaiban ez az arány 10 százalék alatti.
Átlagosan jövedelmük 4 százalékát tudják félretenni az aktív felnőttek, miközben a rezsi és az élelmiszer elviszi a kétharmadát. A rendszeres megtakarítók átlagosan legfeljebb havi 50 ezer forintot tudnak félretenni. A legjobb anyagi helyzetben a fővárosban élők vannak, akiknek 13 százaléka több mint nettó 350 ezer forintot keres.
Tény vagy érzéki csalódás a középosztály sokat emlegetett lecsúszása? Miközben a kormány a rezsiköltségek radikális csökkentésével igyekszik növelni a tömegek elégedettségét, sokan mégis egyre bizonytalanabbnak érzik a megélhetésüket. A Fidesz újrateremtette a középosztály fogalmát, de az adatok mégsem azt mutatják, hogy kormányzása alatt ez a réteg szélesebbé vált volna. Cikksorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy kik alkotják a magyar középosztályt, és közülük ki az, akit valóban fenyeget az elszegényedés.
A Közösség a Társadalmi Igazságosságért szerint nem blöff a programjukban is szereplő feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése, amely lehetőséget biztosítana Magyarországnak az európai trendekhez történő felzárkózáshoz. Erről Szili Katalin, a párt elnöke, független országgyűlési képviselő beszélt hétfőn újságíróknak, Budapesten. A volt házelnök emlékeztetett, hogy kedden zárul a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésére irányuló európai aláírás-gyűjtési kezdeményezés.
A közgazdász szerint a jövedelmi egyenlőtlenségeket nem úgy kell kezelni, hogy az államok keményen megadóztatják a gazdagokat, hanem úgy, ha minél jobb, minél elérhetőbb oktatást biztosítanak a szegényeknek.
