Hivatalosan még mindig budapesti címén működik az orosz kémbank
Bár az erről szóló döntés már áprilisban megszületett, végül csak október végén lépett ki Magyarország a pénzintézetből.
Bár az erről szóló döntés már áprilisban megszületett, végül csak október végén lépett ki Magyarország a pénzintézetből.
Egy hete valósult meg a több mint fél évvel ezelőtti szándék.
Arról nem tudni semmit, hogy hosszú távon a banknak mi a terve az épülettel.
Az amerikai szankciókat okolják ezért.
Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete arról beszélt az AFP-nek, örül, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy „ilyen szintű közbelépésre volt szükség az Egyesült Államok részéről, hogy reagáljanak”.
A CCB 2021 végéig közel kétmilliárd euró hitelt nyújtott, többségében uniós ügyfeleknek, ami a duplája annak a hitelállománynak, amit az orosz Nemzetközi Beruházási Bank a csúcsidőszakában kihelyezett.
Nyikolaj Koszov 14 millió angol font – mintegy hatmilliárd forint – kimenekítéséről gondoskodott, mielőtt amerikai szankciós listára került.
Az állam visszaköveteli a 25 százalékos részesedés értékét is – közölte a miniszter.
Az Egyesült Államok magától értetődően és eredményesen kezdett kommunikálni a magyar választókkal. Mégpedig azon a felületen, ahol emberemlékezet óta csak a kormány szólal meg: közterületen.
Eltelt néhány nap, mire a Nemzetközi Beruházási Banknál eldöntötték, hogyan reagáljanak a bankot és vezetőit érintő amerikai szankciókra és arra, hogy ezután Magyarország is kilépett a „kémbankként” emlegetett pénzintézetből. A bank most visszavonul Oroszországba.
Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.
David Pressman nagykövetnek a Nemzetközi Beruházási Bank elleni szankcióra vonatkozó bejelentése után a kormányközeli sajtó folytatta keményen Washington-ellenes hadjáratát, írja a DW szerzője, Keno Verseck.
Nem lesz több magyar delegált a Világgazdaság értesülése szerint.
2022 februárja előtt sem álltak túl jól az Egyesült Államok és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok, ám a háború óta csak még nagyobb lett a szakadék a két ország vezetése között – és nem mellesleg Magyarország és az Európai Unió között is, írja Cathrin Kahlweit, aki a legnagyobb német politikai lapot tudósítja a magyar fejleményekről.
A magyarországi orosz külképviselet sajátos reakcióját David Pressman amerikai nagykövet szerdai beszéde váltotta ki.
Nem ez volt Boros Imre közgazdász egyetlen meglepő kiszólása, még azt is bejelentette, hogy a kémbank első számú részvényese Magyarország.
Érkeznek az ellenzéki reakciók a „kémbank” elleni amerikai szankciók bejelentésére.
Erősebb és talán célzottabb “támadásra” számított az amerikai nagykövettől a kormány és a Fidesz – erre utaltak a még nem is ismert bejelentésnek megágyazó előzetes reakciók. Ehhez képest “csak” az orosz “kémbank” néhány vezetője – köztük egy magyar állampolgár – került szankciós listára.
Laszlóczki Imre, a budapesti székhelyű orosz „kémbank” most amerikai szankciós listára került magyar alelnöke 2019-ben adott interjút a hvg.hu-nak. Akkor mesélt arról, miért Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója után jelentették be a bank Budapestre költözését, illetve mit szólnak a kezdettől fogva őket ért vádakhoz.
Az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Banknak keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni. Magyarország még kitart.