A vállalati kamatstop hivatalosan április 1-ig él, ám lassan magától megszűnik, ugyanis a piaci hozamszintek már a küszöbértékhez közelítenek. Jó esély van arra, hogy nem lesz szükség a kamatstop további meghosszabbítására.
Nagy Márton minisztériuma eltekintett a vállalati hitelezés átalakításától, cserébe a bankok egy időre „önként” leárazzák a vállalati forinthiteleket. A jegybankot felállították az asztaltól.
Nem egyértelmű jogilag, hogy miről van szó, ha véletlen elírás, annak javítását kérik.
A kamatstop-hosszabbítás miatt azonban jövő júliusig marad 7,99 százalék.
A kkv-k kamatstopja április elsejéig marad, július elsejéig pedig a lakossági kamatstop is.
Három is lesz belőlük.
Hétfőtől gyakorolnak egységesen önmérsékletet a bankok a kamatszint esetében: a lakáshitelek kamatai legfeljebb 8,5 százalékosak, a vállalkozások pedig 12 százalékos kamatra juthatnak forgóeszközhitelhez.
Az extraprofitadó rombolja a vállalkozói szabadságérzetet, a kamatstop pedig a fizetési morált – állítja Fáy Zsolt, a Magnet Bank elnöke. Nem tart attól, hogy forráséhes kormányközeli üzleti körök felvásárlási célpontjává válnának.
A gazdaságfejlesztési minisztert Egerben kérdezték, beszélt arról is, támogatná-e a bankadó emelését, amit egy nappal korábban a pénzügyminiszter vetett fel ugyanott.
35 milliárd forint profitot szerzett a K&H az idei első félévben, a kormányzati döntések 51,8 milliárd forint pluszkiadást jelentettek a cég számára.
Így most szeptember 30-ig lesz érvényes az intézkedés.
Jó dolog az uniós pénz, de nem létkérdés, vannak ennél fontosabb dolgok is a gazdaságfejlesztési miniszter szerint.
A kormány május 1-jén bejelentette, hogy meghosszabbítja a kamatstopot, az intézkedés addig érvényben marad, amíg a jegybanki alapkamat nem csökken 10 százalék alá. A Bankmonitor szakértői megvizsgálták, ebben a helyzetben mi várható, hova emelkedhetnek az érintett kölcsönök törlesztőrészletei?
Elvi döntést hozott a kamatstopokról a kormány.
Szinte mindenből kevesebbet vásárol a magyar, amin vélhetően a kormány által előírt kötelező akciózás sem fog segíteni. A fő ok persze az árak elszállása, ám a rekordmagas infláció egyben lehetőséget is nyújt a kormánynak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Van előrelépés a befagyasztott uniós források lehívása felé, ám a késlekedés elkerülhetetlen. A magyar kormány azonban nem csak ezzel kockáztatja, hogy leminősítsék. A Fitch Ratings szerint gond van gazdaságpolitika hitelességével, az infláció elleni intézkedésekkel és a monetáris politika érvényesülésével is.
Sok esetben akár duplájára nőhet a törlesztőrészlet a kamatstop után.
Azonban az év első felére még Jelasity Radován sem várja az infláció jelentős csökkenését. Szerinte azonban később felgyorsulhat a csökkenés, év végére pedig akár meglehet a kormány által hangoztatott egy számjegyű infláció is.
A különadó és a kamatstopok alaposan megterhelték a K&H eredményét, a nyereség így az előző évitől is elmaradt.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
