A K&H eredményének több mint felét elvitte a különadó, a bankadó és a kamatstop
35 milliárd forint profitot szerzett a K&H az idei első félévben, a kormányzati döntések 51,8 milliárd forint pluszkiadást jelentettek a cég számára.
35 milliárd forint profitot szerzett a K&H az idei első félévben, a kormányzati döntések 51,8 milliárd forint pluszkiadást jelentettek a cég számára.
Így most szeptember 30-ig lesz érvényes az intézkedés.
Jó dolog az uniós pénz, de nem létkérdés, vannak ennél fontosabb dolgok is a gazdaságfejlesztési miniszter szerint.
A kormány május 1-jén bejelentette, hogy meghosszabbítja a kamatstopot, az intézkedés addig érvényben marad, amíg a jegybanki alapkamat nem csökken 10 százalék alá. A Bankmonitor szakértői megvizsgálták, ebben a helyzetben mi várható, hova emelkedhetnek az érintett kölcsönök törlesztőrészletei?
Elvi döntést hozott a kamatstopokról a kormány.
Szinte mindenből kevesebbet vásárol a magyar, amin vélhetően a kormány által előírt kötelező akciózás sem fog segíteni. A fő ok persze az árak elszállása, ám a rekordmagas infláció egyben lehetőséget is nyújt a kormánynak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Van előrelépés a befagyasztott uniós források lehívása felé, ám a késlekedés elkerülhetetlen. A magyar kormány azonban nem csak ezzel kockáztatja, hogy leminősítsék. A Fitch Ratings szerint gond van gazdaságpolitika hitelességével, az infláció elleni intézkedésekkel és a monetáris politika érvényesülésével is.
Azonban az év első felére még Jelasity Radován sem várja az infláció jelentős csökkenését. Szerinte azonban később felgyorsulhat a csökkenés, év végére pedig akár meglehet a kormány által hangoztatott egy számjegyű infláció is.
A különadó és a kamatstopok alaposan megterhelték a K&H eredményét, a nyereség így az előző évitől is elmaradt.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
Fél évre, 2023. június 30-ig rögzíti a kormány 4,99 százalékon a Diákhitel kamatát – derül ki egy friss kormányrendelet-tervezetből. Ha a kamatstopot nem hosszabbítják meg, akkor a kamat jövő júliustól akár 10 százalék feletti értékre is nőhet, miközben idén júliusig csak 1,99 százalék volt.
Ennek értelmében marad a 4,99 százalékos kamat. A döntés bejelentésekor Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismét az "elhibázott brüsszeli szankciókat" hozta fel indokként.
Azt javasolja az Európai Bizottság, hogy a Magyarországnak szánt pénz csak szigorú feltételek teljesítése után érkezzen; úgy tűnik, hogy lassulni kezdett az élelmiszerek drágulásának üteme; arról kezdett el beszélni már a kormány is, hogy nem kizárt a benzinárstop elengedése. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A kamatstop igazságtalan, leginkább a legtehetősebb adósoknak kedvez, illetve rombolja a pénzügyi kultúrát, mert a kockázatos hitelt felvevő (azt megtartó) adósokat „segíti”. Az intézkedés indokolatlan, mert nincs már olyan sok változó kamatozású hitel az állományban. A kamatstop gyengíti a monetáris transzmissziót, így nehezíti a jegybank infláció elleni harcát. A kamatstop hatalmas plusz teher a bankoknak, így csökkenti hitelezési képességüket. És ezt nem az ellenzék véleménye, hanem a jegybanké.
Még mindig kérdéses, mi lesz az uniós támogatások sorsa; a lakáspiac egyre megfizethetetlenebb lesz, a lakáshitelezés pedig összezuhan; az MNB feje fölött is átnyúlva újabb kamatstopot vezetett be a kormány. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kamatstopot rendelt el a kormány nagybetétekre, mondván, hogy így biztosabb az államadósság finanszírozása. A döntésnek lehet néhány kellemetlen következménye.
A Magyar Bankszövetség szerint a kamatstop jelenlegi formájában se nem arányos, se nem célirányos.