Az osztályharcos fázis elmúlt, a kormánypárti Békemenettel megvolt '57 május elseje is, most a lassú konszolidáció ideje jött el, persze bizonyos feltételekkel: ha nem fogadjuk el a Párt vezető szerepét, ne is számítsunk jóindulatra.
Szobrot emeljünk neki, vagy a könyvekből is töröljük emlékét? - Huszonnégy évvel Kádár halála után is erről szól a vita a szélsőségek között.
Káoszt okozott a parlamentben a Fidesz és a KDNP diktálta törvényalkotási rohamtempó. Míg Kövér László a kabinet felelősségét világossá tevő sürgősségi kormányrendelet bevezetését javasolta, addig a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott: inkább maradjon a mostani felállás. A hvg.hu megnézte a nemzetközi és a történelmi példákat.
Töredékes források maradtak fenn csak arról, mit is csináltak Magyarországon 1945 és 1990 között a szovjet belügyi és állambiztonsági tanácsadók. Pontos számukat sem lehet biztosan tudni. Miután leginkább Moszkvának dolgoztak, a magyaroknak pedig csak szóban adtak tanácsokat, aligha derülhet ki utólag, milyen döntésekben játszottak kulcsszerepet a különféle álnevek mögé bújó titokzatos személyek.
„Ment ez a kodein-korszak. Egyre nehezebb volt. (…) Milyen rohadt nehéz volt előbb-utóbb már hozzájutni. Gyógyszertárból ki, gyógyszertárba be, folyamatosan a vergődések” – a nyolcvanas évek kábítószerezéséről, amikor a kodein-tartalmú gyógyszereket nagy mennyiségben szedték, egy felépülő függő beszélt Tóth Eszter Zsófiának, a Magyar Országos Levéltár (MOL) munkatársának. A felvételt a történész a MOL konferenciáján mutatta be, ahol a levéltár idén indult Oral History-gyűjteményének kiépítéséről beszélt.
Már elkészült az a törvénytervezet, amely alapján a kormány áttekintené, hogy az elmúlt évtizedek kitüntetettjei közül „kik váltak érdemtelenné” az állami díjak, így a Kossuth-díj viselésére. Orbán Viktor a múlt héten azt mondta a parlamentben, hogy nem a „rasszista szamárságokat” beszélő Kertész Ákos ügye a legfontosabb, a kommunista diktatúra kitüntetéseit is felül kell vizsgálni. Nem lesz könnyű dolga a kormánynak: 1948 és 1953 között több mint kétezer Kossuth-díjat osztottak ki írók és költők mellett politikusoknak és sztahanovista munkásoknak, bányászoknak.
Miért mellékelte szeretője Balatonszabadiból írt levelét egy kétségbeesett nő, és miért fordult szintén a párttitkárhoz levélben a megvert, megalázott feleség? A Kádár-kor megrázó hétköznapjait és a kádári elit viselkedését kutatják újabban a történészek és a levéltárosok.
„Itt még egy Rajk-per nem lesz!” – mondta állítólag Kádár János Rajk László özvegyének, Rajk Júliának 1974-ben. Azon a találkozón hangzott el ez a jelképerejű mondat, amelyet gróf Andrássy Katinka szervezett meg kettejük között. Számos közéleti-politikai tisztsége mellett Kádár amúgy ifj. Rajk László keresztapja volt.
1956. október 6-án újratemették az 1949-ben koncepciós perben halálraítélt Rajk Lászlót. A keménykezű és kíméletlen kommunista ex-belügyminiszter felravatalozása nem az ő személye miatt volt érdekes, hanem mert egy egész szisztéma, a Rákosi-rendszer temetését jelentette. Igaz, a tömeg és a szónokok túl korán búcsúztatták a Kerepesi úton a rendszert, és hiába ígérgette Apró Antal, hogy többet ilyesmi nem lesz Magyarországon, mert 1958-ban Nagy Imrét még felháborítóbb eljárás után végezték ki.
A kommunista sajtóban általában a sorok között kellett olvasni, és az elejtett megjegyzésekből lehetett a valós folyamatokra következtetni. Nem volt ez másképp Rákosi Mátyás leváltásakor sem, igaz, kissé nevetséges formában. Ugyanis ebben az esetben a sorok között „elrejtett” információ nyomtatott nagybetűkkel kiemelve szerepelt a szövegben: párthatározat „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS FELMENTÉSÉRŐL”.
Filmtörténeti jelentőségű felfedezést tettek a Mokép archívumát rendszerező szakemberek: rábukkantak arra a csaknem ezer kópiából álló filmantológiára, amely az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és Kádár János pártfőtitkárnak állt személyes rendelkezésére.
Hosszú évek óta létezik a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amely doktori vagy kandidátusi címet szerzett hazai tudósoknak nyújt némi anyagi támogatást. A posztdoktori támogatások ügye azonban máig rendezetlen, a kutatók egy része így csak nehezen tudja áthidalni a doktori és a fix tudományos állás megszerzése közti időszakot. A Magyar Tudományos Akadémián a napokban három olyan Bolyai-ösztöndíjas mutatkozott be, akiknek a meglévő, szerény támogatásból sikerült látványos eredményeket felmutatniuk. Bár egymástól rendkívül távoli területeken dolgoznak, kutatásaik közös jellemzője, hogy járatlan úton járnak, tudományosan fel nem derített kérdéseket vizsgálnak.
A most közpénzből a kommunizmus áldozatairól konferenciázó történész évtizedeken át "nagy hálával és elvtársi tisztelettel" váltott leveleket Kádár Jánossal - írja pénteki számában a Népszava.
Miután szívrohamot kapott, majd veseműtétet hajtottak végre rajta, Gorkij 3. számú kórházában, élete 79. évében, 1971. februárban hunyt el népünk nagy vezére, Rákosi Mátyás. Titokban szállították haza hamvait, s titokban temették el, február 16-án. Áldott rossz ember volt, neve örökre bevésődik a magyar történelem szégyentáblájára.
A Klauzál téri Kádár kifőzdében jártunk, ahol a tulajdonossal, Orbán Sándorral beszélgettünk a múltról, a törzsvendégekről, majd megnéztük, hogyan készül a híres sóletjük.
Ötven évvel ezelőtt, 1961-ben született hat ismert személyiség. Mementó-sorozatunk e rendhagyó részében megnéztük, mi történt többek között Gyurcsány Ferenc, Lagzi Lajcsi, a néhai Diana hercegné és Barack Obama születésekor a világban, illetve Magyarországon a korabeli sajtó szerint. Mindennek kapcsán egy világhírű író és egy fontos magyar politikus halálát is felidézzük.
A történeti köztudat alig tartja számon a Jászai Mari téren álló Képviselői Irodaház előtörténetét. Pedig az ingatlan a kommunista diktatúra több jelentős intézményét is magában foglalta. A Duna-parti épületbe hatvan évvel ezelőtt költözött be a Péter Gábor vezette Államvédelmi Hatóság. Itt a 9 milliós ország több mint 1 millió polgáráról vezettek kartotékokat.
Úton a rendszerváltás felé címmel rendezett estet Balatonfüreden hétfőn a Hamvas Béla Asztaltársaság; a fórumnak Németh Miklós volt miniszterelnök és Pozsgay Imre egykori államminiszter volt a vendége. A beszélgetőpartner szerepét Szőcs Géza költő, kulturális államtitkár, a társaság tiszteletbeli elnöke töltötte be.
A forradalom leverésekor, 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, a Nagy Imre-kormány a jugoszláv követségre menekült, és megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével. Az új kormány vezetőit orosz tankokkal hozták Pestre november hetedikén, és a közellátási kormánybizottság vezetését ekkor Nyers Rezsőre bízták. A közellátás megszervezése abban a pillanatban a legfontosabb feladat volt - a Népszabadság szerint.
Magyarország az egyik leghűségesebb, leglojálisabb szövetségese volt a Szovjetuniónak, ezért cserébe "korlátozott belső autonómiát" kapott, az ország vezetője, Kádár János pedig igazodott a szovjet külpolitikához - mondta Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója csütörtökön egy budapesti konferencián.
