Gyermekünk személyiségének kialakulásával egyre inkább kitekint a saját világából, és elgondolkodik a társadalomban betöltött szerepéről. Képes elvontabban is látni a jövőjét, és hogy mit tehet a világért. De mit tehet egy szülő, ha gyereke bejelenti, hogy részt vesz egy tüntetésen?
Minden kamasszal előfordul, hogy nem akar iskolába menni. Ilyenkor valóságos hatalmi játszma alakulhat ki, ami ellentmondásos érzésekhez vezet – különösen, ha munkába kell mennünk. Derítsük ki együtt az okokat.
A gyerekkorból a felnőttkorba való átmenet velejárója, ha egy kamasz cikinek gondolja a szüleit. Legjobb, ha ezt nem tekintjük személyes kritikának, csupán egy elkerülhetetlen fázisnak.
A tinédzsereket gyakrabban ragadják el szélsőséges érzelmek, mint a felnőtteket, és gyakran feketén-fehéren látják a világot. Ráadásul önállóan akarják irányítani az életüket. Ha úgy érzik, akadályozzuk őket, frusztrációjukat gyűlöletként élhetik meg.
Az első szerelem talán már általánosban utolérte gyermekünket. Serdülőként azonban még intenzívebben éli át ezeket az érzelmeket, hiszen ekkor robbannak be a nemi vágyat szabályozó hormonok, és ekkor erősödik fel a kötődés vágya is.
A kiskamaszok számára alapvető fontosságú, hogy társaik elfogadják őket, és népszerűek legyenek. Gyerekünk is keresi a társaságot, az új barátokat, az általa birtokolt tárgyak pedig elősegíthetik a csoporthoz tartozás érzését. Mit tehetünk, ha gyerekünk arra panaszkodik, hogy már ciki a régi telefonja?
„Az érzelmek megélése az életöröm megélésének királyi útja” – mondta el HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendége, L. Stipkovits Erika pszichológus a kamaszokkal kapcsolatban. A beszélgetés során szó esett egyebek mellett a tinédzserkor bizonytalan kezdetéről és végéről, a szabályok fontosságáról, az indulatok kezeléséről és az egészséges szülői bűntudatról.
Ha közvéleménykutatáson feltennénk a kérdést, mi volt a válaszadók legharmonikusabb életszakasza saját életükből, a kamaszkor aligha lenne az elsőként megjelöltek közt. Ám ha a legmozgalmasabb, esetleg a lelkileg legmegterhelőbb időszakot kérdeznénk, valószínűleg a kamaszkor vinné el a pálmát.
A kamaszok még egy jó szülő-gyerek kapcsolatban sem osztanak meg mindent magukról, és sokszor agresszíven reagálnak látszólag ártatlan kérésekre. Ez teljesen normális, hiszen így tudnak majd fokozatosan önállósodni. De nem lehetetlen a serdülőkkel kommunikálni. L. Stipkovits Erika Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról nem csak szülőknek című új könyvében egy teljes fejezetet szentel a témának. Az alábbiakban ebből olvashatnak egy részletet.
Mindeddig nem igazán figyeltek fel erre a következményre.
Hogyan érthetjük meg azt a folyamatot, amikor kamasz gyerekeink a család helyett "más családokat" keresnek magunknak, legyen az a focicsapat, egy zenekar, vagy baráti közösség? Miért fordulnak el a kamaszok egy időre a hagyományos családtól, mit kapnak más közösségekben, miért érzik azokat is családnak? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Lauter Adrienn pszichológus segítségével.
Robbanásszerű a biológiai érés, a testi változás, amivel a kamaszoknak meg kell küzdeniük. De nemcsak nekik, hanem a szüleiknek is hatalmas próbatétel kezelni a tinédzsert. Hogyan lehet a lehető legkevesebb sérüléssel átvészelni ezt az időszakot?
A szexuális nevelés legfontosabb része nem az aktus technikai részleteinek elmagyarázása, hanem a felelős és öntudatos gondolkodás kialakítása a témában. Az Egyesült Királyságban húsz éve fogtak bele egy egyre komplexebb felvilágosító programba, amelynek az eredményei magukért beszélnek: 2007 óta mintegy felére csökkent a tinédzserkori terhességek száma az országban. Hogy csinálták?
A gyereknap alapvetően egy vidám alkalom arra, hogy vattacukorral tömjük a kiskorúakat, és úgy bánjunk velük, mintha ők lennének a világ közepe. (Mintha a hétköznapokban a szülők nem pont ugyanezt tennék, csak talán kevésbé látványosan.) A gyereknap ugyanakkor a felnőtteknek is fontos, például azért, mert van benne valami az elmúlásból is: egy gyerek csak egy adott pontig gyerek. És ezt a változást szülőként nem könnyű feldolgozni. Hogy mennyire nem, arról itt egy helyzetértékelés első kézből, egy, a gyerekkort levetkőzni próbáló kiskamasz édesanyjától. Kovács-Álmos Gyöngyvér írása.
Kamasznak lenni olyan tapasztalat, amelyről mindannyiunknak van személyes narratívánk. Akár nehézségekkel teli és traumatikus, akár nosztalgikusan megszépített, e szakasz kikerülhetetlen része élettörténetünknek. Erre a gyermekkorból a felnőttkorba átvezető „tranzitidőszakra” és annak végtelenül sokféle, mégis univerzális élményeire fókuszál a Golden Boundaries című fotókiállítás. A kurátor, Oltai Kata különböző perspektívákból kívánja bemutatni a felnőtté válás útjait.
Sokkal nehezebben és sokkal később lesznek felnőttek a mai gyerekek.
Néhány hónapja az interneten egy fiatal vlogger különleges üzenettel rukkolt elő: a kettő helyett több millió gender létezhet, sőt, mindenkinek sajátja van. Bár a videós blogger viccek középpontjába került, elgondolása érdekes kérdéseket vet fel. Hogyan alakult át napjainkban a gender? Valóban több millió létezhet? És mi lenne, ha egy sem lenne?
Mészöly Ágnes legújabb ifjúsági regénye, a Szabadlábon egy road movie – kerekesszékben: egy 16 éves gyerek kalandjai Münchentől Amszterdamon és Párizson át Barcelonáig. Mi elől menekül ennyire egy kamasz, és van-e megoldás a problémáira? Erre a kérdésre is kerestük a választ az írónővel.
A kamaszok idegrendszere sokkal érzékenyebben reagál az addiktív szerekre, már néhány elszívott cigarettával is nikotinfüggővé válhatnak, ráadásul minél korábban szokik rá valaki a dohányzásra, annál nehezebben fog majd leszokni. Számos olyan betegséget is kockáztatnak a cigivel a tinik, amelyekre nem is gondolnánk, és tévedés, hogy bagózástól lefogyhatnak. Egy új kutatás szerint a 15 évesek 20, a 17 évesek 37 százaléka dohányzik.
A kamaszok ma mindenütt azt látják, hogy bármit meg lehet tenni, bármit meg lehet úszni – véli Totth Benedek. Sodró lendületű, mellbevágó thrillere az olvasók és a kritikusok szerint is az év egyik legjobb regénye. Nem véletlen, hogy a filmesek is felfigyeltek a drogok, a szex és a brutalitás örvényében egyre mélyebbre merülő fiatalok történetére. Interjú.
