A hét legrosszabb statisztikája pénteken jelent meg és kiderült belőle, hogy akkora visszaesést mért a KSH a bolti forgalomban, mint amikor a járvány elején leállt minden.

Mindez számokban: márciusban a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva 13,1 százalékkal kevesebbet vásároltunk, mint egy évvel korábban. Félreértés ne essen: mindez nem azt jelenti, hogy kevesebbet költöttünk, hiszen az elmúlt egy évben akkora volt az infláció, hogy összességében több mint 10 százalékkal több pénzt hagytunk a boltokban. A visszaesés már csak azért sem meglepő, mert az EY friss felmérése szerint a magyarok kétharmada jutott el oda, hogy több pénzt már nem tud költeni.

MTI / Balogh Zoltán

Nagy kérdés, hogy a kormány által júniustól bevezetendő kötelező akciózás mennyire fog segíteni a kiskereskedelmi forgalom felpörgetésében. Elemzésünk szerint nemigen, a lépés inkább egy kommunikációs fogásnak jó, hiszen a kedvezményes áruk listáját az üzletek bejáratánál és az akciós újságokban is jól látható módon fel kell tüntetni. Valódi intézkedésnek ezzel szemben kevésbé alkalmas, mivel a kormánynak arra nincs ráhatása, hogy a vállalatok hogyan küszöbölik ki a szabad árképzéshez való joguk csorbítását.

Az akciózásról megkérdeztük Raskó György agrárvállalkozót, közgazdászt is, aki részletes elemzést írt az elmúlt bő egy évtized kormányzati politikájáról. Szerinte az Orbán-kormány 13 éve tör-zúz az élelmiszer- és agrárpiacon, kezdve a kiskereskedelmi különadótól, át a plázatörvényen és az ársapkán, egészen az ukrán gabona körüli kavarásig, mivel döntéseit kizárólag hatalompolitikai érdekek alapján hozza.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) pedig azt közölte, hogyha a kormány nem segít abban, hogy a beszerzési árak csökkenjenek, akkor még több külföldről behozott áru lesz a magyar boltokban.

A hét egyik legérdekesebb számítását a Pénzügyminisztérium tette közzé: az EU felé benyújtott középtávú tervezési dokumentumból, a Konvergencia programból ugyanis az derül ki, hogy hiába a kormánykommunikáció, a lakosságon csattan a kormányzati intézkedések ostora. Azok a PM szerint is visszafogják a háztartások fogyasztását, miközben növelik az inflációt.

Az is kiderült a héten, hogy az energiaválság miatt kivetett különadók – melyekkel a kormány a kiskereskedelmet, az olajipart, a bankokat és biztosítókat, a gyógyszergyárakat és a légitársaságokat sújtotta – már jövőre megszűnhetnek, ezeket ugyanis is csak 2022-ben és 2023-ban szedik be.

Maradhat viszont a kamatstop, legalábbis Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter erről beszélt a héten. Ez már csak azért is fontos lépés, mert annak eltörlése esetén akár duplájára nőhet a törlesztőrészlet.

Nagy Márton

MTI / Koszticsák Szilárd

Nagy arról is beszélt a héten, hogy szerinte hülyeség, hogy a kormány keresztbe tenne az infláció elleni küzdelemnek, mivel az állami ingyenhitelek megmentik a vállalkozásokat, így erős marad a kínálati oldal, ami szükséges ahhoz, hogy az infláció csökkenjen. Márpedig az infláció csökkentésére azért is nagy szükség lenne, mert jelenleg minden harmadik dolgozó kénytelen másodállást vállalni Magyarországon az elszabadult árak miatt.

Ha már infláció: elkértük a KSH-tól a több, mint 900 termékből álló listát, amelyből kiszámolták, hogyan jött ki a 25,2 százalékos infláció. Ebből kiderült, nem csoda, hogy ekkora a drágulás, hiszen összesen csak 18 reprezentáns van a több, mint 900 közül, amelyeknek az ára akármennyivel is csökkent az elmúlt egy évben. Legnagyobb mértékben a régi társasházak 50 négyzetméretes lakásaira kötött lakásbiztosításának ára csökkent, míg a másik oldalon a tankönyveket és a vöröshagymát találjuk.

Az viszont biztos, hogy a kormány jövőre is lazábban bánna azzal a pénzzel, amit részben az inflációnak köszönhet. Magyarán épp csak bevinné a költségvetési hiányt az uniós limit alá és bár az államadósság a vártnál jobban csökken, de jórészt csak azért, mert az infláció felfújja a számszerű GDP-t. A magas kamatok miatt rengeteget kell az államháztartás finanszírozására költeni.

Nemcsak a pénzzel bánik lazábban a kormány, hanem a munkaerővel is, legalábbis erre utal, hogy már külön törvénnyel csábítanák Magyarországra a külföldi vendégmunkásokat.

A hét képe: a mesterséges intelligencia készítette hamburger

Bamba Marha / Midjourney

Több fontos lépés meghozataláról is döntött a kormány a héten: minden ingatlantulajdonost érint például, hogy módosítják az épületek energiatanúsítványáról szóló szabályokat. A jelenlegi tervek szerint ingatlaneladáskor nem lesz kötelező az eladónak eladáskor elkészíttetni az energiatanúsítványt, igaz, ha a vevő kéri, mégis át kell majd adni a dokumentumot.

A tanúsítványok emellett várhatóan alaposabbak lesznek: a jelenlegi egy oldal helyett 6-7 oldalas, a laikusok számára is jobban érthető, mélyrehatóbb információkat fognak tartalmazni.

A kúttörvényt is teljesen átírja a kormány, mégpedig úgy, hogy teljesen mentesítenék minden bejelentési procedúra alól az ötven méternél nem mélyebb háztartási kutakat. Ugyanakkor lesznek kivételek: egy térképre felrajzolták, hogy melyek a védendő területek, és azt is, hol lehet kockázatmentesen a vízzáró rétegig vizet kivenni.

Kovács Bea

Eközben az is kiderült, mennyibe fog kerülni a kormánynak, hogy kormány ingyenessé teszi az öntözővizet a gazdáknak: bár a korábban becsültnél jóval kevesebbe, de így is bő 5 milliárd forintba. A bejelentéskor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még úgy saccolt, hogy a 10 milliárd forintot is elérheti az átvállalt költség, de a részletes szabályozást tartalmazó, most közzétett kormányrendelet-tervezetből kiderül, hogy ennél jóval kisebb lesz az összeg.

Bár, ha a benzin árára gondolunk, akkor mindenkinek egyből az ukrajnai orosz agresszió jut eszébe, pedig érdemes egy kicsit messzebbre is tekinteni, hiszen a kínai gazdaság állapota jelentősen befolyásolja azt, hogy nyáron mennyibe fog kerülni a nafta az autónkba.

Ha ugyanis felpörög a világ második legnagyobb gazdasága, amely nem mellesleg a világ első számú olajimportőre, akkora kereslet jelenhet meg a piacon, ami feltolja az olaj és így az üzemanyagok árát is. Ráadásul a zéró Covid-politika megszűntével újra ellephetik a világot a kínai turisták és az általuk használt repülőgépek üzemanyaga szinten akkora mennyiség, ami felfelé nyomhatja az árakat.

Jelenleg amúgy épp lejtmenetben vannak az árak, péntektől már 570 forintos átlagáron lehet tankolni a 95-ös benzint és 549-ért a dízelt.

Túry Gergely

Ez sem kicsit összeg, amit jól mutat az, hogy az autósok negyede buszozik vagy biciklizik inkább, 43 százalékuk kevesebbet autózik. És hát kétségtelenül még mindig jobb a helyzet, mint Kubában, ahol felvonulás helyett a benzinkút előtt álltak sorba május elsején.

A kormány sokszor dicsekedett vele korábban, hogy milyen ügyesen sikerült szerződést kötni az orosz gázról, ám azóta többször kiderült, hogy Magyarország számára kedvezőtlenebb szerződést nehezen lehetett volna aláírni. A legújabb példa februári: akkor ugyanis olyan drágán vásároltunk Moszkvától gázt, hogy egy hónap alatt 113 milliárdot bukott az ország, mintha a piacról próbálta volna azt beszerezni.

Ezek után Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető írásbeli kérdésben igyekezett megtudni, miért mi fizetjük az egész EU-ban a legtöbbet az orosz gázért. Nagyon vélhetően nem lepődik meg senki, amikor válaszában az Energiaügyi Minisztérium államtitkára csak a szokásos semmitmondó paneleket puffogtatta. Koncz Zsófia ugyanis arról írt, hogy „a hosszú távú gázszállítási szerződések üzleti titoknak minősülnek, vagyis a kérdésekben szereplő állítás nem a tények ismeretén alapul”. Márpedig de.