Sem megszüntetni vagy felszámolni nem kívánják Kádár János sírhelyét, sem az elhunytakat nem kívánják máshová exhumálni – erről számolt be hétfőn, a sajtóban megjelent egyes híreszteléseket cáfoló közleményében a Budapesti Temetkezési Intézet.
Az ÁVH nem egyszerűen embertelen terrorgépezet volt, amely a saját vezetőit is letartóztatta, péppé verte, politikai ellenfeleit üldözte, megfigyelte és válogatott kínzásokkal próbálta megtörni. Fontos szerepe volt abban, hogy sakkban tartsa a lakosság le nem tartóztatott tömegeit is. Ehhez azonban szükség volt például Kádár János egyik parancsára is.
Bűnnek számít a legkisebb hiba is: ez lett a formálódó kampánystratégia alapelve a Fideszben. A szervezet ezért szigorú felügyelet alatt fog működni, a központ minden egyes jelöltön rajta tartja a szemét, nehogy olyan botrányok robbanjanak ki, mint legutóbb Szombathelyen vagy Zuglóban. Cserében Orbán Viktor a hátán viszi majd a kampányt, ha kell, többször is körbejárja az országot. Indul a kampány, cikksorozatunk első részét olvashatják.
"Aki nincs ellenünk, az velünk van" – szól a Kádár-rendszer közismert mottója. Azt már kevesebben tudják, kik voltak azok, akik nem Kádár ellen, tehát vele voltak: értelmiségiek, művészek, veterán társutas politikusok, valamint 56-os vezetők, akik félelemből, vagy pozíciókért cserébe hajlandóak voltak a Kádár-rendszert szolgálni. Róluk szól Tabajdi Gábor új könyve, amely bemutatja a frissen hatalomra került Kádár János szövetségi politikáját, azt a folyamatot, amellyel megszerezte a kulturális és politikai elit támogatását. A történésszel Kiegyezés Kádárral – "Szövetségi politika", 1956-1963 című, most megjelent könyvéről beszélgetünk.
Huszonöt éve nem ünnepeljük, de több mint negyven évig "hazánk nagy ünnepének" számított a sajátos módon november 7-én tartott Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, amelyet évről évre központi döntések alapján, központi módszerekkel próbáltak megismertetni és elfogadtatni a magyar társadalommal. Galéria.
Gabriel García Márquez, mint kezdő zsurnaliszta 1957-ben egy megfigyelő csoport tagjaként járt Magyarországon. Az 1982-es irodalmi Nobel-díjat elnyert kolumbiai írónak Kádár János bevallotta, hogy nem szeretik a kormányát, de az írót leginkább egy filozófia szakos prostituált beszámolója nyűgözte le. Nemrég könyv jelent meg Marquez újságírói múltjáról.
Utolsó nagy csatájára készül Orbán Viktor, aki szerint a 2014-es választások eredményétől függ, hogy beérik-e a hosszú évek óta folytatott háborús politikája, és sikeres államférfiként kerülhet-e be a történelemkönyvekbe. A Fideszben semmit nem bíznak a véletlenre, a kampánystáb által kidolgozott stratégia alapján az MSZP-t balról kell előzni, Bajnait pedig ki kell szorítani a centrumból. Ha kell, még Kádár Jánost is a zászlójukra tűzik.
Az augusztus 20-i rendezvénysorozatnak több olyan eleme is van, amit épp úgy szeretett Horthy Miklós, mint Rákosi Mátyás vagy Kádár János, de a rendszerváltáskor felemelkedett új elit sem veti meg. Az eredetileg katolikus ünnepnek számító nap akkor vált nemzeti ünneppé, amikor összevonták az „új kenyér” napjával. Ám az augusztus 20-án rendszeresen megidézett hagyományok valójában soha nem léteztek, a Horthy-korszakban találták ki őket, és a pártállami időszakban nyerték el a mai formájukat.
Mikortól lett Fidel Castro és Kádár János lelkes híve Horvát János extévés, exnagykövet? És ki tudja ezt lenyelni?
A hajdani Kádár-titkársághoz és elődei gyakorlatához hasonlóan olykor Orbán Viktor is személyesen segít a hozzá fordulóknak.
A hétfőn elhunyt Margaret Thatcher 1984-es budapesti látogatása annak idején a londoni médiában is fontos hír volt, az ITN News például tudósítót is küldött a magyar fővárosba. A budapesti protokollprogramok közé befért egy vásárlás is a Nagyvásárcsarnokban.
A hitel néha hasznos, és gyakran nagyon veszélyes, különösen ha ostobán használják fel, márpedig a történelem tele van ilyen példákkal - pláne ha politikusok is vannak a környéken, fejti ki Zsiday Viktor befektetési szakértő, aki egy könyv kapcsán írta le véleményét a magyar államadósságról.
Magyar kommunisták tömegét kínozták és börtönözték be 1949-től 1953-ig másik magyar kommunisták. 1953 után a rendszer megpróbált szembenézni önmagával, de a vádlók sokszor ugyanúgy bűnösök voltak, mint a vádlottak. Rákosi Péter Gáborral és Farkas Mihállyal vitette el a balhét, Kádár pedig Biszkut küldte Rákosi és Gerő ellen. A végén az egykori verőemberekből és megkínzottakból könyvkiadókat, lektorokat és egyéb illetékes elvtársakat csinált a Kádár-rendszer konszolidációja, a múltat pedig inkább elfelejtették.
Rákosi Mátyás, a korábbi Magyar Dolgozók Pártja (MDP) bukott főtitkára 1962-es szovjetunióbeli kihallgatásakor Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) akkori első titkárának felelősségét is emlegette a Rákosi-korszak törvénysértéseivel kapcsolatban - mondta Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója egy csütörtöki budapesti könyvbemutatón.
Szóról szóra azt, amit Kádár János. Semmi bajuk ezeknek a komcsikkal, ha ők lehetnek azok.
Mi igaz a legendából, miszerint Kádáréknak azért nem lehetett gyerekük, mert Kádárt elverték a börtönben? Mennyire volt példamutató munkás, sakkmester és angyalföldi a későbbi első titkár? Az Urban Legends Majtényi György friss Kádár-könyvéből szemezgetett.
Másfél év van hátra a választásokig. Négy évvel ezelőtt ilyenkor már kavargott a közélet, mindenki leste, mikor megy már Gyurcsány, pártok gyilkolták egymást és saját magukat, készültek a következő felvonásra – most meg búbánat és pangás.
Kérlelhetetlen szigorral csapott le a pénznyerő gépeket üzemeltető – korábban igencsak szabadjára engedett – vállalkozókra 1984-ben Kádár János apparátusa. A gépeket hónapokon belül kitiltották a vendéglátó-ipari egységekből, a játék automatákat pedig külön bizottság felügyelte, hogy nem sértik-e jóízlést. Viszont a nagy igyekezet közben hagytak egy kiskaput a Demján Sándor vezette Skála leányvállalatának, amely a gépek felét birtokolta.
Bár Orbán Viktornak vannak racionális gondolatai a gazdasággal kapcsolatban, a kormány mégsem unortodox gazdaságpolitikát folytat, sőt szinte áll gazdaságfejlesztésben - mondta a milliárdos magyar nagyvállalkozó, Demján Sándor az Origónak adott interjújában.
A Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilap hétvégi online kiadásában Kétarcú kollaboráns címmel közölt cikket Kádár Jánosról, amelyben az egykori kommunista pártfőtitkár pályafutását Wladyslaw Gomulka lengyel kommunista vezetőjével hasonlítja össze.
